Kalappal!

Mit keresel?

Tudtad-e?

Ördögtől való a hangtompító? Hitek és tévhitek

A netes fórumokat, beszélgetéseket böngészve hamar kiderül az ember számára, hogy a hangtompító igen megosztó eszköz a vadászok körében. Van, aki szerint remek dolog, mások egyenesen a “drónról indított, hőkövetős vadpusztítórakéta” előszobájának tekintik. Mindeközben számos európai országban már lehetőség van a használatára, van olyan ország, ahol kötelező is, és itthon is megindult a mozgolódás.

Büszkék vagyunk a magyar vadászati kultúrára, pedig vannak felfoghatatlanul sötét foltjai is. Magyarország vadászat szempontjából kőkeményen Kelet-Európa, néha már-már Balkán. Elnézést, hogy ezt mondom, szeretem a hazámat, de

azt az országot, ahol minden vadászati eszköznek, ötletnek, megoldásnak a megítélése legelsőként onnan indul ki, hogy az milyen összefüggésbe kerülhet a lopással, azt nem a kultúra magasiskolája jellemzi.

Elítélik a hangtompítót, elítélik az elektronikus beírókönyvet, elítélik az íjat és a számszeríjat, elítélik a professzionális légpuskát, a hőkamerát…mindahányat legfőképpen azért, mert “biztos könnyű vele lopni”. És ezért legfőképpen nem azok ludasok, akik ebből indulnak ki, mindinkább azok, akik okot adnak rá. Ahhoz, hogy ez a mentalitás egyszer kivesszen a vadász-köztudatból, minimum generációváltás szükséges.

Sok nálunk fejlettebb morállal rendelkező országban a hangtompítót engedélyezték már, vagy egyenesen kötelezővé is tették vadászaton. Tudjátok, olyan helyeken, ahol megáll az autós a zebránál, ahol nem dobják el a szemetet az erdőben, ahol nem lopják el a lelakatolatlan bringát, ahol nincs zárt kerítés a ház előtt, stb.

Ennek két oka van: először is kíméli a környezetet, az erdő-mező, és a vadon élő állatok, vagy épp a vadászterület környékén lakó emberek zajterhelését, másodszor pedig kíméli a fegyvert használó vadász és esetlegesen a kísérője hallását.

Engedélyezett a vadászok számára: Ausztria, Csehország, Szlovákia, Dánia, Finnország (kötelező), Németország, Norvégia, Franciaország, Lengyelország (állategészségügyi célból), Svédország, Belgium, Luxemburg, Hollandia, USA 42 állama, Új-Zéland, Egyesült Királyság.
Ezen országok többségében engedélyhez, regisztrációhoz kötött a vásárlása, épp úgy, mint egy fegyver esetében.
Illegális a vadászok számára: Olaszország, Oroszország, Spanyolország, USA 8 állama, Kanada, Ausztrália, Magyarország (csak hivatásos vadászok, ASP miatt)

Az első és legfontosabb tévhit, hogy sunyi, néma lesz a puska a hangtompítótól.

Nem lesz az. A hangtompító csak a csőből távozó gázok hanghatását csökkenti (de nem szünteti meg), a lövedék hangrobbanását egyáltalán nem befolyásolja. Átlagosan 20-30 decibelt vesz le a vadászati célú hangtompító a puskalövés hangnyomásából. Értsd a kb. 160-180 decibelből egy jobb hangtompítóval kb. 120-140dB lesz (csak összehasonlításképp, egy légkalapács 10m-ről kb. 100dB). Mivel a hangnyomás-skála nem lineáris, ezért ez a való életben jelentős mérséklésként lesz érezhető, de a puska az puska, a fegyverdörej továbbra is fegyverdörej marad. Mondják, hogy nagy átlagban a nagykaliber hangját a kiskaliberére csökkenti le.

Egyébként nyilván megoldható, hogy a fegyverdörejt a filmekből is ismert csettintéssé, vagy “piú-piú” hanggá degradáljuk, ám ehhez komoly teljesítményű hangtompítóra, és szubszonikus (hangsebesség alatti, 340m/s kezdősebességű) lőszerre van szükség. Egyiket se fogja használni a magyar vadász, utóbbit legfőképpen azért nem, mert olyan lassú és gyenge a lövedék, hogy az vadászati felhasználásra gyakorlatilag alkalmatlan. A szubszonikus sebesség lassabb, mint a sörétszemek kezdősebessége egy normál patronnal.

A vadászati célú hangtompítókkal, és a szokásos 700-1000m/s közötti kezdősebességű lövedékekkel sosem lesznek olyan halk lövések, amit ne lehetne pár lessel odébb is hallani, amennyiben a domborzat, és a széljárás lehetővé teszi. Ha meg nem teszi lehetővé, akkor az a sima lövést se halljuk meg. El kellene végre fogadni, hogy nem a lopásból indulunk ki, ha megítélünk valamit, mert aki lopásra hajlamos, az így is-úgy is megoldja.

Ellenben kisebb lesz az esélye annak, hogy egy lövés, vagy egy ismétlés után az erdő-mező lakói egyszerre indulnak meg fedezékbe húzódni. Külföldi tapasztalatok alapján a vadat egy fokkal kevésbé zavarja a hangtompítós lövés. Nyilván meghallja, nyilván elijed így is, de hamarabb, vagy nagyobb eséllyel tér vissza a lövés helyszínére, mint hangtompító nélkül, a két parcellával arrébb, vagy a kiserdő túloldalán legelőket pedig nem is érdekli.

Az is tudna mesélni, aki intenzíven vadászott terület környékén lakik, hogy mennyire szól a puska egész este a határban, főleg ha még gázágyúval is megspékelik a gazdák itt-ott. Gondoljunk arra, hogy így sem rózsás a megítélésünk a köztudatban. Országunk sűrűn lakott, bizonyára az éjszakai zajterhelés – ami sok laikust rögtön az állatok “leölésére” emlékeztet -, nem igazán javítja a megítélésünket.

A következő szempont a halláskárosodás.

Aki nem járt utána különösebben, de ismer idősebb vadászokat, akik egy életet végigvadásztak, pláne ha hivatásosként, az bizonyára találkozott már halláskárosult, vagy akár teljesen süket vadásztárssal. Magam is találkoztam már ilyennel, megboldogult Ferenczy Ferenc vadászírónkkal még a 2000-es évek elején.

Viszont aki kicsit utánajár, az találhat nem egy tanulmányt és orvosi, audiológiai állásfoglalást a fegyverdörej hallást károsító hatásairól. Rengeteg bizonyíték érhető el a neten a témában, ahol vadászokat, rendészeti szervek képviselőit és katonákat vizsgáltak. Egytől egyig arra a megállapításra jutottak, hogy a lökésszerű zajhatás károsabb a fülnek, mint a folyamatos zaj, és minden lökésszerű zajhatással kárt okozunk a fülünknek. Ha ez 140 decibel fölött van, az instant károsodást okozhat.

Forrás: Amerikai Szuppresszor Szövetség. Tanulmányok: CDC, NIOSH, 3M, UF

A lövés 165-185 decibeles döreje apró, ideiglenes elváltozásokat okoz a hallórendszerünkben, de ha ez a hatás sokszor éri, akkor tartós elváltozások követhetik. Nyilván aki évente egy doboz lőszert lő el, az kisebb veszélynek van kitéve, de igazából minden szervezet más, akár annál is előfordulhat halláskárosodás, aki keveset lő, és akár olyan is megúszhatja a tartós károsodást, aki minden este kiül vadászni. Ezt nem lehet előre tudni.

Amit még tudni érdemes…

az az, hogy a hangtompító a csőszájfékkel/kompenzátorral ellentétben egy nagyon precíz szerkezet, így a cső meghosszabbításának is tekinthető. Hogy ez milyen módon befolyásolja a ballisztikát, arról megoszlanak az információk. A Magyar Vadászlap ezirányú tesztje szerint a vadászias lőtávokon semennyire. Külföldi szakportálok szerint nőhet a kezdősebesség (a maradék lőporgázok is el tudnak égni), és nőhet a pontosság, miután a hangtompító csökkenti a visszarúgást, és a puska felfelé ugrását egyaránt, így a kezelése könnyebb. Utóbbit a Magyar Vadászlap is megerősítette, mindegy 30%-kal kisebb lesz a visszarúgás.

A hangtompítót tehát érdemes nem úgy felfogni, mintha valami hipermodern katonai kütyü lenne, ami mellett a vadnak már semmi esélye nem marad. Ez az érv több sebből is vérzik, tekintve, hogy a vad a lövedék becsapódása előtt nem hallja a lövést, függetlenül attól, hogy használtunk-e hangtompítót, vagy sem. Számára teljesen mindegy, hogy hangos, vagy halkabb puskával lőtték-e meg. Emellett modernnek se tekinthető, hiszen idén 120 éve, hogy az elsőt piacra dobták. Maximum csak furcsa. Aláírom, a legtöbb ronda is. De pár éve még gnómnak hatott az a golyós puska is, amin nem volt nyílt irányzék, mert úgy nézett ki a csöve, mint amit levágtak és úgy hagytak. Ma már az a furcsa, ha van rajta. Kezdetben furcsa volt a rövid, vagy épp a vastag puskacső, ma már fel sem tűnik egy hajtáspuska, vagy egy varmint. Furcsa volt a thumbhole tus is, a szintetikus agy is. Ma sem szereti ezeket mindenki, de legtöbbünknek már meg se akad a szeme rajta, ha valakinek a kezében ilyet látunk. Ha egyszer lesz hangtompító itthon, azzal is pont így leszünk, én azt gondolom.

Az új golyós puskák egy jó része már menetes csővéggel érkezik, amit már a cső gyártásával egyidőben megkapnak (értsd az első anyagbefogatással elvégzik ezt is, így hajszálpontos lesz). De mi van a többivel? Átalakíthatók-e? Említettem, hogy a hangtompító egy precízebb toldalék, mint a csőszájfék, ezért rendkívül pontos menetmetszésre van szükség, az ugyanis nagyon balesetveszélyes, ha puskacső és a hangtompító furata nem vág tökéletesen egybe. Emiatt a sufnituning megoldások kizártak, csak komoly szakember, kellően komoly gépparkkal végezheti az utólagos menetmetszést.

Borítókép: Blaser

ÍRTA

Nem csak vadász és blogger, de fotós is...

Facebook

EZ IS ÉRDEKELHET

Hírek

Lezajlott az Országos Magyar Vadászkamara tisztújító közgyűlése, rekordszámú részvétellel, melyen felszólalt Semjén Zsolt is, értékelve a magyar vadászat jelenlegi helyzetét.

Videók

Végére ért a YouTube-on egy 10 részes videósorozat, ami a kezdő hőkamerás vadászok számára magyarázza el az ilyen készülékekkel kapcsolatos alapvető tudnivalókat. Immáron megtekinthető...

Tudtad-e?

A Field&Stream magazin tett közzé egy cikket, ami hasznos lehet a magyar vadászoknak is, így a lényeget leközölném.

Tudtad-e?

A közösségi médiában, így a fejekben is számos tévhit övezi ezeket az eszközöket. Mennyit számít az ár? Mennyit számít a párás-ködös idő? Fontos-e a...