Kalappal!

Mit keresel?

Kiegészítő teszt

Teszt: Garmin Xero A1i, a non-plus-ultra vadászíjász irányzék

Olvasási idő: 8 perc A Garmin legendás, de méregdrága irányzékát használtam két hónapig, abból is az okosabb i-verziót. Ennél már csak az új A1i Pro van feljebb. Íme a benyomások, tapasztalatok a világ egyik legmodernebb, távmérős, automata okosirányzékáról.

Jóideje már, hogy elektronikus kütyüket tesztelek. Ha a fotós cuccokat is beleszámolom, akkor 12 éve. Ennyi idő után már nem sokminden tud zavarba hozni, hacsak nem a gyártó gondoskodik róla, hogy halandó felhasználó ne tudja könnyedén alkalmazásba venni a teremékét. Ennek tükrében magam is meglepődtem, hogy a Garmin Xerohoz kellett vagy egy hét, mire a használati útmutatót, bemutatóvideókat bogarászva, a Xerot nyomkodva képbe kerültem, mit és hogyan tud, de az eladás napján is még vettem észre benne olyan funkciókat, amikkel addig nem is találkoztam. És nem azért, mert olyan vacak lenne a felhasználói élménye, hanem azért, mert olyan komplex a tudása… na jó, azért lássuk be, hogy ezt a hatalmas tudást 4+1 gombra, és egy kétkörömnyi kijelzőre szabni…hát, nem a legkönnyebb a kezelése sem, de meg lehet szokni.

Namármost csilliárd funkció lévén ez a cikk sem lesz rövid, előre szólok.

No, kezdjük a lényeggel: A Garmin Xero fő szolgáltatása, hogy egy gombnyomásra távot mér, majd a scope-ba rejtett üveglapjára vetíti az adott távolsághoz használandó irányzékpontot. EHR távolságot mér, tehát figyelembe veszi a függőleges szöget is.

Mért pont 18 méterre. Kicsivel a lineáris, középen nagy számokkal az ekvivalens horizontális távolság.

Nincs tehát se tüske, se száloptika, se semmi, csak egy kristálytiszta üveglap, amit a gyártó ügyesen meg is döntött, és elég mélyre süllyesztett, hogy ne tudjon egykönnyen becsillanni, tükröződni, legalábbis azon az részen, ahol célzunk vele.

Az irányzék egyébként hosszú, robusztus, és nem is könnyű, de nem olyan nehéz, mint amilyennek kinéz (kb. 500g). Építési minősége teljesen rendben van, időjárásálló, ceruzaelemekkel működik, amik egy éves üzemidőt ígérnek, feltéve ha a gyártó által ajánlott lítiumos elemeket rakjuk bele.

A távmérés indítása egy lengőkapcsolóval történik, amit célszerű az íj markolatának frontoldalára erősíteni tépőzárral vagy gyorskötözővel, a kábelét pedig elvezetni ügyesen a középrészen és az irányzék tartókonzolán. A gombot megnyomva vagy nyomvatartva folymatos mérést végez a Xero, amikor elengedjük, odateszi a pöttyöt, amivel lőnünk kell.

Ha még egyszer megnyomjuk a gombot, akkor előre beállított fix irányzópontokat mutat, annyit és olyan távolságokra, illetve az A1i esetében olyan színnel (piros/zöld), amilyet beállítottunk. Ha ez egy, max két fix pont vadászatra, akkor annyit, ha 20-60m-ig ötöt szeretnénk látni váltakozó színekkel, akkor azt mutatja.

Fix pontok mutatása

Egyetlen előre beállított pontot egyébként is kérhetünk tőle, hiszen csak nyomva kell tartsuk a nyíl gombot és elkezdenek pörögni a méterek a kijelzőn. Amint leokézzuk a 20…26…34…akárhány métert, akkor azt fogjuk folyamatosan látni, akkor is, ha a Xero pár perc tétlenség után elalszik, de felébresztjük, egészen odáig, amíg újra távmérést nem indítunk, vagy duplán nyomva fix pontokat kérünk tőle. Ez egy jó megoldás mondjuk egy ismert távolságú szóró mellett ülve, bár teszem hozzá, hogy letesszük, felvesszük, kihúzzuk az íjat, ilyenkor könnyű véletlenül megnyomni a gombot a markolaton, és akkor oda a beállított fix pontunk. Éles helyzetben ez kellemetlen lehet.

Amúgy azt is mi állíthatjuk be, hogy mennyi idő után aludjon el az irányzék, vagy a kijelző háttérvilágítása. Mely egyébként nem erős, lesen ülve nem foguk lebukni vele. Van benne egy ún. Stalking, vagyis cserkelő üzemmód is, ilyenkor az irányzék alvó módban van, 1-2 (véletlen) gombnyomásra cipelés közben nem reagál, de pár ismételt gombnyomásra felébred. Mellesleg teljesen kikapcsolt állapotból is max. 3mp a lövésre (távmérésre) kész állapot, vagyis a bekapcsolás.

Tudni érdemes, hogy a kijelző és a világító pontok egyaránt fényérzékenyek, egy kis szenzor segítségével a környezeti fényhez igazodik az erősségük, ám egy gombnyomással és manuális vezérléssel ezt is felül tudjuk bírálni akció közben, ha az automatika esetleg tévedne. Nekem sem nappal, sem szürkületben, sem lámpafénynél nem volt különösebben gondom a fényerővel, igaz néha azért felül kellett bírálni az automatikát, de ez nem lövésenként értendő, hanem kb. aznap egyszer. Verőfényes napsütésben, fehér célra tartva talán picit gyenge volt a piros pont, a zöldet meg nem próbáltam ilyen szituációban.

A Garmin Xero azt is megmutatja, ha csavarjuk az íjat, de ezt nem jófejségből teszi, hanem a pontos távmérés miatt, ugyanis ha ferde az irányzékfej, vagy rossz feltámasztás miatt csavarjuk a középrészt, akkor a távmérő nem oda fog mérni, ahol a mérőpöttyöt látjuk. Ehhez kicsit hasonló elven működő módszert használ, mint az IQ irányzékokban a RetinaLock, vagy a futóvadlövő red-dot irányzékok parallaxismentes elve. A távmérés ideje alatt a irányzékablak tetején megjelenik a piros távmérőpont, körülötte pedig egy mozgatásra, fixpontra, csavarásra érzékeny, tehát parallaxismentes zöld gyűrű, illetve a gyűrűre mutató zöld nyilak. Akkor mér pontosan a távmérő, ha a gyűrű közepén van a pötty. Ha kikerül belőle, ne adj isten annyira rosszul áll az irányzék, hogy még a gyűrűt se látjuk, csak a felé mutató nyilakat, akkor a távmérőnk valahova máshová néz mint kellene.

A piros pont hagyományos irányzópont az üvegen, a zöld fények pedig parallaxismentesek, mint egy red-dot irányzék pöttye. Fotó: GunsAmerica

Belövéskor ez egy sarkalatos pont, hogy X-Y íven (nem tengelyen, lásd alábbi képen) kell billenteni az irányzékot és kihúzva, fix pontba téve belenézni, hogy jó legyen. A később pedig ha rosszul markoltunk az íjra és csavarjuk a középrészt, rögtön látni fogjuk távmérés közben. Ez lényegében 1. és 3. tengelyes állítás, csak a 2. tengely maradt ki.

Irányzék billentése oldal- és felülnézetből. Ezzel kell kalibrálni a távmérőt, hogy oda mérjen, ahova kell, és mellesleg a pontos lövésnek is jót tesz.

Itt halkan megjegyezem, hogy ha ezt a funkciót meg tudták csinálni parallaxismentesre, akkor az egész irányzékot megcsinálhatták volna, és akkor ötvözné a reddot előnyeit a hagyományos irányzékkal. Az lenne az igazi truváj, minden irányzópont parallaxismentes lenne és a fókuszpontjuk távolban lévén tűélesen látnánk őket.

A távmérés utáni irányzópont-számítás tehát automatikusan történik, de a Xero A1i esetében csak addig a távolságig, ameddig belőttük. Fölfelé nem számol, nem mutat, azt írja ki, hogy a mért táv túl van a kalibrált (belőtt) távolságokon. Ennek talán megvan a pozitívuma is (például nem szállunk el úgy, hogy már nem is figyeljük a távot, csak ész nélkül lövünk), de azért furcsa, mert matematika az egész, a sima, matricás, slideres irányzékok ezer éve két belövési pontból “tudják” az összes távot. Tudtommal a Pro verzió már fölfelé is számol.

A belövés tehát úgy történik, hogy 15-20 méter körüli távról kezdjük, ízlés szerint. Az első pöttyöt még a fizikai síneken, csavarokkal állítjuk be (csak a Pro verzió microadjustos sajnos), meg persze a távmérés zöld gyűrűjét is fizikailag állítjuk be az 1. és 3. tengelyeken. Ha ez megvan, digitálisan még finomhangolhatjuk a pontot.

Azt hiszem, hogy az első irányzópont belövése kritikus dolog, erre érdemes különösen figyelni, pontosan csinálni, mert később minden más pont és minden további nyílvesszőprofil erre alapul. Ezt csak legelső alkalommal, gyári állapotból bekapcsolva ajánlja fel a Xero, később már csak digitálisan lehet első pontot beállítani. Ha nem csináljuk jól, a későbbiekben gondjaink lehetnek az automatikával rövid távokon. Nekem voltak, és ez egy róka és egy disznó hibázásban csúcsosodott ki mindössze 10-12 méterről.

Amikor leokéztuk, kéri az irányzék, hogy sétáljunk hátra kb. 10 métert, majd mérjünk. Felteszi a kérdést, hogy az új táv pl. 28 méter, akarjuk-e ezt a távot használni a belövéshez? Ha leokézzuk, lőnünk kell a beadott, de immár alacsonyabban lévő ponttal. A lövést érzékeli, utána pedig jön a kérdés, talált-e. Ha nem, akkor alá vagy fölé? Ha megadjuk, megkérdezi hány centivel? Beállítjuk a centit (nagyjából), és újra lövünk, megint megkérdezi talált-e, és újra korrigálhatunk centiket megadva. Ha minden okés, másodszor is kérni fogja, hogy sétáljunk messzebb ismét. Természetesen több lövést is leadhatunk, nem kell egy lövésből válaszolni az irányzék kérdéseire. Viszont legalább három távot be kell lőnünk ezzel a módszerrel (ideális esetben 20-30-40m-t, de én volt hogy csak 18-25-31-et lőttem be), hogy engedje elmenteni véglegesre a nyílvesszőprofilt. Az A1i több profilt is tárolni tud, szóval belőhetjük könnyebb és nehezebb vesszőkre is, bár ez precízen behangolt íjat, és tökéletesen épített vesszőket igényel. Egyedi neveket is adhatunk a profiloknak a könnyű beazonosíthatóság végett. Mentés után megkérdezi, hogy szeretnénk-e fix pontokat létrehozni a profilhoz, ha igen, milyen méterekre és milyen színűek legyenek.

A későbbiekben további távokat is adhatunk a profilokhoz, illetve törölhetünk, vagy újra belőhetünk egy-egy távot, ha úgy érezzük mégsem sikerült jól a belövése. Úgy tudom 10 métertől mér (pontosabban kalkulál) a Garmin Xero (sok méterig), 10 méter alatt, de legalábbis 5 méteren biztosan automatikusan a 30 méteres pontot adja be.

Vadászaton (vagy gyakorláskor) távmérés és lövés utáni ismétléshez ugyanazt a pint adja be az irányzék, magyarán nem kell minden lövés előtt távot mérnünk.

Az eddig elhangzottakból amit az A1i tud a “mezei” A1-gyel szemben, az a több nyílvesszőprofil tárolása, és a kétféle színű irányzópontok. Ezen kívül GPS is van benne, illetve az erre alapuló ún. Laser Locate funkció. Ez azt jelenti, hogy vadász üzemmódban (merthogy van gyakorló mód is), az irányzék rögzíti a pozíciót, a lövés irányát, és a mért távolságot, így egy elejtés esetén GPS-pontossággal letárolja a rálövés helyét. Ezt az adatot Garmin okosórára át tudja küldeni Bluetoothon keresztül, így egy későbbi utánkeresésnél könnyedén odanavigálhatunk a helyszínre.

Vadász üzemmód, Gyakorlás üzemmód, Lövési statisztikák a menüben

A gyakorló mód is az A1i jellemzője csak, ilyenkor statisztikákat tárol az irányzék. Lövés után megmutatja, hogy hány fokban döntöttük oldalirányban az íjat az elsütés pillanatában (ezt amúgy célzás közben is mutatja), lövés után hány millisecundumig rezonált az íj (ezzel stabilizátorokat, rezgéscsillapítókat tesztelhetünk), mutatja hány lövés van az idegben/íjban/aznapban, meg a bánat tudja még miket mutat, mert néhány funkciót e téren az eladás napján találtam meg. Ennél többet tud, annyi szent. (Kis utólagos utánajárással: Vesszőcsoport átlagos eltérése a célponttól, átlagos szórás, átlagos csoportátmérő, átlagos döntés, átlagos lövési távolságok, átlagos lövésszám egy alkalommal, teljes lövésszám statisztikai módban stb. – ezek egy részét gondolom manuálisan kell bepötyögni gyakorláskor, de én ezt nem próbáltam sajnos.)

Lövésszámláló bekapcsolás óta és összesen. Utóbbi lenullázható a menüben, használhatjuk az idegszett használtságának mérésére akár.

Összességében tehát a Garmin Xero a világ egyik legfejlettebb irányzéka. Mindent tud már ez az A1i is, az A1i Pro verzió pedig még a mindennél is többet (microadjustos állítás, még automatikusabb számolás, gyorscsatlakozása révén levehető fej, könnyebb szállítás, dőlés figyelmeztetés, nagyobb távokra lövés lehetősége, Picatinny sínes rögzítés).

Hogy szükség van-e rá? A fene tudja, én arra jutottam, hogy nekem nincs. Persze cserkeléskor, nyárvégi őzhíváskor igen jól tud jönni. Aki ilyen műfajt nem űz gyakran, aki jellemzően egy szóró mellett szokott ücsörögni, az inkább fog beleveszni az ezermillió funkcióba, minthogy az előnyeit élvezze. Az meg csak elrontja a vadászatot, és még egy valag pénzt is kifizetett ezért a küzdelemért. Én így jártam (kivéve a valag pénzt), nekem az utolsó időszakban volt hogy tévesen adott be irányzópontot, emiatt hibáztam is vadat, de meg vagyok győződve róla, hogy a belövést rontottam el valahol, mert a tesztelés elején, amikor a nulláról indultam sosem csinált ilyet. Csak azután, hogy már a harmadik vagy negyedik vesszőprofilt adtam hozzá kísérletezésképp. Végül arra jutottam, hogy nincs szükségem ilyen komplex irányzékra, ahhoz a vadászati módszerhez, amit én űzök, elegendő egy hagyományos is, nem bonyolítom a dolgot.

ÍRTA

Vadász, vadászíjász, terméktesztelő, blogger, kíváncsi, kritikus, ex-fotográfus, Infiray Ambassador. Nem trófeavadász, nem influenszer.

Facebook

EZ IS ÉRDEKELHET

Videók

Olvasási idő: < 1 perc Távirányítható, giroszkópos, 360°-ban forgatható, 110°-ban dönthető autós konzolok hőkamerához, éjjellátóhoz.

Hőkamera teszt

Olvasási idő: 6 perc A Guide első fúziós hőkamerája kísért el néhány vadászatomon az elmúlt hónapban. Ha minden porcikája nem is nyűgözött le, de...

Videók

Olvasási idő: < 1 perc A Vadász Blog és a Norma magyarországi forgalmazója által közösen indított, új NORMA Vlog második adása. Ehavi témánk a...

Videók

Olvasási idő: < 1 perc Tube TD70 használati élmények és a digi-céltávcső láz