Kalappal!

Mit keresel?

Hőkamera teszt

Teszt: Infiray HOLO HL25B vadászíjász irányzék

Olvasási idő: 8 perc Ha valamire azt lehet mondani, hogy “korszakalkotó”, az bizonyára az Infiray HOLO HL25B, hiszen ez az első dedikált íj irányzék, ami hőkamera technológiát alkalmaz. Korszakot vált azzal, hogy egy hagyományos vadászati módot ruház fel a legmodernebb technikával. Abba ez az írás nem kíván belemenni, hogy ez jó vagy rossz, az én tisztem pusztán az, hogy bemutatom ezt az érdekes és megosztó készüléket.

Ez az irányzék a világ vadászíjászainak csupán töredékét érinti, ugyanis ott, ahol a legtöbben vannak (USA), mindössze néhány államban használható és ott is csak magánterületen vaddisznó és coyote vadászatára. Az íjas éjszakai disznóles pedig egyébként sem túl nagy divat arrafelé. A világ többi részén, ahol előszeretettel ülünk ki vaddisznóra este, elég kevesen vagyunk világviszonylatban. Az érintettek száma ezek miatt olyan kicsi, hogy ne várjuk e területen hatalmas kínálatot és/vagy fejlődést a gyártóktól, ugyanis nem elég nagy a piac. Így hát igazán különleges, hogy az Infiray bepróbálkozott egy ilyen készülékkel. Dehát végülis ki más tette volna ezt, mint az egyik leginnovatívabb hőkamera-gyártó a világon?

Ezt a felvezetést csak azért írtam le, mert

az irányzék alapvetően jó, használható, hovatovább egészen más világot nyit meg az éjszakai íjas vadászatban,

de nem tökéletes, mivel az Infiray tervezőmérnökei nagy valószínűséggel nem íjászok. Persze visszajelzéseket kaptak/kapnak arról, hogyan lehetne tökéletesre csiszolni ezt a terméket, ám – a fentebb leírtakra tekintettel – egyelőre nem tudjuk mennyire veszik komolyan majd a dolgot, van-e bennük annyi hajlandóság, vagy épp lát-e akkora bizniszt ebben az Infiray, hogy tovább fejlesszék. Pedig nem sok kell hozzá, hogy tökéletes legyen. Igazán nem sok.

Külcsín

Az Infiray HOLO HL25B valójában egy puskára szánt, hőkamerás reflex-irányzék átalakított változata. A HOLO HL25 már korábban debütált – néhány szerényebb előde után – a nagyméretű, 800×600 pixel felbontású AMOLED kijelzőjével, 25mm-es objektívével, 384×288 px | 12 µm szenzorával (40mK). Az íjra szánt változat ennek a 90°-ban elforgatott, több célzóponttal ellátott, és íjra való konzollal, valamint távmérővel megspékelt iterációja. A HL25B kezelőfelületét ekképpen átszabták a vertikális használatra, de például a felvett videóanyag továbbra is fekvő formátumú, publikáláshoz utólag kell talpra állítani.

A készülék teljes egészében fémből van, lövésállóságát pedig puskára tervezték, ezért íjon jó eséllyel soha nem lesz baja. Jóllehet itt másféle terhelést kap, szóval ezt a kijelentést azért óvatosan kezeljük, ugyanakkor én jópár lövést leadtam vele 1,5 hónap alatt, és semmiféle hibával, vagy anomáliával nem találkoztam.

A készülék oldalára egy 1000m hatótávú lézeres távmérő (LRF) csatlakozik, jelenleg ez gyári tartozéka a HOLO-B-nek. Mivel ezen távmérők eleve nem olcsók (önmagában érhet vagy százezer forintot), így a készüléknek is kissé borsos ára van. Cserébe pofonegyszerűen működik, ha az LRF pár centiméteres USB-kábelét bedugjuk az irányzék aljába, már működik is a folyamatos távolságkijelzés. Nem kell semmit nyomni, aktiválni. Ahova rámutatunk a kijelzőn látható kék kerettel, annak a távolságát mutatja a jobb-felső sarokban az irányzék. 10 métertől mér.

A kezeléshez mindössze egy négyirányú joystick-gombot és egy ki-bekapcsoló gombot kapunk, de ez elég is, csak memorizálni kell a funkciókat. A négy iránynak önmagában is saját funkciója van, a joystickot röviden megnyomva a gyorsmenübe lépünk, ott is külön funkciót kapnak, hosszan nyomva pedig a főmenübe lépünk, ahol navigálni tudunk a joystickkal.

Az energiaellátást kétféle akku tudja biztosítani, az Infiray két elemház-kupakot ad a dobozban. A kicsi a rövidebb 18500 akkuhoz való, a hosszított pedig a 18650-eshez. Ezekkel kb. 3 órát bír a készülék. Picit talán megnövelhetjük az üzemidőt, ha kikapcsoljuk a lézeres távmérőt, mert az a folyamatos méréssel bizony eszi az akkumulátort, akkor is dolgozik, ha a HOLO-B alvó módban van. De jobb, ha vadászatra pótakkut viszünk magukkal.

Az irányzékhoz mellékelt szerelék állítható X-Y tengelyen egyenesen, és X-Y tengelyen billentve is (kvázi az íj-irányzékok klasszikus 1. és 3. tengelyén, csak ezúttal más a jelentősége). Az egyenes állításnak itt gyakorlatilag semmi jelentősége nincs, a belövés billentéssel történik. Ami azt illeti, ezt a szereléket, vagy mondjuk úgy konzolt, egy kicsit túlgondolták Infirayék, elég lett volna íjablakra ülő, fel-le és jobbra-balra billenthető adapter. Erre a cikk végén található videóban térek ki bővebben, ahol a belövésről beszélek.

Mindezzel az Infiray HOLO HL25B nem egy könnyű irányzék a maga 698 grammjával (akkustól, mindenestől), de vegyük azt is figyelembe, hogy így megspóroljuk az éjszakai vadászaton használatos lámpát és annak rögzítését, ami pedig simán lehet 250-500g spórolás. Csak hát így a súlytöbblet kissé orrnehézzé teszi az íjat.

Belbecs

Az Infiray HOLO HL25B-nek csodaszép képe van. Specifikációi alapján a szokásos 15-25 méteres távokra több mint elegendő (overkill, ahogy a művelt angol mondja). Sőt én azt merészelem állítani, hogy igazán megcsinálhatnák szerényebb specifikációkkal, LRF nélkül is, mert arra amire kell, bőven elég lenne, és még a megfizethető kategóriába is esne.

Az AMOLED kijelző fényereje állítható öt fokozatban. Erős napvilágnál még így is kevés lesz, verőfényes napsütésben nemigen fogjuk tudni használni a HOLO-t, ez egy igazi éjszakai irányzék. Éjszaka viszont egész szépen le lehet szabályozni a fényét. Szürkületben és holdvilágos estén simán jó lesz, kukasötét éjjel ugyanakkor óvatosan kell majd mozognia vele a leendő használójának, mert az íjablakot és mögötte az íjász arcát, húzókezét valamennyire meg fogja világítani. Jóllehet nem lesz olyan ijesztő a vad számára, mint amikor egy reflektor fénye kapcsol fel hirtelen a fáról, vagy a lesből, de a mozgást ugyanúgy észreveheti, mint nappal.

Ami a működést illeti, a négyirányú gomb funkciói alapértelmezetten a digitális nagyítás, a hőképváltás/távmériő ki-bekapcs, a kijelzőfényerő és a fotó/videó funkció. Gyorsmenü módban az irányzópont típus-, illetve színváltás, a látható lézerpointer kapcsolása és a mesterséges képélesítés fokozatai. Ami az irányzópontokat illeti, igazából a sokféle lehetőség közül a nagyméretű pontot fogjuk használni, azt is csak piros, esetleg zöld színben. A többi egész egyszerűen túl pici, és/vagy halvány a boldogsághoz.

Irányzópont színek és típusok. A típusokat zöldben mutatja az illusztráció, de mindegyik elérhető mind a négy színben.

A szürke POWER-gomb működés közben röviden nyomva a manuális kalibrálást indítja, ami nagyon hasznos. Célzóeszközöknél ugyanis érdemes kikapcsolni az automatikus kalibrációt, nehogy épp egy kritikus pillanatban akadjon meg a hőkép a frissítés miatt.

A főmenü funkciói a párás-ködös időre szánt Ultra Clear mód kapcsolása, a 15 perces automatikus altatás aktiválása, a kalibráció módja, a lehetséges 7db irányzópont ki-bekapcsolása egyenként, az irányzópontok belövése, a távmérő kalibrálása, a lézerpointer kalibrálása, a dead-pixel korrekció és az egyéb beállítások. Ez utóbbinál adhatjuk meg a dátumot és a pontos időt, valamit itt lehet manuális szoftverfrissítést is elvégezni, amit azért emelek ki, mert a HOLO-ban nincs wifi, nem tud telefonos apphoz csatlakozni. A videófelvételeket is csak USB-kábellel, számítógéppel tudjuk leszedni róla.

Használat

A HOLO-B belövéséről külön videó készült (ld. a cikk legvégén), ezért itt sok szót nem vesztegetnék rá. A lényeg, hogy oda kell figyelni az elején, nagyon érzékeny a szerkezet, és a dobozból kivéve, az íjra felszerelve nagyon nem oda fog lőni az íjunk az első állításokig, ahova gondoljuk. Ez rendkívül veszélyes, így érdemes “hideg-belövéssel” kezdeni, és utána is biztonságos terepen, kellően nagy vesszőfogóval végezni a belövést.

Az irányzék kínál ugyan 2x, 3x és 4x digitális nagyítást, de az irányzópontok sajnos nem változnak automatikusan a nagyítás növelésével, ezért minden nagyításon külön-külön be kell lőni őket. Véleményem szerint a 2x nagyításon még érdemes, a többivel inkább ne foglalkozzunk (nagyon remegni fog a kép és nagyon szűk lesz a látószög). Sőt érdemes el is tüntetni a 3-4x nagyításokról az irányzópontokat, hogy később nehogy bezavarjanak.

A pontosságáról is szót ejtek a vieóban, ott pedig az a lényeg, hogy jellegéből adódóan ezzel az irányzékkal úgy 20-25 méternél messzebb nemigen fogunk lőni, mert remeg a kép. Nem fogjuk biztosnak érezni a célzást, és ez a szórásunkon csúnyán meg fog látszani. 20-25 méteren belül viszont vadászatra alkalmas a pontossága, én legalábbis így ítéltem meg.

Van már olyan vadásztársunk, aki mindebbe nem nyugodott bele, és saját kezébe vette a dolgot a HOLO rögzítése ügyében. Komoly CNC-munkával az íjablak síkjára rögzítette az eszközt, egyedi felfogatással. Elmondása szerint érezhetően jobb lett az eredmény.

Íme a finom-belövésről (digitális irányzópontok állításáról) egy rövid videó:

Ennek a brutális érzékenységnek viszont van egy előnye. Minden mozdulatot tűpontosan megmutat az Infiray HOLO-B, ezért

nem kell peep, és nem lényeges különösebben a fix pont sem. Akkor is oda fog lőni az íj, ahová akarjuk, ha az elsütőt akár a mellkasunkhoz húzzuk (próbáltam!), mert ez egy kamera.

A megfelelő fizikai, aztán digitális belövést követően oda néz, ahová a vessző repülni fog. Nem egy hagyományos, íjra rögzített fizikai pont, aminek a célhoz viszonyított helyzetét befolyásolja a fejünk tartása, a fixpontunk, vagy épp az, hogy melyik szemünkkel nézzük (parallaxis). Ezt két szemmel is nézni lehet célzáskor. Az viszont egy igen furcsa érzés lesz elsőre (és talán másodikra is), hogy a körülöttünk lévő világ a kuka sötétben egy 6.6cm átmérőjű kijelzővé zsugorodik össze. Ebből kiindulva tulajdonképpen a vakvilágba engedünk el egy nyílvesszőt, ráadásul olyan helyre, ahová nem is nézünk. Eddig azt szoktuk meg, hogy oda nézünk, ahová lövünk…vagy épp fordítva oda lövünk, ahová nézünk (reflexíjasok). Ekképpen azt se látjuk majd a sötétben, hogy hol találtuk el a vadat, ami azért felvet néminemű dilemmát az utánkeresést és a várakozási időt illetően.

Összegzés

No hát itt be is fejezném a tesztet, mert így is nagyon hosszú lett. Annyira új világ ez az egész, hogy órákon keresztül lehetne beszélni róla, továbbá vannak olyan funkciói (pl. a lézerpointer és annak 10-30-50m-es kalibrálása, használata), amire magam sem jöttem rá hogy működik, vagy mire jó egyáltalán. Arra is e cikk írása közben bukkantam csak rá (1,5 hónap tesztelés után), hogy a távmérőt gombnyomással ki lehet kapcsolni…a videóban még az hangzik el, hogy ki kell húzni ehhez az USB-t. Egy biztos, aki ilyet vesz, az nézze meg a belövésről szóló filmet, mert a gyári használati útmutató elég gépiesre sikeredett, nem fog sok segítséget nyújtani a témában.

Összegzésül tehát az irányzék nagyon más, mint amit eddig megszoktunk a vadászíjászatban. Mindenben más: érzésben, élményben, használatban, belövésben, pontosságban egyaránt eltér a megszokottól. Ami a kivitelezését illeti, néhány ponton kicsit gyerekcipő még. Amihez ért az Infiray (ld. hőkamera technológia) azt böcsülettel megoldották, amihez nem értenek (ld. íjászat), ott hagy némi kívánnivalót, de végső soron működik és használható. Cserébe azt a luxust képes megadni, hogy a “nagy büdös semmibe ellőtt nyílvessző érzését” leszámítva szinte úgy vadászhatunk vele éjszaka mint nappal. Értsd, ha már sikerült a vad érzékszervein belül kerülnünk íjlövés távolságra, akkor csak a kihúzás és a pontos lövés lesz a kritikus pont. Nem hívjuk fel magunkra a figyelmet egy lámpakapcsolással, ami hatványozottan növelheti az esélyét a lövésre bemozdulásnak, a menekülési táv hosszabbodásának, vagy pusztán csak annak, hogy a fényre az egyébként is agyonzargatott, agyonvadászott vad elugrik. Ez utóbbi esetben mondanom sem kell, hogy nagy eséllyel nem mi, vadászíjászok vagyunk elsősorban felelősek az ország legtöbb vadászterületén, hanem az egész magyar vadásztársadalom és vadgazdálkodás, nemkülönben kis országunk területi sajátosságai, amihez a vadászíjász maximum alkalmazkodni tud (és ilyen irányzékot használ), vagy önmegtartóztatás jelleggel elfogadja ezt (és nem használ). Márpedig mi vadászíjászok önmegtartóztatásból már így is elég jók vagyunk, hiszen az imádott vadászati módunk épp erről szól. Hogy mindezt meggyalázza-e, az Infiray HOLO HL25B, vagy az itthon eleve elég kevés eséllyel rendelkező vadászíjásznak ad egy kis pluszt, azt mindenki döntse el maga. (Nyilván teljesen más a kérdésfelvetés egy háborítatlan nagyvadas területen, és egy, az év 365 napjában háborgatott, talpalatnyi búvóhellyel rendelkező vegyesvadason.) Én a tesztidőszak alatt vadra nem lőttem vele, és e cikk írása után le is szerelem az íjamról és visszaadom a Leitz Hungáriának. Viszont az alábbi videót egy hónap alatt több mint 700-an megnézték, ami a magyar aktív vadászíjász társadalom több mint fele. Ez bizony figyelemre méltó.

Az Infiray HOLO HL25B-t keressétek a Leitz Hungáriánál(KATT!), vagy viszonteladó partnereinél.

ÍRTA

Vadász, vadászíjász, terméktesztelő, blogger, kíváncsi, kritikus, ex-fotográfus, Infiray Ambassador. Nem trófeavadász, nem influenszer.

Facebook

EZ IS ÉRDEKELHET

Hírek

Olvasási idő: 3 perc Bemutatta az Infiray az IWA-n a lassan legendássá váló MATE MAH50 előtét továbbfejlesztett verzióját, melyben - előtétek közt elsőként -...

Hírek

Olvasási idő: 2 perc Lerántotta a leplet az Infiray a legújabb készülékcsaládról, az Irisről, mely egyszerre váltja a AFFO AL és az E3 Plus/Max...

Hírek

Olvasási idő: 2 perc Az Infiray már jóideje március elején mutatja be az új termékeit, szóval nem sokat kell várni. Addig is egy kis...

Hőkamera teszt

Olvasási idő: 4 perc A Guide komoly paraméterekkel rendelkező, de mégis hihetetlenül olcsó keresője egy remek választás azoknak, akik szeretnének belépni a nagy felbontású...

This will close in 20 seconds