Kalappal!

Mit keresel?

Tudtad-e?

Ha előtétet használsz, erről tudnod kell!

Olvasási idő: 3 perc Ami nem más, mint a parallaxis-állítás fontossága, melyről igen kevesen tudnak. Valószínűleg megtaláltuk az okát, hogy miért vannak egyeseknél érthetetlen hibázások, és miért válnak meg néhányan az előtétektől arra hivatkozva, hogy nem marad pontos.

Vegyük először az alapesetet: előtét nélkül, csak a sima távcső

Azt bizonyára sokan tudják, hogy a céltávcsövek parallaxisállítása arra való, hogy a megcélzott vad és a céltávcső szálkeresztje optikailag egy síkban legyen.

Ha eltérő síkban vannak, értsd a megcélzott vad képe a szálkereszt fókuszpontja (fókuszsíkja) előtt vagy mögött képződik le (ld. fenti képen), akkor két probléma merül fel:

1: A “kisebbik” gond, hogy nem lesz egyszerre éles a kép és a szálkereszt.

2: A nagyobbik probléma, hogy a távcső érzékeny lesz a betekintési szögre, ezért ha kicsit ferdén, vagy pofadékmagasságtól függően kicsit fentről, vagy lentről nézünk bele, nem lesz pontos a puska, hiszen eltérő síkban látjuk a célképet és a szálkeresztet, ezért a fejünk mozgatásával el tudnak mozdulni egymáshoz viszonyítva.

Normál esetben a fenti állítások jellemzően nagy nagyításnál és nagy távolságokon jönnek ki. Előtéttel viszont más a helyzet!

Az előtétek máshogy viselkednek

Előtétet használva a céltávcsövünk ugye nem a valóságot nézi, hanem az azt tökéletes fedésben leképező kijelzőre célzunk vele (ezért kell belőni, hogy tökéletes fedésben legyen). A gyártók a kijelző (pontosabban az okulár) optikai fókuszpontját “távolra” állítják be. Hogy hány méterre arra csak tippelni lehet, szerintem végtelenre. Ez az egyik dolog, amit figyelembe kell vennünk.

A másik, hogy a kijelzőben nincs tér. Nincs közel és nincs távol, minden egy síkban van a monitor felületén, amit a távcső néz. Ez a sík pedig optikailag távol, fizikailag viszont igen közel van a távcsövünkhöz viszonyítva.

A fenti kettő miatt az előtét fokozottan érzékeny a parallaxisállításra még alacsony nagyításokon is!

Ha nem hiszed, próbáld ki! Tekerd a parallaxisállítót a távcsövön minimumra, ami 20-50m körüli érték szokott lenni, majd hívd be az előtéten a menüt, vagy valamit, ami fixen látható a kijelzőn és a szálkereszthez lehet viszonyítani. Ezután kezdd el mozgatni a fejedet és látni fogod, hogy a szálkereszt vándorol a fix szöveg/ábra körül.

Ezután tekerd fel a parallaxisállítót bőven 100m fölé, akár végtelenre (maxra), és lám ez a jelenség megszűnik, mintha a szálkeresztet odaszögellték volna a kijelzőre. Emellett még a kép is kiélesedik kicsit.

Mennyire nagy probléma ez?

Kipróbáltam lőtéren, hogy mik a szélsőségek. Értsd minimumra tekertem a parallaxisállítót, és extrém szögekből tekintettem a távcsőbe a különböző lövéseknél. Mondjuk egy olyan szituációt imitálva, amikor az embernek gyorsan kell kitekeredve lőnie a lesen, mert nincs mód/idő rendesen beülni, fordulni. Így már torzul, feketedik a távcsőkép, de célozni még lehet. Nem gyakori eset, de legalább extrém…

Mindössze 50 méterre tettem tesztlövéseket, ám az eredmény így is megdöbbentő! A két “szélsőérték” között akár 7 cm difi is lehet! Ez 100 méteren 14 centi, 200 méteren 28 centi!

A pirossal bekarikázott lövések (3 lövés) összeérnek, ezek a parallaxismentesek. Ebből egy 20m-re állított parallaxissal ment, de figyelve az egyenes betekintésre, kettő pedig végtelenre tekert parallaxissal és ferdén betekintve. A kék össze-vissza lövések pedig 20m-re állított parallaxissal jobbról, balról, vagy átlósan betekintve. A kép elég beszédes. A legnagyobb eltérés fel-le tapasztalható (pofadékmagasság!)

Milyen előtétet és milyen távcsövet érint ez?

Mindegyiket. A tesztet én egy Leica Amplusszal és egy PARD FT32 előtéttel csináltam, de a Fehován néztem Minox távcsövön csúcskategóriás előtéteket ugyanígy, továbbá Bach Tibor nevű kedves olvasóm – aki erre az egészre felhívta a figyelmemet -, illetve az ő baráti köre ezt már kipróbálta többféle céltávcsővel a Konustól a Swarovski Z6i-ig. A fizika törvényei játszanak itt szerepet, ami nincs tekintettel arra, hogy drága készülékeken és távcsöveken alkalmazzuk-e vagy sem.

Mi a helyzet a parallaxisállító nélküli céltávcsövekkel?

Nincs jó hírem. Az állítási lehetőséggel nem rendelkező céltávcsövek parallaxisa gyárilag vadászati középtávra, európai modellek esetén 100m-re van beállítva. Bár ezeknél a jelenség nem annyira horribilis, mint egy 20-50m-re állított parallax esetén, de oda kell figyelni. Abból lehet következtetni, hogy az előtétek 100m-nél messzebbre vannak kalibrálva (valószínűleg végtelenre), hogy az ilyen céltávcsöveknél sem tökéletes még az eredmény. A legjobb, ha a puskán pofadékmagasítót használunk, és jól berögzül az agyunkba és az izommemóriánkba a távcsőbe tekintés szöge, távolsága, hogy mindig ugyanúgy célozzunk. A kitekeredett pozícióból lövésekkel pedig óvatosan!

Szóval akkor mire kell figyelni?

Arra, hogy ha van parallaxisállító a távcsövünkön, előtétezéskor tekerjük fel bőven 100m fölé nagyítástól és a megcélzott vad távolságától függetlenül. Már a belövéskor is így járjunk el! A képünk is egy fokkal élesebb lesz, és a rendszer sem lesz érzékeny a betekintési szögre. Ha nincs parallaxisállító, akkor pedig mindig figyeljünk arra, hogy szögegyenesen nézzünk a távcsőbe célzáskor, amiben a pofadékmagasítás nagy segítség lehet.

ÍRTA

Vadász, vadászíjász, terméktesztelő, blogger, kíváncsi, kritikus, ex-fotográfus, Infiray Ambassador. Nem trófeavadász, nem influenszer.

Facebook

EZ IS ÉRDEKELHET

Hírek

Olvasási idő: < 1 perc Magyarországon is rendelhető már az új Inifray MAH50R extra érzékenységgel, cserélhető akkuval, lézeres távmérővel és ballisztikai kalkulátorral.

Hírek

Olvasási idő: 3 perc Sorjában bemutatta a Guide az új hőkamera előtéteit, és az eddigi legkomolyabb keresőcsaládot beépített távmérővel. Úgy tűnik szintet lépett a...

Hírek

Olvasási idő: 2 perc A Thermtec is piacra dobott néhány korszerű, érdekes hőkamerát, lássuk őket!

Hírek

Olvasási idő: 3 perc Bemutatta az Infiray az IWA-n a lassan legendássá váló MATE MAH50 előtét továbbfejlesztett verzióját, melyben - előtétek közt elsőként -...