Teszt: Boly Crow BG584 felhős vadkamera

A Boly Crow nem 18650-es akkukkal működik, hanem hagyományosan 8db AA ceruzaelemmel. A felbontása nagyobb, a mellékelt távirányítóval könnyebben beállítható, ezen kívül pedig ugyanaz a profi Molnus felhőszolgáltatás áll mögötte.

Ami egál e két kamera esetében, az hogy nem lehet önmagukban kábelzárral rögzíteni, csak hevederrel, vagy konzollal (viszont a Crow-hoz kapható fémdoboz, amit már lehet).

Amiben gyengébb a Crow, mint a kis Bat, az a reakcióidő, itt ugyanis 1.2 másodperccel számolhatunk, míg a Bat a piac legjobbjai közé tartozó 0,7s reakcióidőt tud.

Külcsín

Mivel a Boly Crow ceruzaelemes, ebből fakadóan nagyobb méretű a ház, de nagynak ez sem nevezhető. A készülék alján lehet kinyitni egy szigetelt ajtót, itt találjuk a kihúzható elemtartót, a bekapcsológombot, USB-csatlakozót, illetve a kártyák nyílásait.

Ezen kívül semmilyen más kezelőszerv nincs a kamerán, csak egy, a Boly Batéval megegyező típusú, 1,44″ méretű kijelző.

A vezérlést a mellékelt, aprócska távirányítóval végezhetjük, ami sokat dob a felhasználói élményen a Boly Bat korlázott lehetőségeihez képest.

A rögzítőheveder elvezetése érdekes megoldást kapott a készülékházon, a mellékelt L-alakú rögzítő konzolt pedig a kamera hátlapján lévő 1/4″-es állványmenetbe tudjuk csavarni.

A Crow tetején egy külső tápforrásnak való csatlakozó jutott, amit alaphelyzetben csavarral rögzített védőkupakkal fed, de alatta maga a csatlakozó is gumis szigetelést kapott. Ettől függetlenül furcsa, hogy ez a csatalakozó a kamera tetejére került, ahol folyamatosan ázik, ha eső van. Mellette van egy horony, ami jól láthatóan nem dizájnelem, hanem valamit rögzíteni lehet oda. Sajnos nem sikerült rájönnöm, hogy mit. Mivel a Boly napelemes töltőket is gyárt, én gyanítom, hogy egyszer lesz a Boly Crowhoz napelemes modul, ami a horonyba csúsztatható. Erre utaló jelek vannak a hátlapon is.

Beállítás

A Boly Crow első beállításának leírása a cikk végén található!

Molnus

A Boly Bat tesztjében komolyabban bemutattam a Molnus legjobb funkcióit, így nem írom le mégegyszer, aki behatóbban tanulmányozná, alább a vonatkozó poszt.

Teszt: Molnus és Boly Bat BG310-M felhős vadkamera

Röviden, a Molnusból teljeskörűen tudjuk vezérelni a telefonunkról otthonról az erdőbe kitett vadkamera beállításait. A küldött képek szépen, galériába rendezve jelennek meg, ráadásul kapunk egy egészen ügyes vadfelismerő funkciót is. Ez sokszor olyan szituációban is megmutatja a sötétben megbújó disznót, amit mi, felületesen vizsgálva a képgalériát, meglehet észre sem vennénk. Lehetőséget ad továbbá a képek vadfaj szerinti szűrésére, és egy egészen komoly, grafikonos statisztikával is szolgálni tud az elmúlt egy hónap vadmozgásáról és a kamera üzemeléséről. A küldött képekről a telefon mindig értesítést küld.

És mindez teljesen ingyenes, korlátozások nélküli szolgáltatás.

Ami fizetős, az az azonnali, SMS-alapú kameravezérlés (de ez az akkukat is eszi rendesen), illetve a vadkamera rajtunk kívül egynél több emberrel való megosztása. SMS-vezérlés nélkül a vadkamera a Molnusban végzett módosításokról akkor értesül, amikor a következő képet küldi, mert ilyenkor csatlakozik fel a felhőre ellenőrizni azokat. Ha épp mozgás van a szórón, akkor akár pár másodperc múlva, de ha elhagyottabb helyre raktuk, akkor az is megeshet, hogy csak napok múlva mennek át a beállítások. Bekapcsolt SMS-vezérléskor a kamera folyamatos GSM-kapcsolatot tart fenn (várja az SMS-eket), ami rendkívüli mértékben megnöveli a fogyasztást.

Működés

Onnantól, hogy távvezérelni tudjuk a kamerát az okostelefonról, már könnyű dolgunk van. Csak kitesszük a fára, SETUP állásba kapcsoljuk, megvárjuk amíg térerőt talál, aztán átkapcsoljuk ON állásba, és mehet a menet. Pozícionálni csak úgy tudjuk, hogy megvárjuk az első képet a helyszínen, mert a kis kijelző élőképet nem mutat, csak az elkészült képeket lehet visszanézni rajta, de azt sem érdemes, és szükség sincs rá, hiszen minden ott van a telefonunkon.

A Boly Crow maximális felbontása 24 megapixel, de ez interpolált méret. A natív, vagyis a tényleges felbontása a szenzornak 5 megapixel, ami egyébként nem számít rossznak (a 18MP-es Boly Bat natívan 3MP, ez az átlag; a 36MP-es Boly Falcon natívan 14MP, ami meg brutális felbontás a vadkamerák világában). Ebből fakadóan a Boly Crow képminősége jobb, mint a Boly Baté, márpedig nézzük ezt úgy, hogy közel ugyanannyiba kerül. A nappali képek gyönyörű élesek, az éjszakaiak erős közepes kategóriát képviselnek.

A kamera látószöge 57°. Jóllehet ez a hatvan fok körüli érték átlagosnak mondható a piacon (UOVision pl. 64° v. 58°), de jó lenne, ha lenne szélesebb opció is. Elvileg lesz a Bolynak valamikor 110°-os, széleslátószögű kamerája, ám az még sajnos nem került forgalomba.

Ami a színeket és az expozíciót illeti, napvilágnál szép szaturált színeket tapasztalhatunk (ha süti a nap foltokban a talajt, az hajlamos kicsit kiégni), naplemente után, szürkületkor a színek fakulnak, és valami át is kapcsol a vadkamerán, mert az élesség is degradálódik ilyenkor. Valószínűleg ezen a ponton a kamera kihúzza az infraszűrőt a szenzor elől, és megváltozik a fókuszpont, ami majd éjszaka, infrafénynél lesz ismét jó. Ezt más Boly kameráknál is tapasztaltam már. Az UOVision speciel az első esti/éjszakai vakus képnél húzza csak ki az IR-Cut szűrőt, ilyenkor a kattanásra gyakran fel is figyelnek az állatok a néma éjszakai erdőben.

A képek éjszakai megvilágítottsága megegyezik a többi Boly kameráéval, vagyis a kép közepén erős az infravaku (egyébként 940nm-es láthatatlan), a szélek felé pedig elfogy a fény. A megvilágítás kellően erős, a gyári specifikációban leírt 15 métert bőven tudja, szerintem még picivel többet is.

Ha nagyon közel jön egy állat (1-2 méter), akkor a vaku kiégeti a részleteket középen, ahol a legerősebb a fény.

Az éjszakai záridő (expozíciós idő) eléggé hosszú, az izgő-mozgó disznók, vagy a szórón átvágtató rókák könnyen elmosódnak. Ez igaz volt a kisebb Boly Batra is, de talán még a drágább Falcon sem kivétel. A kamera reakcióideje a másik viszonylag gyenge pont: az 1.2 másodperc ma már nem tűnik túl huszárosnak, mondjuk a Boly Bat/Falcon-féle, vagy a Spypoint-féle 0.7s, vagy az UOVision-féle 0.4s mellett.

Összegzés

A Leitz Hungária kínálatában a legolcsóbb képküldős vadkamera jelenleg a korábban már tesztelt Boly Bat. Az árak sajnos állandóan változnak a világgazdasági helyzet miatt, de e cikk írásakor a Bat csupaszon kb. 74.000 Ft. Ha megvesszük belőle a szettet akkuval, memokártyával, akkor már 82 ezer. Ehhez képest a Boly Crow a könnyebb beállíthatóságával, a jobb képminőségével 84.000 Ft körül megy. Igaz ebbe még kell venni 6db ceruzaelemet, és egy memóriakártyát is, de ezt a kis felárat a Crow bőven-bőven megéri!

Szerintem a Crow a legjobb ár/érték arányú képküldős kamera most, ami a kapható.

Tudom, hogy ezt mondtam a Batra is, de akkor még nem láttam, mit tud a Crow, és az sem tűnt fel, hogy akkuval, memokártyával felszerelve szinte ugyanannyiba kerülnek. A 24MP, a távirányítós beállítás, és a jó ár imígyen megváltoztatta a játékszabályokat. Amiben elmaradt a Crow a Battól, az az 1.2mp-es reakcióidő, minden másban viszont jobb annál.

A Boly BG584 Crow felhős vadkamera ide kattintva érhető el a Leitz Hungária webshopjában!

---