Kalappal!

Mit keresel?

Vélemény, ajánló

Féldisznó százhektáron – kérdések és válaszok(?)

Futótűzként söpört végig a vadászok közt a tegnapi hír, hogy a NÉBIH új ASP-terve szerint 2025-ig olyan drasztikusan kell csökkenteni a vaddisznók állományát az országban, hogy azt már-már kiirtásközeli állapotnak hívhatjuk. Ássunk bele kicsit a dologba. Kik találták ezt ki, miért, és mi lesz velünk, a végrehajtókkal?

Féldisznó százhektáron. “Ez a terv elvtársak! – És ezt megmondták a disznónak is?” – rögtön Hofi híres előadása jutott eszembe a témáról (fiataloknak itt a link, de most ne röhögcséljenek, hanem olvassanak tovább! :D). Aztán még az is lehet, hogy nem csak a történet eleje fog hasonlítani Hofi 14 malacához, hanem a vége is, de ne szaladjunk ennyire előre. Lássuk először azt, hogy

Ki(k)nek köszönhetjük ezt a döntést?

Mindenféle verzió terjed már a közösségi médiában, Brüsszeltől kezdve, a politikusokon át, az irodai papírtologatókig, akik azt se tudják, mi fán terem a vaddisznó. Így hát rögtön eloszlatnám a tévhiteket: a döntést nem egy, és nem két ember hozta, hanem szakemberek grémiuma, amit úgy hívnak, hogy “Nemzeti Afrikai Sertéspestis Szakértői Csoport”. (Igen, ez is “nemzeti” már, de ezt most engedjük el…) A hétköznapi vadász azt gondolná, hogy ez a csoport csupa aktakukacokból áll a NÉBIH-től, de valójában nem. Mivel a névsor – szerintem – nem nyilvános, ezért én sem tennék kivételt, de maradjunk annyiban, hogy láttam kik vannak benne, és utánanéztem ennek a tucanyi szakértőnek. Jónéhányuk esetében nem is kellett utánanézni, ugyanis a vadászatban és vadgazdálkodásban ismert és elismert szakemberek. Neves egyetemi professzorok, vadbiológusok, vadgazdálkodási- és vadászati szakértők Sopronból és Gödöllőről, az Országos Magyar Vadászkamara emberei, tájegységi fővadászok és vezetők az Agrárminisztériumtól, és annak Vadgazdálkodási Főosztályától, nomeg persze a NÉBIH szakemberei, járványszakértői. Ők együtt azóta dolgoznak össze, hogy megjelent az ASP az országban, és a döntéseket közösen hozzák.

Akkor rájuk kényszerítette az EU az akaratát?

Igen is, meg nem is. Az Európai Unió ASP stratégiája tavaly tavasszal jelent meg. Ez kimondja, hogy az ASP az egyik legjelentősebb, és egyben eddig példa nélkül álló állategészségügyi probléma, amellyel a világ valaha szembesült. A megelőzése, ellenőrzése és felszámolása kiemelt fontosságú kérdés, mert súlyos kockázatot jelent a sertéstenyésztés, a vaddisznó populáció és a környezet számára is. Európa-szerte jelentősen megnőtt a vaddisznóállomány az utóbbi évtizedekben, nem csak Magyarországon.

Ugyanakkor az EU ASP stratégiáját az Európai Bizottság nem fogadta el, nem hagyta jóvá, így csak tájékoztatási és információs célokat szolgál, és minden tagállam – így Magyarország is – az ASP felszámolását a saját szervezeti, jogszabályi és gazdálkodási környezete szerint, illetve a saját hagyományainak figyelembevételével kell véghez vigye. Ez tehát egy ajánlás, amitől indokolt esetben el lehet térni, de azért összhangban kell lenni a EU környezetvédelmi és a vadászatot érintő állat-egészségügyi szabályaival. A döntések és intézkedések alapja pedig a világszerte elvégzett ASP-ről, egyéb járványokról, vadállománycsökkentésről, stb szóló kutatások. Mivel a szakértői csoport egy része maga is kutató, így ők nyilvánvalóan otthon vannak ezekben. A csoport másik része meg vadgazdálkodási szakértő és aktív vadász, ők meg a dolog gyakorlati vonatkozásaival vannak maximálisan tisztában.

Hogy jött ki a 0,5 disznó / 100 ha?

Ez a “féldisznó százhektáron” nem újkeletű dolog. Aki csendes téli estén, egy forró tea mellett veszi néha a fáradtságot, és belekukkant a nyilvánosan elérhető Országos Vadgazdálkodási Adattárba, az nem csak baromi száraz, de mégis sokat mondó adatokat és statisztikákat láthat, hanem azt is, hogy a tavalyi vadászati év összegzésében a statisztikát készítő szakemberek már leírták a vaddisznóról: “Az ASP kezelésének érdekében az országos és a tájegységi szintű állománykezelési stratégiák kialakítása és végrehajtása szükséges. Elkerülhetetlen feladat a vaddisznó létszámának radikális csökkentése, és az alföldi, nyílt mezőgazdasági területeken pedig a lehető legteljesebb felszámolása. A 0,5 db vaddisznó / 100 hektár is elhangzott már több mint egy éve az ASP Mentesítési Tervben, aminek csak a kiegészítése a mostani, biztosítékot kiverő Akcióterv. Nincs egyértelmű bizonyítékokkal alátámasztott adat, hogy létezik olyan állománysűrűség, ami mellett az ASP eltűnik, vagy nem terjed tovább, de arra van, hogy az alacsony állománysűrűség kulcsfontosságú a járvány leküzdésében, illetve megelőzésében. A 0,5 vaddisznó/100 hektár irányszámot szakirodalmi adatok (ld. a fent emlegetett kutatások) figyelembevételével állapították meg.

Kevésnek tűnik? Az. De nem mindenhol. Az bizonyos, hogy a “féldisznó százhektáron” irányszám NEM országosan értendő, hanem vadgazdálkodási egységenként, vagyis vadászterületenként. A NÉBIH már sokat emlegetett ASP térképén egyébként szépen látható vadgazdálkodási egységenként lebontva a vaddisznó állománysűrűség, így látható, hogy kiket fog igazán érzékenyen érinteni a 0,5-ös irányszám. A fehér és sárga területek már most is 0,5 egyed, vagy az alatt vannak, a világosbarna területek közül néhány még a közelében is lehet, de jópár területen komoly apasztást fognak előírni. A középbarna és sötétbarna területeknek meg a Jóisten kegyelmezzen…

Forrás: NÉBIH

A fenti térképet vessük össze az ASP jelenlegi elterjedtségével, és már meg is érthetjük, miről beszélnek: a vírus leginkább a barna területeken burjánozott el, a sárga területekre “benézett”, és azt is kikövetkeztethetjük, hogy ott, Budapesttől nyugatra, Tatabánya környékén, ahol most tart, merre fog tovább menni: Vértes, Bakony, aztán Vas, Zala, Somogy, Tolna és Baranya.

Forrás: NÉBIH

Mivel az alföldi fehér és sárga területekre nem tudott betörni a vírus az elmúlt lassan két évben, ezért már láthatjuk is, hogy mire gondolt a “költő”: működik a “féldisznó százhektáron” elv. Az első és legfontosabb feladat valószínűleg a jelenlegi, fertőzött területeket ölelő, magas kockázatú területek sárga színűvé tétele. Gyanítom ott fogják legelőször átverni a tervet a vadászatra jogosultakon, a többit majd meglátjuk. De ez csak tipp.

Miért nem vakcinázunk?

Mert vakcina még nincs. Igen, én is olvastam a 2019-es hírt, miszerint egy madridi labor kifejlesztett már egy vakcinát. Meg olvastam még 20 másik cikket is magyarul, angolul, meg Google-fordítóval üzbégül is kábé, és az a nagy helyzet, hogy jelen állás szerint reménykeltő ígéretek vannak a vakcinára (pl. Madridban és az USA-ban), de működő, forgalomban kapható vakcina még mindig nincs az ASP ellen, csak teszt alatt lévő prototípusok. Mégpedig azért nincs, mert nagyon komplikált vírustörzs ez a fajta sertéspestis, amire a vakcinát nem olyan könnyű összedobni, mint az influenzára, vagy a koronavírusra. Távol-Keleten már elvileg van valami oltás, ami működik (gyengített vírust tartalmaz), viszont az a gond vele, hogy az egészséges disznókban meg kárt tesz. Csakhogy Kínát és Vietnámot ez nem nagyon érdekli, mert az ASP miatt egészséges disznajuk nemigen van már (házisertésről beszélünk náluk, arrafelé már teljesen elszabadult a pokol). Tehát nincs mit veszíteniük. A világ többi része nem gyengített víruson alapuló oltáson dolgozik, mert az ürülhet a szervezetből, és egészséges egyedeket fertőzhet meg, hanem – mint a Pfizer koronavírus vakcinája – a vírus egy “alkatrészét” akarják felhasználni, ami önmagában nem fertőz, de kialakítja az immunválaszt a szervezetben. A gond az, hogy ezt az “alkatrészt” nem könnyű izolálni, olyat kell találni, ami olyan immunválaszt vált ki, ami az ASP összes “válfajára, alfajára, kutyafülére” hatásos. Márpedig ilyen kutyafüle elég sok van.

Azt se felejtsük, hogy ha lesz is valamikor vakcina, azt először a házisertések fogják megkapni, tehát a vaddisznók védetté tétele még igencsak odébb van.

Mi lesz a vadászokkal?

Ezt senki nem tudja. Legfőképpen azt, hogy ki fogja végrehajtani a fent említett “barna területeken” a mészárlást, és milyen módon teszi ezt meg? Merthogy ezeken a területeken a vadászok nagyrészét erre nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem fogják tudni rávenni, az hótbiztos.

Mellesleg most kell kiabálni! Most lássák meg a sötétzöldek, az állatvédők és mindenki, aki kegyetlen gyilkosnak, szívtelen rohadékoknak hív minket, hogy tessék…most “állambácsi” az kéri tőlünk, hogy mészároljunk, lőjünk mindent és még annál is többet, de nem akarjuk. Itt a kikezdhetetlen bizonyíték, hogy talán mégsem vagyunk véreskezű gyilkosok, hiszen még akkor se akarjuk csinálni, amikor kötelező.

De azt se tudja senki, hogy ha valamiféle csoda folytán sikerülne mindenhol elérni a “féldisznó százhektáron” célt, utána mi lesz? Ki és mire fog vadászni? Mi lesz a vaddisznóhajtásokkal? Ki fog lest/területet bérelni? Mi lesz a vadásztársaságok már eddig is megtépázott anyagi forrásaival? Ezeknek a motorja részben, vagy akár egészben a vaddisznó, ezt mindannyian tudjuk. A legtöbb vadász kedvenc vadfaja a vaddisznó. Bár teszem hozzá, hogy a legtöbb vadásztársaság legnagyobb éves kiadása a vadkár kifizetése, és ha nincs disznó, nem lesz annyi vadkár se, ezt ne felejtsük! Jóllehet, ha nem lesz éjszakai vadászat, zavarás, akkor majd a szarvas fog sok helyen vígan éldegélni a kukoricában…

Azt se tudja senki, hogy ha nem lesz disznó, és nem lesz mire vadászni, ezt mennyire sínyli meg az – egyébként szintén túlszaporodott – gímszarvas? Vagy épp az őz? Mennyire lesznek “elejtésre kiéhezve” a vadászok, ha hónapok telnek el, hogy nem lőttek semmit, és hogy fogják ezt levezetni, kezelni? Azokról beszélünk, akik úgy cseperedtek vadásszá, hogy számukra az az alap, hogy hemzseg a disznó, és minden héten tudnak lőni egyet. Róluk később még értekezem…

De ne aggódjatok, a kereskedők is vakaróznak, hogy ha nem lesz disznó, ki fog éjszakai vadászatra szánt felszerelést vásárolni, amiből kvázi élnek a vadászboltok? Nem csak hőkamerát/éjjellátót, bár nyilván most az a legnagyobb sláger, de ott az 56-os távcső, a puskalámpa, a fűthető ruházat, vagy a vadkamera. Ezeket azért veszik a vadászok, mert vaddisznó vadászathoz használják. De csak említsük a lőszert. Mire megy el a legtöbb lövés az országban, ha nem vaddisznóra? Még rókára se!

Egyet sajnos muszáj lesz tudomásul vennünk, bármennyire is fáj: minden országban a nemzetgazdaság áll az első helyen, és nem a vadászat. A sertéstenyésztés pedig a legtöbb érintett országban nemzetgazdasági jelentőségű iparág, ezt fogják elsőként megmenteni. Nem csak a sokak által hangoztatott, vagyonos sertéstelep-tulajdonos oligarchák és “urambátyámok” miatt. Nem azért, hogy nekik tele legyen a zsebük. Amellett, hogy gondoljuk végig, rajtuk kívül hány kisebb sertéstenyésztő van még csak Magyarországon (és hány Európában), gondoljuk végig azt is, hogy ha csak “nagyemberek” vállalkozásait nézzük, hány embernek, családnak adnak munkát és jövedelmet közvetlenül, és közvetve az ellátási láncon keresztül. Itt akkora összegekről és kockázatról beszélünk, ami mellett nemzetgazdasági szinten eltörpül a vadászat, és a vadászok akarata, bármennyire is nehéz ezt kimondani.

Akkor most ki lesz irtva a vaddisznó?

Nyilván nem lesz kiirtva. Ha hazánkat nézzük, a 60-as évek közepéig a becsült állomány nem, vagy alig érte a 10.000 példányt, a 90-es években kb. 40.000 volt, ma ez kb 80-85.000 példány.

Az elmúlt évtizedben rendre jóval több vaddisznót hoznak terítékre, mint amennyi az állomány (a 2019/2020-as vadászati évben konkrétan 128.000-et), mégis ilyen sok disznó van. Ennyi a szaporulat, ennyire reprodukálódik az állomány minden évben. Ebből fakadóan eleve nagyon nehéz lesz az állományt ilyen mértékben lecsökkenteni, ha épp nem lehetetlen. Volt már itt egy cikk a Vadász Blogon a vaddisznók kiirtásáról, érdemes elolvasni, a lényegi mondandója az, hogy más országokban, ahol tűzzel-vassal küzdenek a terjedő vaddisznók ellen, nem hogy kiirtani nem tudják, de még az állomány növekedését se tudják fékezni. No persze a kicsiny Magyarország azért más, mint USA, vagy Ausztrália, de azért olvassátok el a cikket, sok érdekes infó található benne a témával kapcsolatban.

Végezetül annyit mondanék, hogy jómagam egy olyan területen vadászom, ahol a vaddisznó állomány jelenleg is körülbelül ez a “féldisznó százhektáron” szintű. Régen apróvadas terület voltunk, ma már inkább vegyesvadas. Az elmúlt tíz évben jutottunk oda, hogy elértük a féldisznót. És bizony jókat vadászunk minden évben vaddisznóra, a közel 7000 hektárunkon évente 40-60 disznó esik, amit körülbelül 10-12 aktív vadásztárs ejt el. Ezen a szinten is izgalmas a vaddisznó vadászat, és nagy öröm az elejtés. Ugyanúgy felveszik a szórókat, ugyanúgy lessük a vadkamerát, ugyanúgy őrizzük a tejesbúzát és a kukoricát, és vannak olyan hetek, amikor szinte minden vadászat alkalmával látunk disznót…ha nem is lőtávon. Nincs igazán törzsállományunk, mégis egész évben vadászunk disznóra. Talán jobban meg is becsüljük, mint azokon a helyeken, ahol minden este lőnek egyet, és van hogy már azért nem lövik meg, mert nincs kedvük zsigerelni. Mert ilyen is létezik, saját fülemmel hallottam.

Tudom ez nem vigasz, csak arra szeretnék reflektálni, hogy ha mégis keresztülverik ezt a féldisznót, és valami csoda folytán sikerül elérni, utána is lesz élet. De tény, hogy sok helyen már csak mesélni lehet majd az unokáknak, hogy régen mennyi disznó volt, és micsoda vadászatok voltak…

Utolsó szóként meg annyit, hogy imádkozzunk a vakcináért, mert az egyetlen megoldás az lesz.

Jómagam nem vagyok sem vadgazdálkodási szakember, sem vadbiológus. Nincs közöm a hatóságokhoz sem. Csak egy egyszerű vadászember vagyok, mint Ti. A fenti cikk saját kútfőből íródott, próbáltam logikusan gondolkodni, a miérteket levezetni a rendelkezésre álló adatok alapján abban a szellemben, hogy nem szeretek összeesküvés elméletekben hinni. Bár a tévedés jogát fenntartom, de 40 év élettapasztalata azt mondatja velem, hogy az élet, a valóság a legtöbb esetben sokkal egyszerűbb, mint a bonyolult összeesküvés-elméletek és a hiedelmek. – Ami úgy néz ki, mint egy kacsa, hápog, mint egy kacsa, akkor az egy kacsa. (B.B.) –

ÍRTA

Nem csak vadász és blogger, de fotós is...

Facebook

EZ IS ÉRDEKELHET

Vadászíjászat

Német vadászok mutatják be két videóban, milyen az, amikor a vendégvadásztatás Magyarországon íjjal zajlik gímbikára, muflonra, vaddisznóra és őzre.

Tudtad-e?

Zöldbe, barnába öltözünk, narancs láthatóságit veszünk fel, a lámpáknál, fényvetőknél meg arról vitatkozunk, hogy mit lát a vad, és mit nem. Ássunk egy kicsit...

Sztori

*Capitulatus – legfegyverző varázslat a Harry Potter sorozatban Örökké emlékezetes vadásznapon vagyunk túl. Így életem delén nem sok olyan dolog hoz már úgy lázba,...

Uncategorized

Keményítenek a hatóságok az ASP miatt. Eddig is szigorúbb kilövési kvóták vonatkoztak a vaddisznókra, de mostantól a hatóságok komolyabban ráfekszenek a témára. Megjelent a...