A vírus elég komoly sebességgel fertőzte végig az észak-magyarországi területeket, de az M3-as autópálya és onnan délre jellemző földrajzi jellegzetesség és állománysűrűség (nomeg bizonyára azért a vadászok és a NÉBIH együttműködése is) megfékezte a terjedést. Csak azokon a területeken tudott áttörni délre, ahol nagyobb erdőségek és nagyobb disznóállomány található. Hogy itt mennyire jutott be a házisertés állományba, azt nem tudni. A hivatalos álláspont szerint Magyarországon csak a vaddisznókat érintette, de ezzel majdhogynem egyedülállóak lennénk a világon.
Közben sajnos a vírus valahogy bejutott egy Buda-környéki vaddisznós kertbe, majd elkezdett terjedni a Gerecsébe, és érintette a Vértes északi területeit is. De ott is mondhatjuk, hogy az M1-es autópálya állította meg, így az Északi-középhegységhez hasonló állománysűrűséggel rendelkező Dunántúl úgy tűnik megúszta a fertőzést – egyelőre legalábbis. Északon viszont rendesen kipucolta az állományt, ottani vadászok beszámolói szerint évekre eltűnt a disznó egyes területekről, de több helyen jelezték már, hogy kezd visszatérni a populáció.
Új fertőzést Magyarországon már csak elszórva, 1-2 helyen észlelnek: Salgótarján környékén, A Gerecse-Vértes-Budai-hg háromszögben és Debrecentől Észak-Keletre (az alábbi térképen kék pöttyel jelölve). Ennek ellenére a vadászterületek kockázati besorolása nem sokat változott és a szigorítások érvényben maradtak. Alacsony kockázatú terület már régóta sehol nincs az országban, mindenki minimum közepesbe sorolva tengeti vadgazdálkodási mindennapjait.
Horvátország és Bosznia-Hercegovina
Az új hírek szerint most Horvátország felől fenyeget az ASP, ők pedig Bosznia-Hercegovina felé adják tovább az “áldást”. Idén júniusban először a B-H-i határ mentén jelentek meg fertőzések, de már Eszék környékéről is jelentettek a horvátok megbetegedést. Ráadásul náluk kőkeményen a házisertések közt dúl a ragály (ahogy a B-H-ban is), jóllehet a vaddisznók is érintettek, de egyelőre nem olyan mértékben, mint a háziak. Az viszont beszédes, hogy az eredeti kitöréstől messze észleltek a vaddisznókban fertőzést.
A legtöbb házisertés-járványt idén eddig Bosznia-Hercegovinában regisztrálták, ahol az összes kitörés száma elérte az 1486-ot. Ezt követi Horvátország (az év eddigi összesített száma 1 123), Szerbia (977) és Románia (723). A következő legmagasabb betegszám Ukrajnában van (34 járványkitörés az év eddigi részében).
Nincs kizárva, hogy ebből a régióból még megkapják a lehetőséget a mecseki vadásztársaságok a töméntelen szívásra, amit északi társaink már átéltek. És hát ne feledjük, abból az irányból nincs autópálya, egyedül a Drávában bízhatunk. (Ilyenkor azért elgondolkozik az ember, hogy bizony értette a dolgát Árpád apánk…)
Lengyel barátaink
Lengyelországban is érintett a házisertés állomány, de kisebb mértékben, mint a vaddisznó. Európában ugyanis ők tudják felmutatni a legdurvább számokat: 20 európai ország jelentett eddig több mint 7400 vaddisznó-megbetegedést, ebből több mint 2500 a lengyelektől jött. Mögöttük Olaszország és Németország áll kb. 900-900 esettel, majd Lettország közel 700 esettel.
Az ASP-vel küzd fél Európa, hiszen rajtunk, Ukrajnán, Románián és a Balkánon kívül megjelent a fertőzés Észtországban, Litvániában, Svédországban és Görögországban is. A cseheknél sem tűnt el teljesen az ASP, a lengyel határ mentén még mindig fedeznek fel új eseteket, de a házisertés állomány nem érintett. A fehéroroszoknál vagy nincs, vagy nem nyilatkoznak, az oroszok elárulták, hogy náluk is jelen van a vírus.
Az ASP tehát itt van, dübörög még mindig, annak ellenére, hogy nálunk épp alszik a vírus. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ahogy lábra áll a hazai vaddisznó-állomány, nem lángol fel újra, vagy épp nem kapjuk meg valamelyik szomszédos országból ismét.
Források: NÉBIH; Department for Environment, Food and Rural Affairs publikáció – Egyesült Királyság; FeedStrategy.com
