Kalappal!

Mit keresel?

Tudtad-e?

Tényleg hülyék az amerikai vadászok? Nem igazán!

Ritka ellenszenv övezi az amerikai vadászokat a világ ezen részén. De legalábbis Magyarországon biztosan, mert mi szeretünk mindenkit utálni, aki nem olyan mint mi. De nézzünk picit a dolgok mögé, hogy is van ez…?

Az internetes fórumokon rendre megjelennek amerikai videók, ahol halomra lövik a disznókat hőkamerás céltávcsővel, helikopterről vadásszák őket automata fegyverrel, (sőt volt olyan videó is, ahol bombát robbantottak a szórón), aztán a halomra pakolt “teríték” mellett vigyorognak baseball sapkában. Az érző szívű, talpig becsületes, grandlival díszített, elnyűtt kalapos magyar vadász, a lelkiismeretes, etikus vadgazda ezen persze jócskán megbotránkozik, és felháborodását kifejezve közzéteszi ezeket a videókat a fórumokon (hogy tovább szítsa a kedélyeket), vagy épp habzó szájjal kommentel alájuk, hogy “ezek állatok”, “ez nem vadászat”, “köcsög amerikaiak, semmi tisztelet”, és a többi…

Arra már kevesen veszik a fáradságot, hogy

A) felülemelkedjenek a kulturális különbségeken,

B) megismerjék a kinti helyzetet részleteiben is, hátha magyarázatot találnak az ész nélkülinek tűnő öldöklésre.

Kulturális különbségek

Ez az első dolog, amit nem kellene elengednünk a fülünk mellett. Higgyétek el kedves Vadásztársak, tőlünk keletebbre minket pont ennyire néznek hülyének, vagy barbárnak, mert megesszük a disznóhúst, vagy leöljük a marhát a húsáért. Mi a távol-keleti nőn botránkozunk meg, ahogy olajon pirítja a patkányhúst, az arab fórumokon meg olykor valószínűleg megboldogult Benke Laci bácsi volt a közröhej, vagy egyéb fröcsögés tárgya, amikor a körömpörkölt receptjét taglalta. Indiában meg esetleg Gordon Ramsayt küldik pokolra, amiért marhapofát flambíroz, vagy inkább gondolják azt, hogy a következő életében minimum csótányként kell újjászülessen. És ki mondja meg, melyik népnek van igaza? Azért mert mi kalapot hordunk, más meg sapkát, miért gondoljuk, hogy nekünk van igazunk? Én is kalapot hordok, nekem is szebbnek tűnik ez a hagyomány. De ebben ennyi van. Más meg soha életében nem vett fel kalapot. Ez a mi hagyományunk, szeressük is, hovatovább várjuk is el honfitársainktól a hagyományok tiszteletét és továbbvitelét, de más kultúráktól ne várjuk el, és legfőképpen ne nézzük őket hülyének. Tudom naiv vagyok, mert ha így lenne, nem lennének vallási háborúk ezen a sárbolygón…

Etikus vadászat az USA-ban

Ha hiszed kedves Olvasó, ha nem, a tengerentúlon is létezik ez a fogalom, ismeri minden kinti vadász az “etikus vadászat” kifejezést, és a legfőbb szabályt, hogy a vad életét a lehető leggyorsabban és legkevesebb szenvedéssel oltsuk ki. (Azért ugye észrevesszük a nagy youtube-videós, hőkamerás vérontásban néha azt is, hogy ha egy disznót megsebeznek a tömegből, akkor annak mégegyszer odalőnek, hogy ne szenvedjen?) Az más kérdés, hogy mindenki etikus vadász-e odakint. De kérdem én,

Magyarországon vajon nem lehetne olyan videót felvenni, ahol nem épp etikus vadászat zajlik? Ó dehogynem!

És az USA-ban – megkockáztatom – pont ugyanígy működik. Nem egyenes úton járók mindenhol vannak. Mondom mindezt úgy, hogy soha nem jártam kint. De a szarvasféléket (vapiti, összvér, fehérfarkú), vagy épp a pulykát, a medvét és a jávort ugyanolyan nemes vadnak kijáró tisztelet övezi, mint nálunk a gímet, dámot, őzet vagy muflont. Az elejtés körülményeit tekintve minden úgy zajlik náluk is, ahogy mifelénk, kifigyelik, válogatnak, napokat mennek érte, és óriási katarzisnak élik meg az elejtést. Sok videón jól látható, hogy általában még nagyobbnak is, mint mi. Nem egy sírva fakadó vadászt láttam már felvételeken, miután sikerült meglőnie íjjal az áhított vadat. Nézd meg az alábbi videót. Igen tudom, másmilyenek mint mi, máshogy viselkednek, öltöznek, gesztikulálnak. Nem ezt kell nézni. Hanem azt, hogy vajon a lövés után úgy néz ki az az ember, mint egy agyatlan gyilkos, vagy úgy, mint aki élete vadászélményét élte át, és percekig a hatása alatt van? Ugye, hogy csak szimplán más kultúra, de a szenvedély ugyanaz, mint itthon? Sőt!

Brett Seng élete bikájával. Vegyük észre, zokniban cserkeléssel sikerült elejteni! (Fotó: Mathews Facebook)

Még terítéket is készítenek fotóval, csak a töret fogalmát nem ismerik. A trófeát ugyanakkora becsben tartják. A területi különbségek, továbbá a nagyragadozók miatt viszont gyakran a húst kénytelenek otthagyni, maximum egy combot visznek el a konyhára. Általában ketten mennek, az egyik viszi a hátán a fejet a trófeával, a másik a combot. Gyalog, kilométereken át a kocsiig a többi cuccal együtt, járatlan utakon.

Fotó: Mathews Facebook

Hovatovább ők tényleg csak nappal vadásznak ezekre a fajokra. Nincs éjszakázás, lámpánál lőtt bika. Ja persze, nálunk sincs. Papíron, mint Hofi 14 malaca. Nappal vadásznak, és egy jelentős számú tömeg, értsd többmillió ember íjjal vadászik! Arról nem beszélve, hogy egy olyan országban, ahol többmillió vadász van, ahol nem kell vagyonokért tagságot szerezned, hanem állami területeken (public land) kvázi bárhol vadászhatsz, ahol vidéken még nem néznek gyilkosnak, ha vadászol, mert ez ott még természetes… szóval egy ilyen helyen képzelhetitek milyen szakmai tudás és tapasztalat halmozódott és halmozódik fel, és adódik át apáról fiúra. Nem olyan szakmai tudásra gondolok, mint a mienk. Ott a területi adottságok és a másféle törvényi rendszer miatt a legtöbb helyen nincs ilyen szintű vadgazdálkodás, mint nálunk. Ők még igazi vadonban vadásznak sok esetben. Inkább hétköznapi, gyakorlati vadászati tudásra, vadismeretre, természetismeretre gondolok. Csak egy példa: egy saját szervezésű kinti vadásztúrát több ízben megjárt ismerősöm mesélte, hogy kint a vadászengedély mellé nem csak széles mosoly és segítőkészség jár a hivatalban, hanem még térképet is mutatnak, amint jelölve van, hogy a környező állami területeken hol vannak a legjobb váltók, hol érdemes keresni a vadat. Itthon meg néha még vadásztársaságon belül is titkos infó ez, mert mint tudjuk nincs irigyebb ember a vadásznál.

Ja és még valami. Augusztus végén, szeptemberben kezdődik a szezonjuk a vapitibőgéssel. Az első hetekben csak íjjal lehet vadászni, később puskával is. Nagyon sok amerikai vadásznak nem a szomszédban van a vadászterület, de még csak nem is néhány óra autóútra. Akár többszáz kilométert is utazniuk kell, általában több napra mennek, és nem kényelmes vadászházakban, vagy szállodában szállnak meg, hanem vadkempingeznek, táboroznak, és gyakran azért viszik el azt a fent említett combot, mert az lesz a kaja a következő napokban. Persze nem mindenki így vadászik, amiről a magyar vadász gyakorta csak álmodozhat, de nagyon sokan. Télen vége is van a szezonnak, tavasszal lövik még a vadpulykát, aztán a legtöbb vadász böjtöl következő szeptemberig. Vadkamerázik, készül, etet, sóz, kaszál, ha mégis közeli területe van. Pont mint mi.

“Fehérfarkúakért dolgozunk Minnesotában”

Szóval az átlag amerikai vadásznak az éves vadászati szezon kora ősztől kb. tél közepéig tart, és csak nappal. Nincs olyan jóvilág, mint itthon, hogy 12 hónapból 12-t vadászunk, éjjel is meg nappal is.

Vaddisznó és prérifarkas

Egyetlen kivétel van a fentiek alól, az pedig a vaddisznó (feral hog), és másodikként esetleg a mi aranysakálunkra hasonlító prérifarkas (coyote).

Ezeket Amerikában tűzzel-vassal irtják.

Éjjel, nappal, szórón, mezőn, hőkamerával, félautomata, vagy automata fegyverrel, bombával, vagy épp helikopterrel, ha épp nincs más módja. Ott a vaddisznó nem élvez olyan “nemesi rangot”, mint mifelénk. Ugyanis annyi van belőlük, olyan szinten szaporodnak, és akkora kárt okoznak a gazdáknak, hogy a vaddisznó az USA-ban kb. olyan erkölcsi szinten van, mint nálunk a patkány, már ha lehet ilyet mondani. A gazdák konkrétan gyűlölik őket. Nem hogy kiirtani nem tudják, de még lassítani sem képesek a szaporodásukat. Észak-Amerikában a vaddisznó évente közel egy Magyarországnyi területet hódít meg, gyorsabban terjeszkedik, mint ahogy Napóleon hódította Európát. A videókon persze azt látjuk, hogy 2-3-an hőkamerás félautomatával egyszerre lőnek a mezőn a disznókra, és még futtában is aprítják őket, de azt is észrevesszük, hogy olykor mennyi disznó van azon a mezőn? Hogy a lövés előtt nem ritkán 40-50-60 darabokat lehet megszámolni egyetlen mezőgazdasági táblában, lövés után pedig akárhová fordul a kamera, mindenhol disznók szaladnak?

Az alábbi két kép a Pulsar oldalairól származik. Az első szövege ez:

Jeremy Simpson és társai a High Plains Huntstól azt a célt tűzték ki, hogy 100 vaddisznót ejtenek el, hogy segítsenek megvédeni a földet, és a helyi farmerek és gazdák megélhetését. Bár az egyéjszakás céljuktól 6 disznóval elmaradtak, mondhatjuk, hogy még így is ez a legmeggyőzőbb sonkakupac, amit valaha láttunk. Számításaink szerint, csak ez a rakás körülbelül évi 50.000 dollárt (kb. 15 millió Ft-ot) testesít meg vadkárt tekintve.

Pulsar facebook
https://www.facebook.com/PulsarNV/photos/a.225733520840421/3187134028033674/
Gondolja bárki is, hogy ott, ahol három ember ennyi disznót tud lőni pár óra leforgása alatt, nem indokolt a disznó korlátlan apasztása? És, hogy nem úgy tekintenek rá, mint egy kórosan elszaporodott dúvadra, kártevőre? Fotó: Pulsar Facebook

Egyes államokban már vadászengedély sem kell a vaddisznó vadászathoz, bárki lőheti őket, akinek fegyvere van. Volt, ahol tévéreklámot csináltak, amiben invitálták a lakosságot, hogy csapjon bele az éjszakai vadászatba, és aprítsa a disznót, mert muszáj, és győzködték őket, hogy az éjszakai vadászat jó móka. Mert ugye az átlag amerikai vadásznak fogalma sincs arról, hogy éjszaka milyen vadászni. Innen nézve ez a disznóöldöklés valóban nem vadászat. Mégis kint épp annyira lelkesek a vaddisznó vadászok, mint itthon. Csak más a volumen, és más a koncepció, de okkal más. Amúgy meg itthon is kétféle vadász van: az egyik csak a nagyvadért remeg, a másik meg úgy élvezi a szőrmés és szárnyas dúvad apasztás csínját-bínját, csalsípostul, csapdástul, .17HMR-estül, stb. mint gyerek a legót. Ott kint a vaddisznóvadászok épp olyan lelkes tábornak számítanak, mint Magyarországon a dúvadazók. Itthon, aki csak nagyvadra vadászik, eszébe nem jutna megvenni egy .17HMR-t a nagygolyós mellé, és csak azért kimenni, hogy rókát hívjon, vagy szürkevarjakra csettegtessen. Kint meg egy megrögzött elk-hunternek eszébe nem jutna éjszaka vadászni menni. Így képzeljük el a különbséget! Az éjszakai vadász az USA-ban már-már egy külön klikk lehet.

A coyote-ot bezzeg annyira már nem kell magyarázni a magyar vadásznak. Somogyban már valószínűleg egyáltalán nem csodálkoznak azon, hogy a világ más táján (is) halomra lövik ezt a ragadozót, olyan eszközökkel, ami a csövön kifér. Horváth Mihálynak a SEFAG-nál nem győznek gratulálni a magyar vadászok a fórumokon, ha rekord számú sakált lő egy este alatt. Ha a sakált/prérifarkast meg tudjuk érteni, hiszen átérezzük a súlyát, akkor ugyanígy érezzük át a disznóét is. Mondom ezt ismét úgy, hogy jómagam évente jó ha átlag 3-4 disznót tudok lőni, és jobban örülök neki, mint a karácsonynak. Mégis el tudom képzelni, hogy máshol ez máshogy működik.

Persze mit fog mondani minderre az átlag magyar? “Nem érdekel, én akkor is utálom őket!”

Borítókép: Pulsar Twitter

ÍRTA

Nem csak vadász és blogger, de fotós is...

Facebook

EZ IS ÉRDEKELHET

Tudtad-e?

Először is azt kérném, hogy olvasd végig a cikket, és ne zárkózz el attól, hogy valamiben meggyőzzenek, amit valószínűleg nem eléggé ismersz. Hiszen, ha...

Tudtad-e?

Nem szép dolog, talán tagadjuk is, de ide a rozsdás bökőt, hogy a legtöbb vadász nyomkodja néha a telefonját a lesen. Csak hát világít...

Tudtad-e?

Itt dámbika idénye, a barcogás. Ennek örömére összeszedtem néhány érdekességet e különleges vadfajunkról, amiket talán még nem tudtál. Az információkban a sokat emlegetett Ambrózy...

Tudtad-e?

Elindult ugyan a szarvasbőgés, de mint tudjuk ez azért nem mindenkit érint a magyar vadászok táborában. Vadkacsára vadászni azonban nagyon sokan szeretnek, nem csak...