Egy rövid időre megkaptam a Pulsar itthon kapható legújabb és egyben legolcsóbb hőkameráját, a kis Axion Keyt 30mm-es optikával. Íme az első benyomások.
De először egy rövid bevezető. A Pulsar hőkamera kínálata nemrég még a Helionokból, illetve a kétszemes Accolade-ekből állt, azonban tavaly bemutatták az Axion szériát, ami több szempontból is említésre méltó. Egyrészt az árszínvonal miatt, ugyanis a Helionok alá pozícionálták őket, jóllehet olcsónak még így sem nevezhetők, másrészt a legújabb 12 mikronos szenzortechnológia, és az ebből fakadó aprócska méret miatt. A kis Pulsar Axionból itthon egyelőre még háromféle változat kapható, a legnagyobb nagyítással, 38mm-es gyújtótávolsággal bíró Axion XM38, a közepes nagyítású, 30mm-es Axion XM30, továbbá a legkisebb testvér, a közepes verzió némileg lebutított változata, az Axion Key XM30. (Idéntől már csak kettő lesz, az XM30S új kijelzővel és a Key XM30…ritkán de fellelhető az XM22). Mindhárom modell a legújabb, minden eddiginél kisebb, 12 µm pixelméretű mikrobolométerrel rendelkezik, a felbontásuk pedig 320×240 pixel. Az aprócska pixelek, és a napjainkban már inkább belépőszintnek mondható szenzorfelbontás miatt az Axionok minden eddigi hőkameránál kisebbek, könnyebbek és kompaktabbak tudtak lenni, így akár egy mellényzsebben is elférnek.
Építési minőség, funkciók
A Pulsar hőkamerák építési minősége nagyon jó. Annak ellenére, hogy a kis Axion pillekönnyű, mégis érződik, hogy van benne anyag. Ez annak köszönhető, hogy a ház nem műanyagból készül, hanem magnéziumötvözetből, ami merevvé és strapabíróvá teszi. A gombok és az élességállítás első-hátsó gyűrűi is jó érzetűek, de a kis házméret miatt a gombok kicsik, és viszonylag sűrűn vannak egymás mellett. Egy nagyobb kezű ember számára, vagy télen kesztyűben használva ez nem a legkényelmesebb kialakítás lesz, dehát ugye valami vagy kicsi, vagy kényelmes, a kettő együtt ritkán létezik.
A három gomb funkciója egyébként a nagyítás és a hőképfajták váltogatása, középen pedig a menügomb, ami röviden nyomva gyorsmenüt hoz be, hosszan nyomva pedig a normál menüt. A legszükségesebb funkciókat elérjük a gyorsmenüből is. A nagyítás gombot nyomva tartva bejön a PIP ablak, vagyis a kép a képben funkció, ekkor a kamera a kép közepét nagyítva mutatja egy rávetített kis ablakban fent.
A kamera kezelése, menüje, rendelkezésre álló funkciói meglehetősen szofisztikáltak. Ilyen menüje eddigi tapasztalataim szerint a Pulsaron kívül csak a Guide Track hőkameráknak van. Nagyon hasznos például a gyorsmenü, ahol könnyebben elérhetünk fontos funkciókat (pl. távbecslés) a nagy menüben bogarászás nélkül.
Ami a hőképfajtákat illeti, a Pulsarnál egészen egyedieket kapunk, a szokásos White Hot (fehér) és Black Hot (fekete) képeken kívül van még kétféle kék és egy vörös kép is. Én megmondom őszintén, hogy a vörös képben reménykedtem, ezt nagyon hiányolom más kamerákból, ezért rakok rájuk éjszaka vörös szűrőt, azzal ugyanis nem vakít a kijelző sötétben. Sajnos az Axion Keyt hiába állítottam vörösre, sokra nem mentem vele, mert a kijelző szélein ugyanúgy beszűrődik a fehér fény, ami vakít, ráadásul a vörös hőkép sokat butít az amúgy sem túl huszáros képminőségen, de erről majd később.
Az Axion az aprócska zárszerkezete miatt nagyon halkan kalibrál használat közben. Jó a pánt is rajta, kényelmes vele fogni a kamerát, és a kupak gyakorlatilag észrevétlenül feltapad rá használatkor a mágnes miatt. Balkezesek átfűzhetik a másik oldalra is, vagy akár csuklópántot, nyakpántot fűzhetünk a szabadon álló rögzítőlyukakba. Egyébként nem is árt, ha rajta van ez a pánt, mert az Axion annyira szimmetrikus forma, hogy – nyugodtan nézzetek hülyének – 2-3x is előfordult, hogy felemeltem, és az objektívbe néztem bele, aztán csodálkoztam hogy nem látok semmit….kellett pár másodperc mire leesett a tantusz, hogy fordítva fogom 😀
Nagyítás, látószög
Az Axionok esetében az eltérő pixelméret és felbontás miatt a megadott gyújtótávolságok nem egy az egyben megfeleltethetők a Helionokkal, vagy más hőkamerákkal, azok ugyanis 17 mikronosak, nagyobb felbontásúak, emiatt fizikailag nagyobb méretű a mikrobolométer bennük. Ez kihatással van a látószögre és a nagyításra egyaránt, utóbbira ráadásul a kijelzőméret is. Csak hogy egy példát mondjak, a 38mm-es Axion XM38 5.5x-ös nagyítású, 5,8° látószögű (ami a legszűkebb és legnagyobb nagyítású hőkamerává avanzsálja a piacon, csak nyílt terepre jó), míg a szintén 38mm-es Helion XQ38F csak 3.1x-es nagyítású és 9,8° látószögű. A látószöget az objektív gyújtótávolsága, és a szenzor fizikai mérete határozza meg. Az alapnagyításba viszont a hőkameráknál beleszól az alkalmazott kijelző mérete, illetve az okulár nagyítása is, vagyis hogy mekkorára nagyítja fel a kijelzőt a szemünknek.
Mindenesetre emiatt van az, hogy az Axion XM30, és az Axion Key XM30 látószögüket tekintve nagyjából megegyeznek (hiszen mindkettő 30mm-es, és mindkettőben ugyanolyan szenzor van), tehát ugyanakkora szeletet látnak a világból (7,3-7,8 fokot). Különbség viszont, hogy a Key verzióban jóval kisebb méretű keresőkijelző látható, így a képe is szemmel észrevehetően kisebb. Ha a kép kisebb, akkor értelemszerűen a képen lévő élőlényeket, tárgyakat is kisebbnek látjuk, emiatt a Key nagyítása hivatalosan csak 2,5x-ös, míg a sima XM30-é 4x-es. Ha nagyon nem tudjuk ezt elképzelni, csak gondoljunk arra, hogy adott egy tévé, amit a kanapéról nézünk, és ugyebár nem mindegy, hogy az a tévé mekkora méretű. Más-más élményt kínál egy film a 3m távolságra lévő kanapéból nézve, ha egy 30 collos tévén nézzük, vagy ha egy 50 colloson: 30 collon még szépnek látjuk Angelina Jolie-t, 50 collon viszont már észrevesszük, hogy rajta is fog az idő. 😉
Egy szó mint száz, az Axion Key egyik legnagyobb kompromisszuma a lebutított, kis méretű kijelző a sima Axionokhoz képest.
Ami a digitális nagyítást illeti, az alap 2.5x-öst “megtolhatjuk” 5x-ösre, és 10x-esre is az egyik gombbal, így ahogy leírtam, két lépésben. Menüből indítva pedig lehetőség van 0.1x-es lépésekben emelni a nagyítást 2.5-10x-ig. No persze a 320×240 pixel digitális nagyításakor olyan nagy csodákat azért ne várjunk, ez olyan pici felbontás, hogy nem érdemes különösebben nagyítgatni.
Jóllehet a digitális nagyításra sok esetben talán nem is lesz szükség, ugyanis a Pulsar Axion modelleket a 6-8 fokos látószögük, 2,5-5,5x nagyításuk a piac legszűkebb képű és legnagyobb nagyítású hőkamerái közé helyezik. Emiatt én azt mondanám, hogy szóróra még talán elmennek, mert ott tudjuk hová kell nézni, de cserkelésre, erdőben, vagy erdős-bokros területen történő vadászatra véleményem szerint túl keveset látni a tájból velük ahhoz, hogy kényelmesen tudjunk keresni, hogy átlássuk a tájat magunk körül. Ezek a hőkamerák inkább nyílt területeken érzik magukat otthon. Készítettem egy grafikont a jelenleg elérhető, és népszerűbb hőkamera kínálat látószögéről, amiből könnyen kivehető, hogy az Axionok látószöget tekintve a lista legvégén vannak, vagyis minden kapható hőkamera nagyobb területet lát be, mint ezek a modellek.
Képminőség
Képminőség tekintetében csak a Key XM30 modellről tudok beszélni, hiszen ez volt nálam, bár nem hinném, hogy a többi Axion olyan nagyon különbözne. A fent említett adatok (ti. kis szenzorhoz relatíve hosszú gyújtótáv) miatt az Axion Key észlelési távolsága jó, emberalak esetén 1200 méter. Rövid tesztem alapján egy placcra kilépő vaddisznót is igen messziről ki lehetne szúrni vele, többszáz méterről látszani fog, hogy van ott valami, jóllehet az azonosításhoz már kisebb távolságokra van szükség, mert a kamera felbontása, és a kép életlensége miatt én azt gondolom kb. 250-300 méteren túl már csak egy foltot fogunk látni belőle. Ami digitális nagyítás esetén is csak egy folt marad. Kisebb távolságokon, meg ugye a szűk látószög okozhat kényelmetlenséget.
Az Axionok, meg úgy összességében a Pulsar hőkamerák termikus érzékenysége és képkontrasztja közepes az eddig kipróbált 10-15 féle hőkamerával szerzett tapasztalataim alapján. A Dalinál jobb (bár az új S253 tiszta időben eléggé fel tud zárkózni, ha jól van beállítva), és nagyon hasonló a Guide Trackhez. Utóbbinál a tesztek alapján a Pulsar kissé életlenebb, és mostoha körülmények közt azért kijön a NETD különbség is. A mostani Pulsarok 60mK-t tudnak, a Guide Trackek és az Irayek 50mK-t, ami párás ködös időben sokat számít: ahol a Guide és az Iray még lát, ott a Pulsar már alig.
A Pulsarok és a Guide Trackek egyébként “lágyítják” a pixeleket, ugyanis digitális nagyításnál alkalmaznak valamiféle élsimítást, hogy a kép a nagyítás során inkább életlenedni, lágyulni kezdjen, mintsem sarkos, éles pixelblokkokat lássunk a kijelzőn. Hogy ez jobb megoldás-e, azt nem tudtam eldönteni, maradjunk inkább annyiban, hogy kis felbontást se így, se amúgy nem érdemes különösen nagyítgatni. Az Iray kamerák nem alkalmaznak ilyen erős lágyítást, így a képük alapnagyításon sokkal élesebb, és egyébként kontrasztosabb is. Belenagyításkor viszont jobban szétesik a képük pixelblokkokra, mint a Pulsarnak és a Guide Tracknek. Ez a különbség azonban inkább a nagyobb, 640×480 pixel felbontású hőkameráknál jön ki.
Az alábbi képpárok a Pulsar Axion Key és az Iray E3 Plus keresők képét mutatják, telefonnal fotózva, méretarányosan egymás mellé rakva. Látható, hogy az Axion Key kijelzőképe mennyivel kisebb a ma kapható komolyabb hőkamerákénál (drágább Axion, Helion, Iray E3, Dali S253, Guide Track), és persze az is, hogy a 30mm-es létére mennyivel szűkebb a látószöge, mint az Iray 25mm-es hőkamerájának.
Hozzátartozik a történethez, hogy az Axion Keyt nem igazán tudtam igazságosan összehasonlítani, hiszen még a jelenleg kapható legolcsóbb, 25mm-es Iray E3 Plus is 150ezer Ft-tal drágább nála, a kifutóban lévő egyes Dali és Guide modellek pedig többségében olcsóbbak. Az Axion Key látószögéhez és nagyításához közelebb álló Iray modell (E3 Max) meg még sokkal drágább. Ami bizonyos, hogy az eddig próbált Iray modellek képe kontrasztosabb és élesebb, mint az Axion Key képe, még a jóval olcsóbb és egyszerűbb Iray E2n-é is. Ez utóbbival viszont azért nem fair az Axion Key összehasonlítása, mert nagyítást, látószöget és szenzort tekintve óriási különbség van a kettő között. Ha már almát az almával, körtét a körtével, akkor érdeksségképpen álljon itt egy Guide Track IR35 (600e Ft) és egy Pulsar Helion XQ38F (750-800e Ft) összehasolítás is. Egyik sem Axion, más árkategória, de a videó jól reprezentálja a különbséget a jelenleg futó Pulsar hőkamerák, és a legújabb kínai hőkamerák képe közt. Jóllehet ez már egy magasabb szint, de alacsonyabb szinteken is hasonló a különbség.
A fenti videót korábban sok kritika érte pedig ez volt a valóság, amit látni lehet. Sokat állítgattam mindkét kamerát, mindkettőből mindenféle hőképet és kontrasztarányt ki lehet hozni, de élességben, képtisztaságban (zajmentességben), úgy összességében látványban a Guide Track mindig jobb volt, mint a Pulsar Helion. A kínai hőkamerák Pulsarokkal való összehasonlítása folytatódik, kövessétek figyelemmel a blogot és a facebook csoportot.
A vásárlóknak leginkább a Guide IR510 Nano 2 szokott dilemmát okozni. Ezt válasszák, vagy az Axion Keyt? A válasz erre nem könnyű. A Guide IR510 (és Liemke, Night Pearl, Lahoux stb. nevű iterációi, amik ugyanazok csak magyar gari nélkül) árához képest egészen korrekt képminőséget ad, a gyújtótávolsága pedig 25mm-es, ami alkalmassá teszi a vegyes felhasználásra. Fedett terepen is még egészen jól beláthatjuk a placcot magunk körül, és nyílt terepen is 350m-ig látni vele a korzózó rókát, a disznót pedig kis gyakorlattal fel is fogjuk ismerni. Az Axion Key utóbbit tudja, előbbit nem annyira, vegyes felhasználásra kevésbé alkalmas, mint az IR510. A kijelzőjük mérete hasonló, ebben nincs különbség, sőt a Guide IR510-nek most nagyobb is lett a felbontása (hogy a mérete változott-e azt nem tudom sajnos). A Guide-nak nincs menüje, nincs távbecslője, és nincs annyiféle hőképe, mint az Axion Keynek, és nagyobb is a mérete. Ha viszont az IR510-ből a Wifis verziót vesszük (ami jelenleg még mindig olcsóbb, mint az Axion Key), azzal telefonon keresztül videofelvételt, és több beállítási lehetőséget kapunk. Szóval ezt mindenki maga kell eldöntse, mi a fontos. Szerintem az elsődleges szempont az, hogy mit látunk benne, hogy alkalmas-e a vadászati gyakorlatunkhoz, az általunk látogatott vadászterülethez, az extra funkciók pedig másodlagosak. Az érdeklődőknek javaslom, hogy látogassanak el a Leitz Hungária szaküzletébe, ott össze tudják hasonlítani a két kamerát, vagy akár többet is, így könnyebb lesz a választás. Ha engem kérdeztek, azt mondom, picit gyűjtsünk még a büdzséhez, és vegyünk egy Guide Tracket vagy egy Iray E3-at, mert ezek ár/érték arányban jobbak, mint a Pulsarok. Ha nagyon nem megy, akkor érdemes egy pillantást vetni az Axion Keynél olcsóbb, de nagyon nem lebecsülendő Dali S253-ra, amit ha jól beállítunk, megfelelő képminőséget ad, jóval nagyobb méretű a kijelzője, és számos extra funkcióval bír. A tesztjét itt találjátok, most akcióban 424.900 Ft. Annyi, hogy a Dali 80mK-es, tehát párás időben hamarabb lehasal, mint a többi kamera.
Összbenyomás
A Pulsar Axion Key XM30 az összbenyomásom alapján egy a szokásostól kissé eltérő hőkamera: belépőszintű képminőséggel, középkategóriás árral, és top építési minőséggel. Ebből ki is jön a matek, ha jobban meggondoljuk, hiszen a gyengébb képminőséget kompenzálja a jó építési minőség, és e kettő középre lövi be az árat. A képminőség nem éri el, vagy egyes esetekben épp csak eléri a félmillió körüli hőkamerák képminőségét, holott tudván, hogy a legújabb szenzortechnológia van benne, nem ezt várná az ember. Ezt tetézi, hogy más 2,5x körüli nagyítású hőkamerák 7,3 fok helyett általában 11-12 fokos látószöget kínálnak, ami nem kis különbség. Az Axion Key nagyítása az optikai rendszere alapján 4x-es kéne legyen, mint a sima XM30, csak azért nem lett annyi, mert kijelzőből kisebbet és egyszerűbbet kapott, így tudott faragni a Pulsar az árcéduláján (meg azzal, hogy kihagyták a wifit, videót). Mindenesetre, ha 2,5x-ös, ha 4x-es, ez nem változtat azon, hogy közeli, fás-bokros terepeket fürkészve nem látunk annyit a tájból egyidejűleg, mint más hőkamerákkal, pedig épp ez lenne a hőkamera egyik lényege: hogy képet kapjunk az előttünk lévő környezetről, és az abban rejtőző vadról. Mindezek ellenére az építési minőséget, funkciókat, menürendszert tekintve nem lehet rá panasz, amihez további bónusz a zsebre vágható méret, a kis tömeg és a cserélhető akksi. Ami az árát illeti, ugybár középkategóriának nevezhetjük, de az árat bizonyára az átlagnál jobb építési minőség dobja meg, mert a képminősége alapján ez a hőkamera azért, ha még talán meg is üti a középkategóriát, az csak ideig-óráig lesz így: jönnek, vagy már meg is jöttek az új modellek más gyártóktól, és ezt a minőséget hamar le fogják körözni. A 450ezer Forintos Axion Keyről beszélek továbbra is. A sima Axionok már olyan árban vannak (650 ill. 750ezer), amennyiért másoknál elég komoly kínálat van. Sima Axiont azonban még nem próbáltam, nem tudom mennyivel jobb a képminőségük a Keynél azon túl, hogy nagyobb méretű, és valamivel jobb felbontású AMOLED kijelzőt kaptak. A nagyobb kijelzőtől még nem feltétlenül lesz kontrasztosabb és élesebb a látott kép, hacsak nem az AMOLEDtől. Egy szó mint száz, valahol érezhető, hogy a Pulsar jobbára a top-utolsó technológiáját pakolta az Axion szériába, de a képminőségen nem ártana kicsit javítani, mert ott van olyan gyártó, aki már előrébb jár, mint ők, sőt benne van a pakliban, hogy lassan mindenki előrébb fog járni.
