Kalappal!

Mit keresel?

Hőkamera teszt

Teszt: IRay X-Eye E3 Max (35mm) hőkamera – A népszerű mindenes

Ahogy az Iray E6+ tesztben ígértem, a következő hőkamera bemutató az E3 Maxé, hiszen a két 35mm-es hőkamera párhuzamosan került górcső alá. Az E3 Max jelenleg az egyik legkeresettebb modell, ami nem alaptalan, de azért nem árt, ha vásárlás előtt részleteiben is megismerjük. Ne gondoljuk azt, hogy az E3 Max ugyanaz, mint az E6 Plus, csak kisebb felbontással, mert ez nem így van. Ezt fogom bővebben kifejteni a cikkben amellett, hogy bemutatom ezt a nagyszerű hőkamerát.

Bele is csapnék rögtön a közepébe. Több cikkben leírtam már, hogy egy hőkamera használhatósága sokmindentől függ, ezek közül pedig az egyik legfontosabb számunka a kamera nagyítása, látószöge. Ezt pedig több dolog befolyásolja, ráadásul a gyártók által megadott nagyítási értékek a technológiából adódóan csalókák, nem egyeztethetők össze egy az egyben a hagyományos távcsöveknél megszokott nagyítási és látószög értékekkel. Amilyen látószöget a legtöbb 3-4x-es nagyítású hőkamera kínál, azt hozzávetőlegesen a 7-8x-os nagyítás környékén lévő binokulárok kínálják. Nem pontos, nem tudományos az összehasonlítás, de valami ilyesemit mutat a valóság.

Az Iray X-Eye E3 Max 2.4x-es nagyítású, látószöge 10.7 fokos. Ezekkel a paraméterekkel az E3 Max vegyes terepen történő használatra alkalmas. Azt mondják mindenes kamera, ami így van, de ha húzunk egy vonalat a szórós vadászat, és a nagytáblás mezőgazdasági területeken történő vadkárelhárítás között, akkor az E3 Max nem középen fog elhelyezkedni, hanem inkább utóbbi felé húz. Ez nem jelenti azt, hogy kisebb távolságokon használhatatlan, hiszen 100 méteren belül elképesző részletességű képet mutat, talán még bírálni is tudunk vele. De azt tudni kell, hogy ilyen kis távolságokon a használata kevésbé kényelmes, mint egy kisebb nagyítású hőkameráé, többet kell pásztázni vele, hogy átlássuk a tájat. Szórón ez talán kevésbé problémás, hiszen tudjuk hova kell nézni, de cserkelésnél, főleg erdőben már más helyzet. Erről tanúskodnak a cikkben található mintafotók és videók is, melyeken láthatjuk, hogy a kamera képén 50-80 méteres távolságokon mennyire kitöltik a képet az állatok.

Na ennyit előzetesként, kezdjük inkább az elején.

Külső, építési minőség

Az E3 Max külsejét tekintve tökugyanaz, mint az E3 Plus, és a korábban tesztelt E6 Plus. Ez az Iray X-Eye hőkamerák jelenlegi generációja, remek építési minőséggel, kellemes felhasznált anyagokkal, határozottan működő, jól pozícionált kezelőszervekkel. Ezeket már az E6 Plusnál leírtam, az E3 Maxnál is ugyanazok a gombok, funkciók és a kijelző is, csak a mikrobolométer felbontása, és a kamera nagyítása, látószöge más. Felül bekapcs-gomb süllyesztve, a többi gomb kiemelve, hogy sötétben is jól kitapintható legyen, sorban a hőképváltó, a digitális nagyítás és a fotó/videó gombok. A kamera aljára költözött az USB csatlakozó, és az A/V out. Az USB ezúttal is csak töltésre való, ami történhet halózati adapterről, számítógépről, szivargyújtóról, vagy powerbankról is. Fontos, hogy ha kamera erősen lemerülőben van, akkor csak kikapcsolt állapotban tudjuk tölteni, tehát ilyen esetben használat közben hiába kötjük powerbankra, az nem fogja érdemben tölteni, ugyanúgy le fog merülni az akku rövid időn belül. Bár a kamera ilyen esetben is töltést jelez, de veszett fejsze nyele, ha a sárga, vagy a piros zónában tesszük powerbankra. Abban az esetben viszont, ha feltöltve, vagy közel feltöltve tesszük powerbankra, úgy használat közben is fel tudja tölteni a külső energiaforrás, és addig nem merül a kamera, amíg a powerbank ki nem ürül. Ekképpen egy kisebb méretű powerbankkal is gyakorlatilag egész éjszaka lehet nézelődni a lesen anélkül, hogy a kamera akksija akár egy egységnyit is merülne.

Kalibráció

Az E3 Max esetében is közelről jól hallható a kalibráció, bár valamivel halkabb, mint a korábban tesztelt E6+. Vélhetőleg ez összefüggésben van a szenzormérettel, minél nagyobb a szenzor, annál nagyobb az előtte lévő zárszerkezet is, így annál inkább hallható közvetlen közelről a működése. Ez nyílik-csukódik ugyanis kalibráláskor. A kis Iray E2n a maga aprócska 240×180 pixeles szenzorával az egyik leghalkabban kalibráló Iray kamera. Akárhogy is, a 40-50m-tél távolabb lévő vad ezt a hangot biztosan nem szúrja ki. Az E3 Maxra is igaz az, hogy naplemente után elég gyakran kalibrál, hiszen rohamosan hűlni kezd a környezet, amihez a kamerának alkalmazkodnia kell. Sötétedés után már jóval ritkábban teszi ezt. Mindenesetre lehetőség van manuális kalibrálás beállítására is, ha erre van igény, ilyenkor a kamera felrakott kupakkal kalibrál akkor, amikor mi akarjuk.

Objektív, látószög

Ahogy már írtam az Iray E3 Max 35mm gyújtótávolságú, de ehhez jelen esetben egy 17µm pixelméretű, 384×288 pixel felbontású mikrobolométer társul, aminek köszönhetően nagyobb a nagyítás, és kisebb a látószög, mint az előzőleg tesztelt, nagyobb felbontású E6 Plus esetében. Amikor a szintén 35mm-es E6-on benyomtam a 2x digitális nagyítást, akkor volt körülbelül olyan látószöge és képrészletessége, mint az ugyancsak 35mm-es E3 Maxnak alaphangon. Mondhatni az E6 Plusban ott van elrejtve egy E3 Max, de lehetőséget ad eggyel “hátrébb lépni” (kb. oda ahol az E3 Plus lát), és jobban belátni az előttünk húzódó placcot, ez tehát az igazi előnye a nagyobb felbontásnak. Az E3 Maxszal pedig egyből közel kerülünk a témához. Röviden így lehetne leírni a különbséget. Erről készült videó is, amit majd egy külön cikkben mutatnék be.

Néhány Iray E3 Max mintafotó és videó az elmúlt hetek terméséből:

Vaddisznó konda a tarlón, kb. 4-500m
Vaddisznók a főút mellett, kb 150m-re, nem zavartatták magukat

Az Iray E3 Max 2,4x-es nagyítása elég nagy ahhoz, hogy a környék vadjai akár többszáz méterről nem csak észlelhetők, de felismerhetők is legyenek. A 300 méterre lévő alakról el tudjuk dönteni, hogy disznó-e, vagy csak egy őz, ami a fejét lenntartva legelészik, a 80-100 méterre lévő bikának pedig (ld. lent a dámot) jóformán bírálni tudjuk az agancsát, még ha a lővilág elmúltával nem is lőhetjük ugyebár.

Dámbika kb. 80m – 1x nagyítás
Dámbika 2x digitális zoom

Az objektívhez tartozik még, hogy egy érdekes dolgot figyeltem meg, mialatt az E3 Max, és az E6 Plus volt nálam tesztelésen, ez pedig az objektívek lencsebevonata. Az E6 Pluson sárgás bevonat van, ami egyébként indokolatlanul sérülékeny, míg az E3 Maxon nincs ilyen, bár jól láthatóan ennek is van lencsebevonata, de nem ugyanaz, mint az E6-é. Legalább nem kell annyira vigyázni rá.

Képminőség

Az Iray E3 Max képminősége alap nagyításon rendkívül jó, “Irayesen” részletes, köszönhetően az 50mK alatti termikus érzékenységnek. Volt már a kezemben 5-féle Iray, 2-féle Pulsar, egy Guide, egy Dali és egy Flir, és bátran ki merem jelenteni, hogy

a legszebb képet a piacon kapható hőkamerák közül az Irayek adják, gyakran még úgy is, ha nem egy kategóriát hasonlítunk össze.

Persze azért a kategória fontos, kíváncsiságból összevetettem az E3-at egyik legjobb ár/érték arányú (fele ennyibe kerülő) Iray E2n-nel, és hát azért ég és föld a különbség, és nem csak a nagyítás miatt. Összességében jobb az E3 Max képe a kis kameráénál, sőt a termikus érzékenységet, és az észlelési távolságot tekintve kb. ugyanazt tudja mint az egymillió Ft-os E6 Plus. Az E6 előnye – mint említettem fentebb – akkor jön ki, ha elkezdünk digitálisan nagyítani, ugyanis amíg egy 640×512 pixeles szenzornál a 2x és a 4x digitális zoom is egészen jól használható, addig az E3 Maxnál csak a 2x-es zoom az, amire azt mondanám, hogy jó ha van, a 4x-es zoom viszont már csak nagy ritkán lesz a segítségünkre. 384×288 pixelt, vagyis 0,11 megapixelt ilyen mértékben nagyítgatni szinte felesleges, ráadásul 4x-es nagyításon már úgy remeg a kép, hogy kézből nehéz kitartani.

Róka kb. 60-70m
Őzbak kb. 50m

Alább az elmaradhatatlan videóösszeállítás. (A kamera hangot nem vesz, az éjszaka hangjai utólag kerültek a videóra, hogy ne némafilmet kelljen nézni. 😉 )

Funkciók

Hőképfajták

Az IRay E3 Max hőképfajtái is ugyanazok, mint az E6 Plusnak, és a gyakorlatban is ugyanúgy néznek ki. Ezt azért mondom így, mert például hiába vannak ugyanilyen hőképfajták (White, Black, Red, Color és Bird) az Iray E2n-ben, vagy a régebbi, zöld színű, 19mm-es Iray E3+-ban is, ezek a kis kamerák nem ugyanazt a hatást és látványt adják, mint a nagyok. Utóbbiak képe mondjuk úgy szofisztikáltabb, amire rásegít a nagyobb méretű kijelző is a keresőben, ami megintcsak a piacon létező legjobbak közt van. Az E3 Maxnál is a legtöbbet a White és Bird hőképeket fogjuk használni, mert észleléshez, azonosításhoz ezek a legjobbak, és ezek vakítanak legkevésbé éjszaka. Néha jól jön a Black is, esetleg a Color, de ezeket kevesebbet fogjuk használni. A hőkép megválasztása erősen függ a növényzettől, illetve a környezet hőmérsékletétől, nem mindegy hogy télen vagy nyáron, este, éjszaka, vagy hajnalban használjuk a hőkamerát. Hajnalban például gyakorta kevésbé részletteli a hőkamerák képe, mert az éjszaka folyamán egységesen lehűl a táj, megszűnnek a nagy hőmérsékletbeli különbségek. Az esti órákban pedig nem egyszerre hűl minden tereptárgy, így a hőkép is részletesebb.

Black hőkép hajnalban, két őz kb. 300m-re

Ami a vakítást illeti, a többi hőkameránál és éjjellátónál is elmondtam már, csak ismételni tudom magam: “csupaszon” ezek a készülékek elvakítják az embert, ezért érdemes nem a célzó szemmel nézni beléjük. Még jobb, ha felrakunk egy vörös szűrőt rá, így a látott kép bár piros színű lesz, de ezzel sokkal kevésbé fogja befolyásolni a kamera használata a sötétbenlátásunkat. Nálam ez így néz ki (ld. lent), az Olight vörös lámpaszűrője van ráhúzva a kamera okulárra úgy, hogy az visszahajtja a szemkagylót. (Azt hiszem ez a Warrior X mérete.) Időnként lemászik, mert a kamera vége kúpos, de jelenleg nincs jobb megoldás. A tutiság az lenne, ha a kamera eleve tudna vörös képet sugározni, vagy csak szimplán megoldanák, hogy egy becsúsztatható vörös szűrőt lehessen tenni az okulárba…ne adj Isten egy kallantyúval lehetne befordítani az LCD kijelző elé. A digitális éjjellátók is megoldják, hogy nappali használatkor automatikusan betolnak egy infraszűrőt a szenzor elé, infrafény használatakor meg kihúzzák, ezt az Iray is megcsinálhatná egy sima vörös szűrővel. Itt megjegyezném, hogy próbáltam már Pulsart, ami tud vörös képet adni, de egyrészt a vörös hőkép a Pulsarnál butítja a képminőséget, kevésbé lesz részletes, ráadásul ugyanúgy vakít, mert túl fényes, és a keresőbe (pl. az Axionoknál) fehér fény is beszűrődik, ami méginkább vakít.

PIP ablak

Az Iray E3 Max is tudja már a PIP, vagyis a Picture in Picture üzemmódot. Ekkor kép a képben jelenik meg a kijelző felső-középső részében. Egy kis ablakban a képernyő közepének 2X-es digitális nagyítását láthatjuk, 2x zoom esetén pedig a 4x-es nagyítást mutatja az ablak. Mintát a fenti videóban láthattok. Talán itt jegyezném meg, hogy az E3 Maxnak is már nagyobb méretű és felbontású a keresőkijelzője, mint a korábbi Irayeké (és néhány konkurenciáé), így nem csak panorámásabb élményt ad, de így van hely a kijelzőn ilyen szolgáltatásoknak is, mint a PIP ablak.

Távolságbecslés

A PIP-nél szerintem egy sokkal hasznosabb funkció az E3 Maxba is beépített távolcságbecslés. A hőképváltó és a nagyítás gombokat egyszerre nyomva tartva tudjuk behívni ezt a funkciót, majd az észlelt vadra a felső és alsó funkciógombokat nyomva tudjuk ráigazítani a két – távbecsléshez szükséges – magasságmérő vonalat. Ahogy a vonalak közelednek egymáshoz, úgy változnak a számok jobboldalt, mutatva a becsült távolságot (ld. képen lent). Ahogy már említettem korábban, 200-400m között nagyjából 50-100m-es pontossággal lehet így belőni a távolságot, ami nem túl precíz ugyan, de sokszor valóban jól jön, mert hőkamerával, puszta szemmel távot becsülni elég nehéz.

Miközben ezt a tesztet írtam, bele is szaladtam egy hibás távolságbecslésbe, aminek sebzés lett az eredménye. Ebből tanulva azt javasolnám a leendő vásárlóknak, hogy inkább biztosítsák túl magukat a távolságbecslővel, minthogy centizzenek, inkább lógjon ki a vad a távbecslő keretből, minthogy pont beleférjen, mert egy rossz becslés okán simán lehet 100 métert tévedni, és hát nagyon nem mindegy, hogy 150 vagy 250 méterre lövünk. Én ebbe beleszaladtam, amihez hozzá jött még, hogy a céltávcsövem is új, nem szoktam még hozzá a 10x-es nagyítás feletti tartományhoz, és a lámpa a puskán se a sajátom volt, hanem a Warrior X-et teszteltem a blognak. A kamerán rosszul használtam a távbecslést, a céltávcső szokatlanul nagy nagyításra volt állítva, a lámpa pedig nem olyan fénnyel világított, amit eddig megszoktam, így ez a hármas együttállás elég volt ahhoz, hogy azt higgyem 120-150 méterre lövök, valójában pedig 230-240-re sikerült. Az eredmény egy megsebzett és elveszett disznó sajnos. Szóval óvatosan a távbecslővel. Inkább lógjon ki, inkább legyen közelebb a vad a mértnél, mint távolabb! 😉

Távbecslés a keresőben (a kép az Iray E6+-ból származik, de az E3 Maxnál ugyanilyen)

Fotó- és videókészítés

Természetesen az E3 Max is tud fotót és videót készíteni, bár ezek úgy istenigazából csak mobiltelefon kijelzőn élvezhetők, hiszen a felbontásuk 384×288 pixel, vagyis úgy néznek ki a mai számítógépeken, mintha egy 2000-es évek elején készült Nokiás videót néznénk. A cikkben szereplő fotók a valós méretet tükrözik.

A fotókat, videókat a legkönnyebben a mobilunkra tudjuk letölteni az Xeye applikáció segítségével, számítógépen ugyanis FTP-csatlakozásra alkalmas programot kell használni (pl. Totalcommander, FileZilla, Forklift és társai). Ehhez mindig úgy kell eljárni, hogy a kamerán bekapcsoljuk a Wifit a menüben, majd a telefonnal vagy tablettel csatlakozunk hozzá (az aktuális wifis internet helyett a kamera wifijéhez csatlakozunk) és utána tudjuk elindítani az okostelefonos appot. Mondom ugyan, hogy ez a legkönnyebb, de ez se könnyű, ugyanis a fotókat-videókat úgy tudjuk letölteni, hogy nem látjuk mit töltünk le. Csak egy lista van a fotó- és videófájlokkal, és a dolgunkat a dátumuk se könnyíti meg, ugyanis azt mi magunk nem tudjuk beállítani, gyárilag meg nem jó a beállítás. Ezt máig nem értem az Iraynél, hogy hogyan maradhatott ki a menüből a dátum és időbeállítás olyan kameráknál, amik tudnak fotót/videót rögzíteni. Nekem az első videót mindig 1970-re teszi, a többit meg 2010 január közepére. Semmi logikát nem látok benne, és máig nem jöttem rá, hogy hogyan lehetne beállítani a korrekt dátumot és időt az Iray kamerákon. A menüben nincs ilyen funkció, és a telefonos appban sincs.

Apropó menü. Azt vettem észre, hogy néhány Iray kamerán (úgy az E3 Maxon is) a gyári alapbeállítás a Power Save funkció, vagyis az energiatakarékos üzemmód. Ha szeretnénk fotókat és videókat készíteni a készülékkel, úgy ezt a Power Save-et ki kell kapcsolni a menüben, ugyanis az energiatakarékos mód nem engedi a kamera használatát! Cserébe viszont valamivel meghosszabbítja a kamera üzemidejét.

Összegzés

Az Iray E3 Max a korábban tesztelt E6 Plushoz hasonlóan kategóriájának egyik legjobb, ha nem a legjobb hőkamerája. A képminősége az Iraytől megszokott remek részletességű, az észlelési távolság pedig több mint amire az átlag magyar vadásznak szüksége lehet. Ezt a kisebb felbontású, 17 mikronos mikrobolométer, illetve a 35mm-es gyújtótáv kombinációjának köszönheti, amivel bőven a vadászias lőtávolságon túl is be lehet azonosítani a kiváltó vadat. A nagyítása persze emiatt jóval nagyobb, a látószöge pedig jóval szűkebb, mint a régebbi 19mm-es, és főleg a legrégebbi 25µm szenzorral ellátott hőkameráknak. 10.7 fokos látószöge közelít egy átlagos vadász-keresőtávcső látószögéhez, ami vadászias lőtávokon még jól használható. Ugyanakkor ha gyakran 100 méteren belül, vagyis a klasszikus szórós, váltós és erdei cserkelős távolságokon vadászunk, ott már meglehet, hogy jobb választás egy rövidebb gyújtótávolságú hőkamera. Ezt a leendő felhasználónak kell eldöntenie, ismervén a saját vadászgyakorlatát. Ha az illető többet vadászik erdőben és szórón, akkor pl. a 25mm-es Iray E3 Plus jobb választás lehet, mert nyílt terepen még az is jól tud teljesíteni, cserkelni viszont ideálisabb, mint a 35m-es változat. Az Iray E3 Max tehát inkább a 80-100 méter feletti távokon brillírozik, ott viszont kevés párja akad a piacon, hiszen a teljesítménye olyan népszerű hőkamerákkal versenyzik, mint például a Pulsar Helion XQ modellek, aminél konkrétan a képe láthatóan kontrasztosabb, az ára pedig kedvezőbb. Én azt mondom, hogy az Iray X-Eye E3 Max egy igen jó választás klasszikus mezőgazdasági vadkárelhárításhoz, éjszakai ragadozóvadászathoz. Ha fifty-fiftyben nyomjuk a szórózást, és a kukorica-csőszködést, és bírja a pénztárca is, akkor azt javaslom, toljuk meg kicsit a büdzsét, harapjunk valamelyik kézbe, és fussunk neki az X-Eye E6 Plusnak, aminél jelenleg alig akad jobb hőkamera ilyen célra.

Az cikkben említett hőkamerák linkjei:

A hőkamerák 10-havi, 0% THM-es áruhitelre is elvihetők mostanság! Részletek a webshopban!

ÍRTA

Nem csak vadász és blogger, de fotós is...

Facebook

EZ IS ÉRDEKELHET

Hírek

Az Infiraytől végre már Magyarországra is jutott a tavalyi, népszerű hőkamera modell igazi trónörököséből, az Infiray E3 Plus V2.0-ból. Nem érted, hogy lett a...

Hőkamera teszt

A tavalyi, népszerű E3 Max új verziója ült velem a lesen heteken át, melyre meglehet, hogy néhányan úgy tekintenek, ez lesz az új zászlóshajó...

Tesztek

Három hónapig teszteltem az UOVision top-vadkameráját, a felhő alapú 785 LTE-t. Íme a tapasztalatok. Előre szólok, hogy ez egy nagyon funkciógazdag, rendkívül nagy tudású...

Hírek

Megjelent a korábbi Xeye Pro app helyett az új Infiray Outoor nevű telefonos alkalmazás, ami szebb, jobb és végre elhozza a telefonon keresztüli szoftverfrissítés...