Kalappal!

Mit keresel?

Hőkamera teszt

Teszt: IRay X-Eye E6+ (V1) hőkamera – Parádés képminőség vegyes terepre

Az Iray két nagyágyú, 35mm gyújtótávolságú hőkamerája járt nálam tesztelésen, mindkettőt hónapokig próbálgattuk a vadászbarátokkal. Ezek a 384×288 pixeles Iray E3 Max, és a 640x512px szenzoros Iray E6 Plus. Most az utóbbi példány elemzése következik, a következő alkalommal pedig a “slágertermék” E3 Maxé.

Mindkét tesztelt kamera 35mm-es gyújtótávolsággal rendelkezik, ezért a párhuzamos tesztelés jó alkalom volt arra, hogy képet kapjunk a szenzorfelbontás jelentőségéről. Elöljáróban annyit, hogy a szenzorfelbontás nem minden, és nem csak a kép részletességéért felel, hanem befolyásolja a hőkamera nagyítását is.

Lényegében az E6+ képe 2x digitális nagyításon áll a legközelebb az E3 Max alap képéhez, ez értendő a részletességre és a nagyításra is.

Nyilván ez azért nem hajszálpontosan igaz, de a leendő vásárló számára szerintem viszonyítási alapnak használható kijelentés. Node kezdjük inkább az elején.

Technikai adatok helyesen

Sajnos van egy kis kavarc a netes leírásokban, ezért egy-két dolgot tisztába tennék:

Az IRay X-Eye E6 Plus

  • mikrobolométer felbontása 640×512 pixel (nem pedig 640x480px, ahogy sok helyen írják)
  • digitális nagyítási lehetőségei 2x és 4x (8x nagyítás csak PIP ablakban érhető el)
  • távolságmérőt (pontosabban -becslőt) tud a kamera,
  • tömege 435g

A többi adat jó a neten… 😉

Külső, építés

Az Iray hőkamerák építési minőségébe nehéz belekötni. Időjárásállóak, porállóak, rendesen össze vannak rakva, és minden gomb és gyűrű megfelelően működik rajtuk. Az újabb Iray modellek külső bevonata már eltér a korábbi modellekétől (pl. a régi, zöld színű E3+-tól). Itt már csak az X-Eye logo gumírozott kétoldalt, továbbá a gombok és az objektívgyűrű, minden más jó minőségű és tapintású, különféle felületű műanyag. Ennél már csak a magnéziumötvözet ház tud jobb, minőségibb érzetű lenni, de az az árát is megdobná.

Az E6 Plus tetején négy gombot találunk, ebből egy az üzembehelyezésért, a három szürke pedig a hőkamera funkcióiért felel. Ezek a gombok sötétben is jól kitapinthatók, a nagyobb kameraméretnek, és az USB-aljzat alulra költözésének köszönhetően nincs túlzsúfolva a kamera teteje. A bekapcs gomb süllyesztett, a funkciógombok pedig kidudorodnak, a méretük is különféle, így sötétben szinte soha nem kellett gondolkodni, hogy éppen melyiken van az ujjunk. A legnagyobb gomb a hőképváltó, a középső a digitális nagyítás, a legkisebb pedig a fotó/videó gombja. A kamera alján találjuk az 1/4″ állványcsavart, az A/V out csatlakozót és az USB-t, amin keresztül tölteni kell a kamerát. Ezt megtehetjük a saját 220V-os töltőjével, de tölthető USB kábellel számítógépről, szivargyújtóról, vagy épp powerbankról is.

Az X-Eye E6+ szemkagylója hajlékony gumi, formája szimmetrikus. Ez azért jó, mert jobb és bal szemre is egyaránt passzol, és azért rossz, mert olyan igazából kényelmesen egyikre sem. Ezen kívül nem olyan, mint a régi E3+ nagyobb és merevebb szemkagylója, amit vissza lehetett hajtani szükség esetén, az E6+-ét ugyanis nem lehet. Visszahajthatjuk, de nem marad úgy, ami meg a szemüvegeseknek lehet esetleg picit zavaró, de nem vészes, ugyanis a kagyló alapvetően nem túl mély kialakítású. A gyártó ugyanakkor gondolt a dioptriaállításra is, ennek tekerője a szemkagyló mögött található, és a tapasztalatok alapján jól megcsinálták, mert magától nem állítódik el a használat során.

Ennek a hőkamerának is van a tetején egy státusz-LED, ami készenléti módban zölden villog, működés közben pedig megfelelő töltöttség esetén zölden, az akksi alacsony töltöttsége esetén pedig pirosan világít. Akit ez zavar, leragaszthatja, de az elmúlt hónapok használata során én eddig nem tapasztaltam olyat, hogy a vad kiszúrná a lesen. Legalábbis a vaddisznó biztosan nem, holott olyan is volt, hogy földön ücsörögve a kukorica szélén 30-40m-re bejöttek.

Kalibráció

A kamera automatikus és manuális kalibrációval rendelkezik, és sajnos még mindig elég hangos például a Dalihoz vagy a Guide-hoz képest. Olyan azért még nem volt az elmúlt hónapokban, hogy a vad felfigyeljen a kalibrációs hangra, annyira azért nem vészes, de ha például íjászként ülünk mászólesen 20 méterre a vadtól, és néma csend van az erdőben, akkor lehet, hogy lebuknánk a kattogással. Az is feltűnt immáron a harmadik Iray kamerát használva, hogy időközönként rosszul kalibrál, és egy “mákos”, “hangyaháborús” képet ad be pár másodpercig. Ilyenkor megjelenik a kijelző tetején az “Image Correction…” felirat, majd hamar korrigálni szokta a képet.

Ha eddig viszonylag negatív képet festettem az Iray E6+-ról, akkor elénézést kérek, de muszáj mindent leírni. A fenti apróságok ellenére az Iray E6+ jelenleg szerintem a világ legjobb vadászati célú hőkamerái között van! A továbbiakban kiderül, hogy miért.

Objektív, látószög

No ez egy érdekes téma.

Az Iray E6 Plus 35mm gyújtótávolságú. Mellesleg az objektív átmérője is 35mm, de ez nem szokott törvényszerű lenni, hogy megegyezik a gyújtótávolsággal. Így, hogy megegyezik, az objektív fényereje F/1.0 értékű, ami nagyon jónak mondható.

A 35mm f/1.0, és a nagyobb szenzorméret már egy olyan mélységélességet produkál, ahol a kamerát bizonyos távolságokon fókuszálni szükséges az objektívgyűrű eltekerésével. De ne ijedjünk meg ettől, ugyanis az átlagos távolságokra (mondjuk 50m-től a végtelenig) elég egyszer beállítani, és maradhat úgy. Csak akkor kell újrafókuszálni, ha a megfigyelendő téma 50m-en belül van. Az objektívgyűrű egyébként nem túl laza, és nem is túl szoros, könnyű működtetni, és nem állítódik el könnyen, ha táskába vagy zsebre tesszük a kamerát.

Fentebb már említettem, hogy a nagyítás, a felbontás, illetve a szenzorméret összefüggésben vannak egymással. Minél nagyobb a felbontás, a jelenlegi technológia feltételei mellett annál nagyobb a szenzor, vagyis a mikrobolométer. Feltéve, ha a gyártó nem csökkenti le a pixelméretet (mondjuk 17µm-ról 12µm-ra). Erről a témáról a “Hőkamerák közti különbségek” cikkünkben olvashattok bővebben. Minél nagyobb a szenzor, egy adott gyújtótávolságon annál kisebb a kamera nagyítása (hiszen nagyobb lesz a látószöge). Ebből fakadóan hiába 35mm-es az E3 Max, és az E6 Plus is, nem azonos a nagyításuk. A 384x288px felbontású E3 Max felbontása és szenzora kisebb, emiatt nagyobb a nagyítása, míg 640x512px felbontású E6 Plus a szintén 35mm gyújtótávval kisebb nagyítást, szélesebb látószöget kínál, cserébe viszont a nagyobb felbontás miatt jobban tűri a digitális belenagyítást. Meglepő módon a 35mm-es E6+-nak még a 25mm-es Guide IR510 Nano-nál is szélesebb az alap látószöge. Ez tehát a nagy felbontás igazi előnye, hogy kereséskor nagyobb területet látunk át egyszerre, és ha valamit észlelünk, akkor bele tudunk nagyítani úgy, hogy annyira nem esik szét a kép, mint egy kisebb felbontású szenzor esetében. Az “annyira” nem véletlen dőlt betűs: csodákat azért még ettől sem lehet várni, de pár év, és jönnek a még nagyobb felbontású kamerák, amik esetében még jobb lesz a helyzet. Az én véleményem az, hogy a 384x288px-en (vagy ennél még kisebb felbontású kamerákon) szinte teljesen felesleges a digitális nagyítással számolni, ellenben ennél a 640×512-es felbontásnál a 2x-es digitális zoom már egész jó, a 4X meg néha jó, kisebb élőlényeknél viszont már nem ad hozzá az élményhez. 1x-es nagyításon persze minden hőkamera használható képet ad, még a kisebb felbontásúak is, ott inkább a gyújtótáv határozza meg, hogy hány méterig tudjuk értékelhető módon használni.

Na és mit tud ez a 35mm-es látószög? A válasz:

Ez a legideálisabb készülék vadkárelhárításhoz, és ragadozó vadászathoz. pont.

FRISSÍTÉS: egy dolog kimaradt, most pótolom. Tudni kell, hogy az Iray E6+ objektívén a sárgás lencsebevonat eléggé érzékeny, szóval óvatosan kell tisztítani. A port le kell fújni róla, és mikroszálas kendő használata javasolt. Én Lenspennel tisztítottam porlefújás nélkül, és megkarcolta sajnos.

Képminőség

A 35mm gyújtótáv, és a 640x512px felbontás szerintem nyílt terepre egy ideális kombó. A kényelmes kereséshez abszolút megfelelő az alap-látószög, hatalmas területet belátunk vele, legyen szó gabonatábláról és környékéről, vagy erdei tisztásokról, mezőkről. Ha valami magasabb ponton ülünk, és messze ellátunk, akkor minimum 500m sugarú körben gyakorlatilag teljesen képben leszünk, hogy milyen vadmozgás van körülöttünk. Ha meg valamit látunk, akkor az E6+-szal lehetőség van digitálisan belenagyítani úgy a képbe, hogy a megfigyelt vad még felismerhető marad, nagyobb távolságokon jobban kivehető a nyak, a fejmozgás, a lábak hossza, így többszáz méterről is meg tudjuk állapítani, hogy két őz jött-e ki a kukoricából, vagy két disznó. Ezt tovább segíti a megnövelt felbontású kereső kijelző is, ami 1280×960 pixeles, vagyis nagyobb, mint a HD felbontás, ráadásul a fizikai mérete is nagyobb, így sokkal panorámásabb élményt kínál, mint egy alsóbb kategóriás hőkamera keresője.

Az E6+-szal tehát nem csak látjuk, hogy 200-300 méterre van ott valami, hanem a legtöbb esetben tudni is fogjuk mi az, legalábbis olyan szintig mindenképp, hogy őz, vaddisznó, ragadozó, vagy épp ünő, vagy bika. Nyilván mindebből éjszaka csak a vaddisznó és a ragadozók vadászata legális, de tegye fel a kezét az, akinek ne dobogtatná meg a szívét egy tőle 100 méterre áthaladó szarvasrudli tisztán kivehető látványa már önmagában is. 150-200 méterről ezzel a kamerával még az agancsok is egészen jól kivehetők.

A nagy alap-látószög ugyanakkor lehetővé teszi a szórón, vagy erdőben történő használatot is, 60-80 méteren szinte még az állat szőrszálai is látszanak, 50 méteren belül pedig meg is számolhatjuk őket.

Az Iray E6+-szal olyan éjszakai életet figyelhetünk meg, amilyenre az elmúlt évszázadokban a vadászoknak soha nem volt lehetőségük.

A privát véleményem pedig az, hogy ezzel nem leszünk rosszabb emberek, mint a letűnt évszázadok vadászai. Itt egy hosszabb rész következett az hőkamerákról és az etikáról, de úgy döntöttem, egyszer majd külön cikk lesz belőle, és nem ezt a tesztet bombázom szét az elmélkedésemmel. Itt és most legyen annyi elég, hogy egy ilyen felső kategóriás hőkamerával izgalmasabb, eseménydúsabb lesz a vadászat, hiszen mindig képben leszünk, hogy mi zajlik körülöttünk, megismerjük az erdő-mező, illetve a mezőgazdasági kultúrák éjszakai életét, de ugyanúgy Diána kegyeire leszünk bízva, hiszen a vad elejtéséhez nem kevés szerencse is kell. Látni nem bűn, a vad sorsát a lövés dönti el, és nem az észlelés. A lövés meg a szerencsén, a tudáson és méginkább a mértékletességen áll vagy bukik, tehát e három dolog határoz a vad sorsáról. Nem a hőkamera keresőtávcső. Erről bővebben később…

Az Iray E6+ gyárilag megadott észlelési távolsága vaddisznó vagy szarvas méretű alak esetén kb 1200 méter. Nagy szavak ezek, de csak megerősíteni tudom. Ezt, sőt ennél még nagy valószínűséggel nagyobb észlelési távolságot is sikerült fotón megörökítenem. A lesről a szomszéd területen kiváltó gímbikákat fotóztam le (ld. lent). Bár a képen felismerhetetlenek, de egyrészt ilyen távolságról már csak a szarvast lehet látni a kamerával, másrészt tudtam, hogy azon a részen egy csapat bika szokott keveregni, pár héttel előtte világosban is láttuk őket. A MEPAR Böngészővel utólag végzett távolságmérés alapján kb 1500-2000m-re lehettek tőlem. Többször is leellenőriztem a növényzet, az autóút, és a kereszteződés elhelyezkedéshez viszonyítva, és nincs tévedés. Ez tényleg minimum 1500 méter, de inkább több.

De maradjunk a realitások talaján, a vadászias lőtávolság környékén. 200 méteren belül az Iray E6+-szal simán meg tudjuk különböztetni a vaddisznót a fejét leszegő, legelésző őztől (még 400-on belül is!), sőt a nagyobb disznókat a kisebbektől. Látjuk a malacokat, 200-on belül meg lehet különböztetni a rókát a borztól, kb. 100-150 méteren belül még a sakáltól is a farka, a testtartása és a fülei alapján. 60-70 méteren belül az állatoknak még a szőre is látható. De beszéljenek inkább a videók és fotók, amiket az elmúlt hónapokban gyűjtöttem (részletek képaláírásban):

Gímbikák a kukoricatábla szélében, kb. 200-250m-re

Az alábbi képsorozaton kb 800-900m-re a horizonton tűnt fel egy csapat gímbika, amik elkezdtek levonulni egy gabonatáblára, ahol ejtőztek, elfeküdtek, jöttek-mentek. Ez utóbbi már 500-600m távolságra zajlott a lestől, itt már jól kivehető a szarvasok alakja, egy-egy nagyobb példánynak még az agancsa is látszik valamennyire.

A fenti képeken jól lásztik, hogy hőkamerával távolságot becsülni nem egyszerű dolog. Az első kép 1X-es, a többi 2X és 4X-es nagyításon készült.

Ugyanez a “jelenet” 1-2 nappal korábban, pirkadatkor, távcsőbe fotózva:

Node nézzünk kissé barátságosabb távolságokat (távolságinfók a képaláírásokban):

Őzek 280-300m-re a kukoricavetésen
Suta 80m-re egy repcetábla oldalában

Az Iraytől már megszokott, lenyűgöző képrészletességet az 50mK alatti termikus érzékenységnek köszönhetjük. Erről tanúskodnak az alábbi képek:

Nyúl 40-50m-re két tábla kukorica közt
Bálák a mezőn, körben az erdő . A bálák nem kevés hőt sugároznak, ezért világítanak, ahogy a fák törzse is melegebb a környezetüknél.
Zalai dombság hőkamerán keresztül. A világító pöttyök átverősek, azok ugyanis sziklák, amiket napközben sütött a nap, éjszaka pedig úgy világítanak a hőkamerában, mint az élőlények.
Balra búzamező (kép bal sarkában kukoricavetés), jobbra szántás, a háttérben kb 250m-re nyulak az úton és a szántáson
Róka kb. 60m-re (a kép tetején magasfesz vezeték van, nem képi hiba)
Tehenek borjúval a kukoricatábla szélében, búzatarlón, kb 300m-re (2X nagyítás)
Tehenek borjakkal kb. 150-200m-re (4X nagyítás)

És végül egy videó összeállítás:

Funkciók

Az Iray X-Eye E6+ számos régi és új funkcióval szolgálja a felhasználó kényelmét.

Hőkép fajták

A hőképfajták száma ennél a modellnél ugyanannyi, mint a korábbi modelleknél: White hot, Black hot, Red hot, Color és Bird. A White esetén a környezet a szürke 50 árnyalatában pompázik, az állatok pedig fehéren világítanak. Black esetén világosabb szürke ill. fehér a környezet, és az állatok feketén látszanak. Red esetén a környezet sötétebb szürke, némely esetben fekete, az állatok fehérek, a legtöbb hőt sugárzó képi elemek pedig vörös színűek. A Color hőkép esetén a színek lilától indulnak rózsaszínen át a vörösön és narancssárgán át a sárgásfehérig, a lila a leghidegebb rész a képen, a sárgásfehér pedig a legmelegebb. A Bird alapvetően egy madarász üzemmód, de vadászaton az észleléshez jól használható. Itt a kamera képe alapvetően sötét, olyan mint a Red-é, az állatok pedig fehéren világítanak. Míg a régi 19mm-es X-Eye E3+ esetében a Birdnél szinte teljesen fekete volt a táj, majdnem részlettelen, addig az E6+-nál még így is megmaradnak a részletek, bár az is lehet, hogy a régi E3+-t még hidegebb időben teszteltem, az E6+-t meg a nyári melegekben, és ez okozza a különbséget. Lényeg a lényeg, hogy a Bird tényleg jól használható, mégpedig azért, mert ez a hőkép vakít a legkevésbé a sötétben, mégis látunk mindent. Ha ezt még megspékeljük egy vörös szűrővel, akkor abszolúte nem fogja befolyásolni a kamerázás a sötétben látásunkat.

Az, hogy melyik hőképet használjuk, változó lehet, függ a környezet és a talaj hőmérsékletétől, és a növényzettől is. Ráadásul a környezet és a talaj hőmérséklete hőkamerán nézve jól érzékelhetően állandóan változik, ezért a kamerák elég sokszor végeznek automatikus kalibrálást, miután szürkületkor szinte percről percre hűl a levegő és a talaj. Ha idegesítő a halk kattogás, vagy épp olyan szituációban vagyunk, hogy nem kéne, akkor a menüben ki lehet kapcsolni, és csak akkor aktiválni újra, amikor már nem elég jó minőségű a kép. De ahogy beáll az éjszaka, és kevésbé gyorsan hűl a levegő, úgy a kamera is kevesebbszer kalibrál. A legtöbbet a White és a Bird hőképet használja az ember, ezek vakítanak a legkevésbé sötétben, és ezekkel a legkönnyebb észrevenni az állatokat. A Black hőkép a világosabb táj miatt jobban vakít, és nehezebb is vele észrevenni a távolban lévő állatokat (pl sötétebb szürke környezetben egy fekete pontot), ráadásul a Black hajlamos néha egy kis szellemképet rajzolni az állatok köré, mondjuk úgy kicsit pixelesebb eredményt ad, mint a White, emiatt tovább nehezíti a felismerést. Mindez jól látszik a fenti tesztvideókon. Néha viszont épp, hogy jobban ki tudjuk venni vele egy agancs méretét, formáját, vagy épp megállapítani az éjszakai ragadozó farkáról, hogy rókával van-e dolgunk, vagy sakállal. A Red hőképet én gyakorlatilag soha nem használtam, a Colort pedig csak néha. Colorral olykor jobban felismerhető a növényzet az állat körül, de nem mindig, továbbá ebben a módban kevésbé éles a kép, kevésbé sarkosak a pixelek, ami néha jót tesz az eredménynek, néha meg nem. Jóllehet ez már inkább a nagyon távoli állatok megfigyelése esetén lényeges. 500m-en belül ezzel a kamerával az embernek nem sűrűn lesznek kérdései.

PIP

A PIP azt jelenti Picture-In-Picture, vagyis kép a képben. Ilyet az Iray kamerák korábban nem tudtak. A menüben ezt a funkciót aktiválva a kamerakép közepére kapunk egy célzópontot, a felsőközép szekcióba pedig egy nagyító ablakot, amin a célzópont mögötti terület látszik 2x-es nagyításban. Ha a főképen 2X-es nagyítást kapcsolunk, akkor az ablakban 4X-es lesz, ha 4X-est kapcsolunk, akkor az ablak 8X-os nagyítású képet mutat. Ennek a PIP ablaknak a hasznossága kérdéses, nem rossz hogy van, de engem speciel zavart középen a nagyítóablak folyamatos látványa, kikapcsolni meg csak menüből lehet.

Kép a képben mód (a fenti csíkozás magasfesz vezeték)

Távolságbecslés

Az E6+, és az új E3 Iray kamerák is már kínálnak távolságbecslés funkciót, ami egész használható. A képváltó és a nagyítás gombokat egyszerre nyomva lehet aktiválni, majd a két szélső gombot nyomva lehet a vonalakat ráhelyezni, lényegében egymáshoz közelítve rászűkíteni a megfigyelt állatra, miközben a kamera mutatja a becsült távolságot. Ember, vaddisznó és nyúl méretekhez kalibrálták, de ezeket nem kell váltogatni, egyszerre mutatja mindet az adott távolsághoz, ld. az alábbi képen.

200-400m között nagyjából 50-100m-es pontossággal lehet így belőni a távolságot, ami sokszor tényleg jól jön, ugyanis hőkamerával távot becsülni elég nehéz. Nekem is volt, hogy kijött turkálni egy disznó egy tarlóra, hőkamerával jól látszott a disznó-forma, a fej, ám a Hold nélküli éjszaka miatt keresőtávcsőben úgy sem láttam a napraforgó sötét szélében, hogy tudtam, hol kell keresni. A kamera távbecslője 238 métert mutatott, amikor úgy nagyjából ráillesztettem a vonalakat, ha tovább szűkítettem (nehéz azért pontosan eltalálni) akkor 300 fölötti távot mutatott. Emiatt végül nem lőttem rá. Másnap világosban kíváncsiságból visszamentem, felmásztam a lesre és megmértem normál távmérővel: 250 méter volt.

Lézer és szálkereszt

Az Iray kamerák mindegyike rendelkezik lézer-pointerrel, amit a hőképváltó gomb nyomvatartásával aktiválhatunk. A pöttyöt a kamerában ugyan nem látjuk, de megjelenik egy szálkereszt, ami azon a ponton lesz a kijelzőn, ahova a lézer világít (ez általában nem középen van, gondolom gyárilag a keresztet hozzáigazítják a lézerhez, ami gyártási szórás miatt nem minden darabnál ugyanoda világít. Felételezem egyszerább a digitális szálkeresztet hozzá igazítani, mint megpróbálni a lézert hajszálpontosan középre kalibrálni). És hogy mindez mire jó? Arra, hogy ha a kísérőnél van a hőkamera, meg tudja mutatni a vadásznak, hogy a céltávcsőben hol keresse a vadat. Vagy épp rendvédelmi, vagy mentési feladatoknál is hasznos lehet. A lézerpointer hatótávja 100 méter fölött van.

Fotó- és videókészítés

Az Iray hőkamerák mindegyike képes fotót és videót rögzíteni, melyre külön gomb szolgál. Ezt először meg kell nyomni egyszer, és rendszerint várni kell pár másodpercet, amíg villog a kamera ikon a kép sarkában. Ha már nem villog, hanem folyamatosan látható, akkor lehet további gombnyomásokkal fotót készíteni, vagy a gombot nyomva tartva videófelvételt indítani. A képek és a videók 640x512px felbontásúak lesznek. A fentiekből is látható, hogy ez már azért értékelhető, még ha olyan nagyon nem is élvezhető méret. A felvételeket még mindig elég macerás leszedni a kameráról. Ezt csak WiFi-n keresztül tudjuk megtenni, ugyanis ha USB-vel kötjük a kamerát a számítógéphez, nem fogja háttértárként felismerni. Pedig milyen egyszerű lenne így megoldani. De sajnos a feladatunk az, hogy vagy az Iray “Xeye” nevű iOS/Andorid appját használjuk és azzal csatlakozunk a kamerához wifin keresztül, majd a telefonunkra töltjük le a felvételeket, vagy számítógéppel csatlakozunk vezeték nélkül a kamerához, itt azonban még macerásabb a helyzet. A gyártó megad egy IP-címet, ez a 192.168.11.123, amit elvileg a böngészőbe kell beírni és be tudunk lépni a kamera fotókönyvtárába. Ez nekem egyszer sikerült anno, azóta ezen a címen a kamera firmware (vezérlőszoftver) frissítési lehetőségét dobálja fel, nem a fotókönyvtárat. Én azóta csak FTP-kliens programmal tudom megnyitni a kamera képmappáját, ami valljuk be, nem egy felhasználóbarát megoldás.

Ezen kívül az is rendszeres volt a tesztelt példánynál, hogy a kamera által készített videók első 1-2 másodperce szétesik, pixeles lesz, és csak utána tisztul ki (a mintavideókból ezt a hibás részt kivágtam), mitöbb olyan is előfordult már 1-2 alkalommal a teszthónapok alatt, hogy a kamera nem mentette el a készített videót, amire nagyon mérges voltam. Ahogy a fenti videón látszik, egy borz jött be a lábam elé az egyik felvételen, ugyanazon este közel ugyanígy rámjött egy koca is az úton, a körülötte szaladgáló malacokkal besétáltak vagy 20-30 méterre, mire szagot fogott a mama és elinalt az ifjoncokkal. Erről is készült felvétel, csak épp az Iray a felvétel leállításakor egyszerűen kikapcsolt (pedig fel volt töltve), és természetesen nem mentette le a videót a memóriájába. Visszakapcsoltam, és utána hibátlanul ment tovább. A korábban tesztelt E3+ kamerával is előfordult, hogy elmentette a videókat, de némelyiket nem lehetett megnyitni, mert sérült volt a fájl, szóval az Iray mérnökei egyelőre nincsenek a helyzet magaslatán a szoftvertervezést illetően. Az E3 Maxról egyelőre nem tudok e téren véleményt alkotni.

Összegzés

Számomra jelenleg az Iray E6+ a nagybetűs Hőkamera. Hatalmas észlelési távolságok, vadászias lőtávon egyértelmű azonosítás, vagy akár bírálás, nagy alaplátószög, használható digitális nagyítás, értékelhető méretű fotó és videó, hibátlan képminőség – ezek jellemzik az Iray X-Eye E6 Plust. A 35mm-es gyújtótávolsággal, és a 640p mikrobolométerrel ideális társ nyílt terepre, és szóróra, erdőbe egyaránt. A használhatóságot növeli a normál működtetés mellett 4-5 órán át kitartó akksi, amit powerbankkal egész éjszakára kitolhatunk, ha csőszködni kell. Egyetlen baja van azon túl, hogy a videofelvétel lehetne kissé minőségibb, ez pedig a borsos ára, de sajnos ez a szint egyelőre ennyibe kerül. Egy biztos: egymillió Ft-ot el lehet költeni sokmindenre, puskára, céltávcsőre, terepjáróra…de kevés dolog van, ami ekkora mértékben változtat az éjszakai vadkárelhárító, vagy ragadozó vadászat minőségén. Ha egy mondattal kellene jellemezni: kinyílik az éjszaka a szemeink előtt.

Az Iray X-Eye E6 Plus hőkamera e cikk írásakor 1.074.900 Ft-ért vásárolható meg a Leitz Hungáriánál. Katt ide!

ÍRTA

Nem csak vadász és blogger, de fotós is...

Facebook

EZ IS ÉRDEKELHET

Hírek

Az Infiraytől végre már Magyarországra is jutott a tavalyi, népszerű hőkamera modell igazi trónörököséből, az Infiray E3 Plus V2.0-ból. Nem érted, hogy lett a...

Hőkamera teszt

A tavalyi, népszerű E3 Max új verziója ült velem a lesen heteken át, melyre meglehet, hogy néhányan úgy tekintenek, ez lesz az új zászlóshajó...

Tesztek

Három hónapig teszteltem az UOVision top-vadkameráját, a felhő alapú 785 LTE-t. Íme a tapasztalatok. Előre szólok, hogy ez egy nagyon funkciógazdag, rendkívül nagy tudású...

Hírek

Megjelent a korábbi Xeye Pro app helyett az új Infiray Outoor nevű telefonos alkalmazás, ami szebb, jobb és végre elhozza a telefonon keresztüli szoftverfrissítés...