Kalappal!

Mit keresel?

Hőkamera teszt

Teszt: InfiRay E6n hőkamera – belépő a nagyok közé

Az InfiRay belépője a prémium kategóriába már Magyarországon is kapható. Vajon mit tud a lecsupaszított, ámde nagyfelbontású hőkamera terepen?

Ahogy az InfiRay E3n tesztben már említettem, az N-széria az InfiRay-nél a – csúnya szóval mondva – “mezítlábas” hőkamerákat takarja. Csúnya szó, de a legjobb értelemben kell venni: semmi flanc nincs bennük, ami feltornázná az árat, csak a puszta hőkamera funkció, és néhány kisebb-nagyobb állítási lehetőség, amivel a mindennapos használatot könnyebbé teheti. Ámde nincs “panorámakijelző”, nincs fotó-videó, nincs wifi, vagy más extra. De ezek sokaknak is kellenek. Az N-szériás kamerák csak teszik a dolgukat, ahogy a művelt fórumozó mondaná. De azt korrektül, és ha kell, egész éjjel.

Az InfiRaynél az E3 széria a kisfelbontású, 384×288 pixeles kamerákat rejti, a tesztben szereplő modell viszont az E6n, ami

640×512 pixeles felbontást jelent.

Az, hogy ez egy nagyfelbontású hőkamera, mégis jóárasított N-szériás, bizony nagy ötlet volt az InfiRaytől: egy belépő kategóriát hoztak létre a prémium szegmensbe, ilyetén módon nincs más, hasonló kamera jelenleg. Elsőként kapunk – bőven – 1 millió Ft alatt 640p felbontást.

Az E6n különlegessége, hogy már a legmondernebb, 12µm pixelméretű szenzortechnológiát kapta, ebből következően meg is változtak a paraméterei a korábbi 17 mikronos modellekhez képest. A kisebb pixelek miatt kisebb fizikai méretű a szenzor. A kisebb szenzor szűkebb látószöget, és nagyobb nagyítást ad, ezért bár az E6n “csak” 25mm gyújtótávolságú, de ez olyan látószöget kínál, mint a 35mm körüli, 17µm-os 640px kameráké, lásd pl. az Iray E6+ (V1), vagy a Pulsar Helion XP38, stb. Ha ezekhez hasonló kijelző lenne az E6n-ben, akkor a nagyítása is vetekedne velük, de az olcsóbb árcímkébe már nem fért bele a HD-felbontású, csak egy kisebb méretű, 720×540 pixeles darab. A kisebb kijelzőn kisebb a vad, így a kamera alapnagyítása 1x-es, azaz mekkora a vad a szemünkkel látva, akkora lesz a kamerában is. A nagyítás nélküli kamerákat én alapvetően szórós meg erdei használatra szoktam ajánlani, de az E6n kivétel. A nagyfelbontású szenzor miatt ugyanis jobban bírja a digitális nagyítást, így a 2x-es és 4x-es digi-zoomokon se esik szét a képe öklömnyi pixelekre. Erre ráadásul a 12µm pixelméret is jótékony hatással van, illetve az InfiRay új szenzortechnológiája, vagy épp leképzési algoritmusa is, ami az újabb kameráikban érhető tetten (ld. FL25R, E3n, E6n, E6 V2.0, Saim). Ezek mind jobban bírják a digitális nagyítást, mint az elődök, cserébe kevésbé részletteliek, de erről majd később.

Külcsín és akkumulátor

A kamera nagyobb, mint a többi N-szériás kamera (E2n, E3n), de még így is kisebb, mint a nagytestvér E6+. Az építési minősége szerintem nem hagy kívánnivalót maga után, és már nem én vagyok az első, aki azt mondja, hogy jobban bejön az N-szériára jellemző, teljesen gumírozott, csúszásmentes bevonat, mint a komolyabb modellek fényesebb műanyag háza. A kamera tetején talájuk az USB csatlakozót, illetve a három funkciógombot, melyek közül az egyik a hőképeket váltja. (White Hot, Black Hot, Red, Color és Bird), egy a digitális nagyításért felel (2x és 4x), egy pedig a kijelző háttérvilágítását szabályozza 5 lépésben. Néhány a kalibrálás beállításait a fenti gombok kombinációival tudjuk aktiválni. Az okulár mellett továbbra is dioptriaállítási lehetőséget találunk. Az E3n tesztben is leírtam, itt is elmondhatom, hogy ez az egyik legkönnyebben kezelhető hőkamera, amit valaha próbáltam. Menüje nincs, csak azt tudja, amit a gombok vezérelnek. Az E3n-nél megtapasztalt, rendkívül gyors bekapcsolási idő itt már nem kényezteti a felhasználót (vélhetően a nagy szenzor az oka), bekapcsolás után pár másodpercet várni kell, hogy felálljon a rendszer.

Az N-szériára jellemző módon az akkukapacitás nagyon komoly: 12 órát bír egy töltéssel az Infiray E6n, vagyis még egy téli egészéjszakás kiülést is végig lehet kamerázni vele, de ami inkább életszerű, az az, hogy 2-3 “normál” vadászatot lazán kibír.

Képminőség

Észlelési táv

Az Infiray E6n, mint említettem 12 mikronos és 25mm-es, ami egy 35mm-es 17 mikronos kamera látószögének felel meg. Mondanám, hogy az észlelési távolsága a kategóriájához képest kiemelkedő, de eddig nem volt ilyen kategória. Kb. 1300 métert tud emberalak esetén, ami annyi, mint a Pulsar Helion XP38-é (no persze fele akkora nagyítással, hiszen a Helion 1.9x-es).

Hőkamerák összehasonlítása nagyítás, látószög és észlelési táv alapján (látószög szerint rendezve, fent a kisfelbontású, lent a nagyfelbontású kamerák)

A kijelző persze a nagytestvérekhez képest kisebb az E6n-ben, HD felbontás helyett “csak” 720x540px. Az elmúlt egy évben annyira hozzászoktam a nagykijelzős kamerákhoz, hogy most tűnt igazán fel, mennyit számít a kijelzőméret. Nincs mit szépíteni, a nagyobb kijelzőn egyszerűen jobban látni a vadat, mint a kisebben. Az alábbi képpár telefonnal készült a két kamera kijelzőjébe fotózva, szerintem a kép magáért beszél. Mindkét kamera látószöge 17-18 fok közötti, de a kijelzőméret miatt az E6n 1x-es, az E6+ 1,5x-ös a nagyítású. Nyilván azért is olcsóbb az E6n, mint a nagyobb kamerák, mert a gyártó a kijelzőn is faragott…nomeg az se utolsó szempont, hogy nem véletlenül bír 12 órát: a kisebb kijelző kevesebbet is fogyaszt.

Képkontraszt és hőképek

Bár ezek az N-modellek azért belépőszintű kamerák, de most, hogy már próbáltam az InfiRay E3n-t, az E6n, az FLR25R-t, a Saim SCT-t és az E6 Pro V2.0 (tehát közel az összes 2020-ban megjelent, többségében 12µm-os InfiRay kamerát), általánosságban elmondhatom, hogy az InfiRay jócskán megváltoztatta a képalkotási algoritmusát. Az érzékenységek még mindig nagyon jók, az élességre sem igazán lehet panasz, de annak a zseniális képkontrasztnak és élességnek, amiről eddig az Iray kamerák voltak híresek, amelyen még a leveleket is meg lehetett számolni a növényeken, sajnos búcsút inthetünk. Az újgenerációs InfiRay kamerák képe homogénebb, kevésbé látható benne a növényzet, főként a mezőgazdasági területeken, cserébe a vad jobban kiemelkedik a környezetéből, szinte világít a képen.

A régi és az új Iray képi világ illusztrációja

Az alacsonyabb, mondjuk úgy mikrokontrasztnak köszönhetően viszont sokkal jobban használható lett a fekete Black Hot hőkép, ami a régi Irayeken néha nagyon látványos volt, de előfordult, hogy annyira sötét és kontrasztos volt, hogy a vad eltűnt a képen. A fenti képpár jól szemlélteti ez utóbbit, ahol a tavalyi Iray E6+-t hasonlítottam az új InfiRay E6n-hez. Látható, hogy a Black Hot hőképen nem is látszik az őz az E6+-nál, míg az E6n-nél sokkal jobb. Utóbbi képi világához nagyon hasonló a többi új InfiRay is, még az 1.1 millió Ft-os E6 Pro is ilyesmi (csak nyilván messzebbre látni vele, meg picit azért részletesebb).

Ha van komolyabb növényzet, fák, sziklák, azért olyankor kellően részletes maradt a kép, az alábbi illusztráción barkában lévő bikák legelnek a kukoricavetésen az erdő szélén 300 méterre.

Bikák barkában 300m-re (külső felvevővel rögzített videóból kivágott kép, nem teljesen adja vissza a kijelzőben látottakat!)

A Black Hot viszont annyira jól használható lett így, hogy azt vettem észre, szinte állandóan azt használtam, annak ellenére, hogy a sok fehérség miatt azért jobban vakít éjszaka. Amin még változtatott az InfiRay az egyrészt az, hogy a White hot és a Black Hot hőképek kaptak egy kis sárgás, szépiás tónust, míg a Red Hot és a Bird hőképek maradtak neutrális fekete-fehérek. Apropó Bird hőkép. A régi modelleknél ez egy nagyon jól használható, extrakontrasztos, de még részletes, sötét hőkép volt, ami a legkevésbé vakított éjszaka. Az új modelleknél viszont méginkább sötétítettek rajta, így bár továbbra sem vakít, de sokat veszített a részletességéből: szinte minden fekete a képen, csak a vad világít fehéren.

A másik amin változtatott az InfiRay az a digitális nagyítás algoritmusa. Az új kamerák, így az E6n is sokkal jobban bírják a digitális nagyítást. Ha bezoomolunk 2x, vagy 4x nagyításig, nem esik szét úgy csillagos négyzet alakú pixelekre a kép, mint a régi modellek esetében, hanem élvezhető marad a kép. Ez mindenképpen jó hír, sokan ugyanis ebbe kötöttek bele az Iray esetében tavaly, hogy kvázi használhatatlan a digitális zoom, mert annyira bepixelesedik a kép.

Látható, hogy 2x és 4x-es nagyításon sem esik szét a kép (külső felvevővel rögzített videóból kivágott kép, nem teljesen adja vissza a kijelzőben látottakat!)
Bikák a kukoricában 200m-re (telefonnal kijelzőbe fotózva)

Talán még annyit megjegyeznék a képminőség kapcsán, hogy míg a régi Irayek meglehetősen gyakran végeztek automatikus kalibrációt, akkor is, amikor mi szemmel még tökéletesnek láttuk a képet, addig az új InfiRayek kevesebbet kalibrálnak. Gyakran előfordult, hogy kézzel (gombkombinációval) indítottam a kalibrálást, mert már szemmel láthatóan szemcsésedett, zajosodott, csíkosodott a kép. Ilyen zajosodás-csíkozás a tavalyi kameráknál sosem volt tapasztalható, ott inkább foltos lett a kép, amikor már megérett a kalibrációra, de ezt is csak úgy lehetett látni, amikor manuálisra állítottuk, és csak akkor indítottunk kalibrációt, amikor már szemmel láthatóan romlott a képminőség. Az E6n, és a többi új InfiRay is úgy tűnik hajlamos zajosodni. Ilyen képzajt és csíkozást eddig csak a Pulsar Helionokban láttam.

Összességében azt mondanám, hogy az új InfiRay kamerák, így az E6n képe is nagyon hasonló lett a Guide Track IR hőkamerákéhoz, de legalábbis nincs már akkora különbség, mint korábban.

Őz a szálkás búzában 100m-re (telefonnal kijelzőbe fotózva)

És az elmaradhatatlan videó:

Összegzés

Amikor kézbe kaptam az InfiRay E6n-t, és itthon a házból kinéztem vele a tópartra, eldobtam az agyam. Ilyen képminőség 850.000 Ft-ért? Azta! Aki követi a hőkamerás facebook csoportot, ahol aktív vagyok, bizonyára emlékszik is rá, hogy kiraktam első felindulásból a faházas képeket.

Aztán amikor kivittem vadászni, egy kicsit vissza kellett vegyek a lelkesedésből, mert a fenti épített környezettől a természetes környezet igencsak eltér a hőkamerában. Azt láttam, hogy a képi világa szinte ugyanolyan, mint a korábban tesztelt E3n-é, csak ugye a nagyobb felbontás miatt jobban bírja a digitális nagyítást. Nem láttam ennél sem azt a részletes mozit, amit a régi Iray kamerák adtak. Gondoltam belépőszintű kamera, 850ezerért ezt tudja, ami természetesen igencsak távol van a rossztól, szóval ezt nem panaszkodásnak szánom, csak épp nem az, amire számítottam. Akkor ért a meglepetés, amikor kipróbáltam az InfiRay E6 Pro V2.0-t is a 2,5 kilométeres észlelési távolságával, és az 1.15 milliós árcímkéjével, és az sem mutatott olyan nagyon sokkal részlettelibb képet (persze azzal az őz 400 méterről néz ki úgy, mint az E6n-nel a fenti képen 100 méterről).

Csak érdekességképpen: InfiRay E6 Pro V2.0, szintén 640x512px 12 µm, csak magasabb árszint és jóval nagyobb nagyítás. Az éjszakai felvételnél (ahol a nap nem melegíti már fel a növényzet egyik oldalát, hogy az világosabb legyen) látszik, hogy nem annyira részletes a növényzet. A régi Irayek képe éjszaka is szinte olyan volt, mint a fenti képpáron a baloldali nappali kép.

Ekkor döbbentem rá, hogy sajnos, vagy nem sajnos, de ez az új irány az InfiRaynél. Ami egyébként sokaknak valószínűleg tetszeni fog, hiszen ilyesmi képe van a Guide-oknak is, és a Pulsaroknak is, és mindkettőt rengetegen szeretik. De az Irayben pont azt csíptem eddig, hogy más volt, mint a többi.

Ezt leszámítva persze az InfiRay E6n egy jófajta hőkamera. A képminősége így is helytáll, az észlelési távolsága bőven elegendő akár vegyes használatra is, a kisebb méretű kijelzőt meg kompenzálja a kisfelbontásúaknál jobban használható digitális nagyítás. Ha egy skálának tekintjük a szórós használat – vegyes használat – nyílt terepes használat triót, akkor az E6n-t a skála első felébe sorolnám. No ez olyan jó öltet, hogy rendszeresítem is a skálát a további hőkamera tesztekben. 🙂

A kezelése egyébként pofonegyszerű, nincsenek bonyolult funkciók, az akkuidő pedig olyan, amit minden tulajdonos szeretni fog, főleg azok, akik eddig olyan hőkamerát használtak, amik csak pár órát bírtak egy töltéssel.

Egy viszont tény:

Ilyen nagy látószögű, és 1,3 km-es észlelési távolságú hőkamera nincs még egy a piacon – ilyen árcetlivel!

A kis felbontású, 17 fok körüli látószögűek ugyanis többnyire csak 5-700 métert tudnak, az 1300 méter észlelési távúak pedig 7-10 fokos látószögűek. A nagyfelbontású szegmensben pedig egy hasonló látószögű és észlelési távú kamera egymillió Ft körül van. No persze azok mind jobbak is ennél. Talán érdemes egy kicsit megtoldani a büdzsét, és egy InfiRay E6+ V2.0-t, vagy egy távmérős InfiRay FH25R-t választani, hiszen mindkettő 640p felbontású, de nagyobb nagyítású, jobb képminőségű és több szolgáltatást kínálnak, nem sokkal több pénzért.

InfiRay E6n

640x512px – 12µm – 25mm – 12h akku

850.000 Ft

ÍRTA

Vadász, vadászíjász, terméktesztelő, blogger, kíváncsi, kritikus, ex-fotográfus, Infiray Ambassador. Nem trófeavadász, nem influenszer.

Facebook

EZ IS ÉRDEKELHET

Tudtad-e?

Olvasási idő: 4 perc Az Infiray a brutális felbontású AMOLED kijelzőinél már elkezdett játszani a nagyításokkal. Az éjjellátóknál pedig (és amúgy a hőkameráknál is)...

Videók

Olvasási idő: < 1 perc

Tesztek

Olvasási idő: < 1 perc Major Attila fegyvermesterrel bemutatjuk az új Sauer 505-öt. A belövést követően dumcsi, nomeg lövészet 51 centis csővel 500m-ig a...

Tudtad-e?

Olvasási idő: 8 perc Szinte naponta jön arra vonatkozó kérdés, hogy a fenti távcsövek közül melyiket érdemes választani. Amellett, hogy mindhárom céltávcső jófajta, azért...