Kalappal!

Mit keresel?

Vadászíjászat

Irányzéktípusok jellemzői a vadászíjászatban

Sokféle irányzéktípus van. E cikkben sorra vesszük a legfőbb kategóriákat, előnyöket, hátrányokat, hátha a kezdő vadászíjász könnyebben eligazodik a kínálatban.

Kezdjük is rögtön az árral. Van irányzék 8000 Ft-ért, és 300-400.000 Ft-ért is. A kettő közt pedig szinte minden létezik, jóllehet a legtöbb vadászíjász irányzék 30-80.000 Ft között van. Mi a különbség köztük, hiszen csak tüskéket tartanak? Miután jómagam már kipróbáltam többfélét is a 8000-estől a 70.000-esig, ezért első kézből tudom elmondani.

Olcsó irányzékok

A 8000 Ft-os kínai, Aliexpresses-Wishes irányzék néhány lövés után egész egyszerűen kettétört a leggyengébb pontján. Nem bírta az íj által okozott nagyfokú vibrációt. Olyan is volt, amibe egy csavar törött bele, és emiatt használhatatlanná vált. Ez utóbbi mondjuk egy többéves gyári PSE irányzék volt, de abból a legolcsóbb verzió. Természetesen túlhúzás miatt törik szinte minden ilyen, a túlhúzás meg azért fordul elő, mert simán meghúzva nem tart rendesen, és a lövésektől elmászik az irányzék. Sok íjász egyébként is a menetrögzítő ragasztóra teszi a voksát, amit érdemes megfogadni nem csak az irányzékok, de más csavarok esetében is az íjon (csigamodulok, kifutó, stb).

Aztán az olcsó irányzékok jellemzője még, hogy a fénygyűjtő száluk gyakorta rövid, vagy rossz minőségű, így szürkületkor már nem elegendő a célzópontok megvilágítottsága. LED-es világítás valamelyikben van, valamelyikbe csak külön lehet venni, van amelyikben nincs is helye. A világítás is gyakran gagyi, nem lehet szabályozni, kontaktos, vagy épp túl könnyen bekapcsol, és már a táskában lemerül, mire kiérünk vadászatra.

További jellemzője még az olcsó irányzékoknak a nehézkes állítás. Ha úgy lehet állítani bármely részét, hogy egy imbuszcsavart kell kitekerni, irányba “lökdösni” az irányzékot, majd visszaszorítani, az nyilván működik, de mivel macerás, és nehéz finoman szabályozni, ezért hidd el nekem kedves Olvasó, hogy a legtöbbünk nem fog annyit bajlódni vele. Körülbelülre belövi az ember vadász-lőtávolságra, aztán jóvan’ az úgy. Viszont, ha nem foglalkozunk eleget az irányzékkal, nem fogjuk tudni, hogy egy tévesztés (akár gyakorláskor, akár vadászaton) a rosszul beállított irányzék miatt van, vagy mi rontottuk el a lövést. Ez rombolja az ember önbizalmát, és ha végre “összehoz a sors” egy normális, jól belőtt irányzékkal, rájövünk, hogy nem is lövünk annyira gyatrán, mint gondoltuk. Rosszul belőtt irányzékkal pont olyan furcsa, érthetetlen tévesztések szoktak előfordulni, mint egy hangolatlan íjjal, főleg kezdő íjászoknál, mert a kiforratlan lövéstechnika miatt néha “belehibázunk”, és nem tudjuk, nem értjük, hogy most jó-e a beállítás vagy sem. Ha meg nem értjük, elbizonytalanodunk.

Drágább irányzékok

A fentiekből következik, hogy a drágább irányzékok klasszisokkal jobb minőségűek, minden szempontból. Szó szerint megkönnyítik az íjász életét. Értelemszerűen az anyaghasználatuk is jobb, és a mindenféle megoldásaik is okosabbak, kifinomultabbak.

A legtöbbjük mikroállítós (microadjustos szép hunglish szóval), vagyis szerszám nélkül tudjuk nagyon finoman állítani őket belövéskor. A kevésbé drágáknál csak az scope-ot (irányzékablakot), a nagyon drágáknál a célzótüskéket is külön-külön. Mivel nem kell hozzá szerszám, és kb két mozdulat az állítás, így gyakrabban is fogunk vele foglalkozni, a gyakorlások során tökéletesítve a beállítást. Ez különösen igaz akkor, ha nem vagyunk profi lövők, akik legszebb álmukból felkeltve is tökéletesen lőnek, hanem vannak jobb napok, és vannak gyengébbek. Nyilván a jobb napokon fogunk rájönni, hogy az irányzék nincs tökéletesen beállítva, és korrigáljuk. Az ilyen irányzékok imbuszkulcsos elemei is gyakran dupla csavarosak, hogy ne egy csavart kelljen agyonszorítani a biztos tartáshoz.

Van, aki tovább is megy. A Trophy Ridge “React” rendszere például egy komplex mechanikát használ a belövéshez. Beállítjuk a 20-as első tüskét, aztán hozzáállítjuk a 40-est, a többi tüske pedig arányosan mozog együtt ezekkel, így ha kettő be van állítva, matematikai alapon jó lesz a többi is. Sőt, mindezt 2022-ben megcsinálták digitális kijelzővel is, ami több vesszőprofilt is el tud tárolni, így belőhetjük nehezebb “disznós” vesszőre, és könnyebb őzezős-dúvadazósra is.

A drágább irányzékoknál sok apró részletre is figyelnek a gyártók. Több tengelyen állíthatók, sok esetben lapos profilúak, hogy a vesszőtár ne álljon el nagyon a középrésztől.

A célzótüskék száloptikája minőségi, fényes, és általában ügyesen elrejtett, hogy ne tudjon sérülni (akár 60 centi hosszú szálat is el tudnak rejteni bennük, sőt, egyes modelleknél egy árnyékoló fedő mozgatásával szabályozható is a természetes fényerejük). Mesterséges megvilágításuk is precíz, jól szabályozható. Aztán az IQ például beépített “szemet” (Retina Lock) tett az irányzékaira, ami nélkülözhetővé teszi a peepsightot, miután látjuk rajta, ha nem jól húztuk ki/tartjuk az íjat. A Spot Hoggnak olyan megoldása van, hogy ha előrukkolnak valami újdonsággal, amire váltanánk, akkor a régebbi Spot Hogg irányzékunkat nem kell teljesen lecserélni, elég csak néhány alkatrészt átszerelni rajta.

Egytüskés, puritán irányzék (fix pines)

Sok hazai vadászíjász erre esküszik. Egyetlen tüske belőve 20-25 méter közötti távolságra. Messzebb úgysem lövünk, ha mégis, megtanulunk föléfogni, amennyit kell. Mivel ilyen irányzékot egyetlen gyártó sem készít, ezért házilag oldják meg azzal, hogy egy többtüskés irányzékból kiszedik a pineket, és csak egyet hagynak.

Előnye, hogy a rendszer egyszerű és nagyszerű, elnyűhetetlen, nincs tüskékből álló, zavaró karácsonyfa az irányzékablakban, ami kitakarja a képet, illetve nem kell számolgatni a tüskéket sem. Szokták még mondani továbbá, hogy ahogy öregszik az ember, egyre kevésbé tudja egyszerre élesen látni a célt és az irányzótüskét, és ezt az “élményt” a sok tüske csak tovább tudja rontani. A hátránya, hogy gyakorláskor föléfogással tudunk csak messzebbre lőni, ami közel olyan rutint kíván, mint az ösztönös célzás (irányzék nélkül). Ennek egyenes következménye, hogy nem fogunk nagyobb távokon gyakorolni, pedig nem árt, ugyanis a helytelen lövési mechanizmus 40 méter után válik igazán érezhetővé, de hatással lehet a 20 méteres lövésekre is adott esetben.

Van aki puskához tervezett red-dot irányzékot, vagy céllövő íjakra tervezett scope-ot használ egypontos irányzék gyanánt, speciális felfogatással. Ezek éjszakai, lámpás disznóvadászathoz kiválók.

Többtüskés irányzék (fix pines)

Ez a klasszikus “pin-erdő”. Vannak szerényebb 3-tüskés, de akár 4-5, vagy 7-tüskés irányzékok is. Vadászatra 3-4 tüskénél többet lehetőleg ne használjunk, mert éles helyzetben bele fogunk zavarodni.

Előnyük, hogy minden távra van “kapaszkodónk”, ami egy nehezebb, nagyobb esésű vessző esetén nem árt, ott ugyanis csúnyán el lehet mérni a távot (mellesleg egy 500gr+ tömegű “disznós” vesszővel 4-nél több tüske nem is fog beleférni az irányzékablakba, hacsak az első, 20-as tüskét nem tesszük magasra – mint a fenti képen -, ami egyébként nem annyira szokás. Alapelv szerint a 30-as tüske kell legyen az irányzékablak mértani közepén.) 20-30-40-50-60 méterre szokás belőni ezeket, ha meg köztes táv van, akkor két pin közötti üres területtel célzunk. Utóbbi egyébként gyakran jótékony hatással van a célpánikra is.

Hátránya a rendszernek a kitakart, kusza, fényekkel teli célkép, ami zavaró lehet, főleg éjszaka, megvilágított pinekkel. Akcióhelyzetben, vadászaton meg (ha esetleg messzebb lőnénk valamilyen ok folytán, külföldön, hegyi vadászatokon, vagy síkságokon előfordul) igen rizikós pineket számolgatni a megfelelő távhoz, még akkor is, ha egyik-másik más színű. Hármat még megszámolunk, de 5-7-et egy kupacban…

Egyedül a Trophy Ridge gondolt arra, hogy egy többtüskés irányzék képe nem kell feltétlenül blokkolt legyen, és megalkották az alábbi irányzékot (React V5), melyet szemből nézve csak egy tüskét látunk, sok, egymás alatti célzóponttal. Valamiért azonban nem lett igazán elterjedt.

Néhány gyártó ügyel arra is, hogy a 20-30-as tüskék irányzópontjai nagyobb átmérőjűek legyenek (.019 vagy .029-es), a nagyobb távokra használt pinek pedig kisebbek (.010) a precízebb célzáshoz. Mivel a pinek megvilágítása is felülről történik, így ott is érvényesül ez: a közelre használt pinek fényesebbek, a távolra használt pinek halványabbak, emiatt rossz látási viszonyok közt már csak emiatt is kisebbnek tűnnek. Játszanak továbbá a színekkel is, a zöld világít legerősebben, a piros a leghalványabb, a sárga meg a kettő között.

Egytüskés, slideres irányzék (mozgó pines)

Ez az eddig elhangzott két módszer egyfajta öszvére. Egyetlen irányzópontunk van az irányzékablakban, hogy tiszta célképet kapjunk. Ez az tüske egy kézre eső mechanika segítségével fel-le mozgatható, a beállított távokat egy skálán tudjuk leolvasni.

Az egyetlen egy célzópont többféle lehet. Függőleges tüske, vízszintes tüske, 45°-ban álló tüske, háromszöget formáló tüske, vagy egy “lebegő” irányzópont üveglapon (scope).

A legtisztább képet az üveglapos adja, de nyilván az koszolódhat, párásodhat, tükröződhet, rossz esetben törhet, és ha elektronikusan megvilágított, és lemerül az elem, semmilyen célzó alkalmatosságunk nem lesz. Míg egy fizikai pinnel akkor is lehet lőni (akár éjszaka is lámpafénynél), ha nincs megvilágítva.

A tiszta célképen kívül több előnye is van ezeknek a slideres irányzékoknak. Amit a fentebb említett Trophy Ridge React tud, az itt alapértelmezés. A távolságskálához ugyanis a gyártó egy matricaszettet ad, minden létező íjsebességre egyet (ez akár 80-100db matrica is lehet, valamelyik jó lesz a mi íjunkhoz is). Először belőjük az irányzékot az alap, 20-as állásra, aztán elsétálunk nagyobb távolságra. Fix, megmért 30-40, vagy akár 50-es táv valamelyikére. Minél távolabb, annál jobb, de nyilván itt a lövész képességeink is határt szabnak. Ott addig állítjuk az irányzék magasságát, amíg pontosan nem lövünk vele az adott távról, majd bejelöljük a távolságskálán ezt a pontot. Utána elővesszük a gyártótól kapott matricákat, és azt ragasztjuk fel, ami passzol a két jelzésre (vagyis a 20-asra meg a messzebbikre, amit bejelöltünk). Innentől az összes távolságon tűpontos lesz az irányzékunk, 20-tól akár 70-80-ig. Mellesleg ezek a fajta irányzékok tudnak csak ekkora skálát lefedni, hogy akár 70 méterről is lehet lőni velük.

A rendszer egyik hátránya, hogy a gyári matricákon yardban mért távok szerepelnek, így a távmérőnket is yardra kell állítanunk, és innentől elfelejthetjük a méterben mért távolságokat. Ha mindenképpen métert szeretnénk, akkor egy biankó matricát ragasztunk fel, és mi jelöljük be rajta alkoholos filccel a szükséges távokat, ám ezzel végig kell zongoráznunk belövéskor az összeset. Jóllehet léteznek a neten irányzékmatrica-gyártó szoftverek is, azzal is operálhatunk.

A másik hátrány, amit a legtöbben emlegetnek, hogy ha nincs meg a rutin, hajlamosak vagyunk egy lövés/gyakorlás után eltekerve hagyni az irányzékot, megfeledkezni az alap, 20-as helyzetbe állításról, és a következő lövésnél (főleg izgulva, vadászati körülmények között, pláne ha még a vad is mozog) csúnyát hibázhatunk. Ezt meg kell szokni.

Hibrid irányzékok

A hibrid irányzékot általában úgy szokták megoldani, hogy 1-2 tüske fix, a legalsó, hosszútávlövő pedig mechanikával távolságskálán mozgatható (ún. floater, vagyis lebegő tüske).

Egy látványos verzió az érthetőség kedvéért, de ennél szofisztikáltabban szokták megoldani a gyártók a legalsó, lebegő tüske mozgatását.

Ez a verzió az egytüskés irányzékot kedvelők barátja lehet. Vadászni tudnak a 20-as tüskével, addig a mozgatható pint elviszik az útból. Gyakorolni hosszabb távokon meg lehet a mozgathatóval.

A slideres, mozgópines irányzékok hibridje, a dual-pin, vagy double-pin, általában kicsit amolyan tessék-lássék megoldás. Inkább marketing, mint valós előny, és csak mostanság, a 2020-2022 közötti időszakban lett divatos. A lényege, hogy a célzótüske szárán van még egy irányzópont. Mivel ezt a legtöbb esetben nem lehet külön állítani, ezért gyakori, hogy csak viszonyításképp kerül oda. 20-as állásban valahová 40 yard köré esik, ha meg eltekerjük az irányzékot nagyobb távokra, akkor meg ki tudja hová. Van gyártó, aki a távolságskálán a második célzó pont távjait is jelöli (ld. lent), de az már úgy hiszem elég bonyolult dolog vadászati körülmények között, és nem is biztos hogy pontos, mert egy könnyebb vessző nem annyira lineárisan esik, hogy a két pin közti távolság még nagyobb távokon is azonos legyen.

Spot Hogg double pin

Digitális irányzékok

Garmin Xero A1 Pro

Ezek a piacon kapható legdrágább irányzékok általában, és sok vadászíjász azt vallja, hogy már túlzás, a vadászíjászat lényege veszik el általuk. Az USA több államában tiltott is a használatuk, bár ott még gyakran egy mesterséges pinvilágítás is tilos. Ezek beépített távmérős irányzékok, melyekben a 20-as célzó pont állandó, és egyben lézeres méréshez használatos célzópont is egyben. Gombnyomásra mérik meg a cél távolságát, és a távhoz szükséges következő célzó pontot oda teszik, ahová szükséges. Vagy egy függőleges oszlopon villan fel (lent), vagy transzflektív kijelzőre vetítik rá (fent).

Burris Oracle

Előnyük, hogy több vesszőprofilt el tudnak tárolni, tiszta képet adnak, minden távon tűpontosak, és némelyeket mindenféle úri huncutsággal is ellátják, úgymint lövésszámláló, változtatható LED-szín, fix pinsor mutatása, beépített GPS utánkereséshez, ballisztikai ív csúcsának mutatása belógó ágak miatt, stb. Hátrányuk, hogy a mérés nem mindig könnyű velük, ráadásul azt már a kihúzott íjat célra tartva végezzük, így addig is fáradunk, amíg a méréssel “maszatolunk”, ez pedig a célzás és pontos lövés rovására is mehet akár. Meg hát persze drágák is, a fenti Garmin Xero 280.000 Ft-tól indul, és közel 500.000 Ft a teteje.

Összegzés

Mint oly sokminden a vadászatban és főleg a vadászíjászatban, az irányzékválasztás sem egyértelmű. Nincs Szent Grál, nincs tökéletes irányzék, maximum számunkra tökéletes létezhet. Mindenki másképp gondolkozik és vadászik. Aki sokat jár vadásztúrára, külföldre, netán ki a vadonba, az semmilyen bonyolítást nem akar, ami bekrepálhat a semmi közepén. Más elvből nem akar túlbonyolított eszközt használni, mert nem fér bele egy hagyományos vadászati mód eszmeiségébe. Megint más szereti kihasználni a modern technika okozta előnyöket. Másra van szüksége annak, aki szinte kizárólag lesről, szórón vadászik, és másra annak, aki cserkel, vagy annak, aki 3D versenyez is vadászat mellett. Szerencsére nem vagyunk egyformák.

Egy biztos, “valamennyit” azért szánjunk egy jó irányzékra, ha később nem akarunk bosszúságokat és bizonytalanságot. Egy minőségi irányzék valahol a boldogságunkat szolgálja. Épp, ahogy puskatávcsőre se szoktuk (annyira) sajnálni a pénzt. Szerencsére az íjászirányzékok jóval olcsóbbak a céltávcsöveknél.

ÍRTA

Nem csak vadász és blogger, de fotós is...

Facebook

EZ IS ÉRDEKELHET

Tesztek

A két legdrágább vadkamera a Leitz Hungária kínálatában a Spypoint felhős-képküldős, napelemes készüléke, és a szinte ugyanilyen Vosker. Első blikkre hasonlók, mégis mindkettőt árulják,...

Kiegészítő teszt

Górcső alá vettem az Olight jópár kézi és fejlámpáját. Ezek összevetése, rövid bemutatása következik, végül pedig egy videó a keresőlámpák egymáshoz viszonyított fényerejéről. Puskalámpák...

Videók

Folytatódik a VLOG sorozat. A mai téma dilemmázóknak: Guide Track IR25, vagy Infiray Cabin CBL19? Jelenleg a Guide a bestseller, mert a Cabin kicsit...

Optika teszt

Kivételes alkalmam nyílt egy olyan akcióra, amire körülbelül azóta vártam, amióta vadászom (uszkve 25 éve): egy távcsőgyártó azonos nagyítású, azonos objektívű, de különböző árkategóriájú...