Tény, hogy a két szarvasféle emlegetésekor egy fajról, és azon belül alfajokról beszélünk. A faj a rénszarvas, latin nevén Rangifer tarandus, melynek összesen 14 alfaja ismert, vagy épp 9 alfaj különböző variációkkal. Ezekből két alfaj kihalt már, 7 alfajt pedig karibu néven emlegetnek. Attól függően hívják rénszarvasnak, vagy karibunak, hogy a világ mely tájékán él az alfaj.
Általánosságban a rénszarvas (melyet Európában tarándszarvasnak, vagy iramszarvasnak is hívnak) sakköri, havas tájakon érzi otthon magát, ehhez alkalmazkodott Észak-Európában és Ázsiában, míg a karibu Észak-Amerikában, ámde mérsékelt égövi tajgán és tundrán él. Mivel az európai rénszarvas alkalmazkodott a hideg időjáráshoz, ezért nem vándorol úgy, mint az amerikai karibu, melynek csapatai akár többezer kilométert is megtesznek minden évben a téli és nyári élőhelyeik között. Ez alól az erdei karibu kivétel, ami a tajgán él, és maximum párszáz kilométert vándorol.
Európában a rénszarvasok nagy többségét háziasították, szállításra használták, vagy a húsáért, tejéért stb. tartották. Emiatt ezek jellemzően kisebb termetűek, zömökebbek, mint az észak-amerikai karibuk, melyeket soha nem háziasítottak. Vad rénszarvasok ma már csak Grönlandon, Norvégiában és Oroszországban lelhetők fel.
Értelemszerűen az agancsfelrakás is eltér, a karibuk agancsa nagyobb, hajlítottabb, változatosabb, mint a rénszarvas agancs, és a szemágak akár kisebb lapáttá is fejlődhetnek.
És akkor álljon itt amolyan cseresznyeként a rénszarvastortán egy óriási erdei karibu vadászata íjjal, zseniális felvételekkel tálalva. Érdemes megnézni, ritkajó snittek! 🙂
