Az új jogszabály ekként határoz a hód állományszabályozó vadászatáról:
- Külön természetvédelmi hatósági engedély alapján az eurázsiai hód ugyanúgy gyéríthető (továbbá riasztható), mint a nagy kárókatona, a bütykös hattyú, a sárgalábú sirály, a sztyeppi sirály, a seregély, a hörcsög vagy a házi veréb.
- Csak akkor engedélyezhető a vadászata, ha az közegészségügyi okokból, légiközlekedés-biztonsági okokból, erdő- és mezőgazdasági termelés biztosítása végett, valamit közérdeket sértő vízkárok megelőzése, mérséklése érdekében indokolt, természetvédelmi érdekeket nem sért (ilyen szempontból nem aránytalan) és más célravezető megoldás nincs.
- Hód vadászatakor ólomsörét használata tilos.
- A gyérítés október 1. és március 31. között végezhető, az engedélyezett eszközök és a módszerek azonosak a vadászató emlősfajok vadászata esetén alkalmazottakkal.
- A hód egyedi jelölésű származékának (értsd trófea, gerezna, stb) személyes célú tartása, hasznosítása, bemutatása engedélyezhető, ugyanakkor ezek adásvétele, cseréje, eladásra történő felkínálása és exportálása tilos.
- A hódgátakat szintén a természetvédelmi hatóság engedélye alapján lehet elbontani
Újdonság még, hogy a nagy kárókatona gyérítése során már lehet használni 7,5 joule-nál erősebb, lőfegyvernek minősülő légfegyvert is, és nem csak röptében lehet elejteni.
DISCLAIMER: a hód (és a kárókatona) gyérítésével kapcsolatban itt-ott felmerül a “vadászat” szó, ami sokaknak szemet szúr, mert ezek továbbra sem vadászható vadfajok, tehát nem is vadászhatunk rájuk, csak hatósági engedéllyel gyéríthetjük őket. Ezzel tisztában vagyok, mégis néha vadászatként emlegetem, mert pontosan tudom, hogy azok, akik ebbe belekötnek, otthon ugyanúgy azt mondják, hogy “kimegyek vadászni”, meg a cimborának azt kérdik, “este kimegyünk vadászni?” olyankor, amikor gyéríteni, apasztani, állományszabályozni vagy monitoringozni mennek. A gyérítést vadászati körülmények közt végezzük, vadászterületen a vadászati beírókönyvbe beiratkozva, vadászfegyverrel, vadászöltözetben, szokásos vadászkoncepció szerint (les, cserkelés stb), és klasszikus vadászesélyekkel, mert gyakoribb, hogy a kormorán a rafináltabb, a szalonka a gyorsabb, vagy a hód az óvatosabb. Az én szememben a gyérítés az, amikor csapdáznak, befognak, vagy kivégzést tartanak, mint a Szent János kórháznál. Ha meg így vagyunk, akkor legalább egymás közt nevezzük nevén a gyereket, a jogi csűrés-csavarást és a jogi szakkifejezéseket meg hagyjuk meg a jogászoknak. Arról nem beszélve, hogy konkrétan Nagy István agrárminiszter is azt írta a Facebook oldalán a hódokról, hogy “vadászhatók lettek”. Ha ő megteheti, akkor mi végképp. Ezek csak szavak. Azt persze feltétel nélkül támogatom, hogy mindenki legyen tisztában a valós jogszabályokkal.
Nem csak vadász és blogger, de fotós is...
