Kalappal!

Mit keresel?

Tesztek

Teszt: Boly Guard Falcon MG984G-36M vadkamera

Olvasási idő: 11 perc A Boly egyik csúcskameráját próbáltam ki. A kamera adott és kapott hideget-meleget, de csak elboldogultunk egymással a végére. 2 hónapot teszteltem a Boly Falcont, hogy kialakuljon a végleges vélemény.

A vadkameratesztek az én keresztem. Sok márkával foglalkoztam már, de valamilyen módon mindegyik megszívatott az elején. Persze sok esetben a saját hülyeségem volt, aminek végső soron örülni kell, mert legalább kitaposom Nektek az utat. 😀 De volt itt 2 év alatt még kamera lopás, gyártói baki, meg inkompatibilitás a saját számítógépemmel is. A Boly Falcon tesztje is kínkeservesen indult, mert nem akart képet küldeni a Molnusba. Új termék lévén nem volt vele senkinek tapasztalata a cégnél, így ki kellett járnunk az utat, hogy mi hogyan működik, hol lehetnek buktatók, milyen beállítások működnek, és mik nem. Ebben az első hazai Boly-vásárlók is a segítségemre voltak, így ezúton is köszönöm nekik a tanácsokat. Millió próbálkozás, 3 SIM kártya, kb. 30 levélváltás, és megannyi telefon Helgával, a Leitz vadkamera-specialistájával, illetve a Boly központjával azt eredményezte, hogy most már le tudom írni, hogyan kell Boly felhős kamerát használni. Kezdem is rendhagyó módon rögtön ezzel, aztán a kamera bemutatása a cikk második felében lesz.

A kamerával alapvetően az volt a gond, hogy nem küldött automatikusan képet a felhőbe (Molnus), ha pedig a kameráról manuálisan próbáltam képet küldeni, ERROR=707-et írt ki. Először Telekom kártyával próbáltam, azzal nem ment, viszont Telenor és Vodafone kártyával jó volt. Később egy szoftverfrissítést követően (ver. 5.01.AF) már Telekom kártyával is ment, talált 4G-t is, és küldött képet is. Menet közben kiderült, hogy a menüben az “Auto config SIM” menüpontot OFF-ra kell állítani. Nomeg persze ügyelni kell a megfelelő APN beállításokra. Elsőre ez kínainak tűnhet, de valójában ezt a két dolgot kell beállítani a kamerán, meg regisztrálni a Molnus oldalán a kamera adataival, és működik is a felhős rendszer.

A választott mobilszolgáltatónk APN-jét a kamera menüjében kell bepötyögni, ezek az alábbiak feltöltőkártya esetén:

  • Telekom APN: internet vagy internet.telekom *
  • Telenor APN: online vagy net
  • Vodafone APN: vitamax.internet.vodafone.net vagy vitamax.snet.vodafone.net

*Ha Telekom esetén nem működik, akkor próbáljuk meg az APN: wnw User: wap Password: wap kombinációt!

Hogy mindezeket hol kell beállítani a kamerán, azt megtaláljátok a használati útmutatóban, de röviden az alábbi az elindulás módja az alábbi:

  1. A SIM kártyán kapcsoljuk ki a PIN kód kérését! Ezt csak telefonba helyezve tudjuk megtenni, vagy kérjük a szolgáltató ügyfélszolgálatán személyesen.
  2. Helyezzük a SIM-et a kamerába, meg a memóriakártyát is, és állítsuk Setup állásba a kapcsolót. Várjunk, amíg hálózatot talál a kamera.
  3. Navigáljunk a Hálózati beállítások menüpontra (kis antenna ikonos fül), ott az első menüpontban (Küldés vagy Send to) válasszuk ki a Molnust, majd ugyanezen a helyen pötyögjük be a szolgáltató APN-ét (név, jelszó nem kell)
  4. Ugyanezen a Hálózati beállítások fülön menjünk legalulra, és az Auto config SIM menüpontot állítsuk OFF-ra.
  5. Ezután látogassunk el a www.molnus.com weboldalra, és regisztráljunk be egy emailcímmel. Ide fogja küldeni a rendszer az aktiváló kódot, ezzel tudjuk csak folytatni és befejezni a Molnus- és a kameraregisztrációt. A befejezéshez szükséges lesz a SIM kártya telefonszámára, a kamera IMEI számára és Control Code-jára. Ez utóbbiakat a kamera menüjében az utolsó fülön legörgetve, a Version menüpontban találjuk meg. Jegyezzük fel onnan az IMEI-t és a Control Code-ot egy papírra, mert a kamera egy idő után automatikusan kikapcsol, amíg mi a Molnus regisztrációval szöszölünk.

Ha ezzel megvagyunk, már működik is a rendszer, weben is és telefonos applikációban is. Mellesleg a regisztrációt a telefonos appban is el tudjuk végezni, nem csak weben.

A kamera képes sima emailküldősként is funkcionálni, de ezt nem próbáltam ki. A beállítása szokásosan macerás, mind bármelyik emailes kameráé. Szerintem elavult technológia, nincs rá szükség, ha van modernebb, kényelmesebb, felhős működésre is lehetőség, ami a közhiedelemmel ellentétben nem jár plusz költségekkel.

Molnus

Ha már idáig eljutottam, akkor folytatnám a Boly felhőszolgáltatásával. Fontos tudni, hogy a Molnus felhőszolgáltatás kezelőfelülete angol nyelvű (vagy svéd, finn, orosz)! Egészen stabil a rendszer, bár volt aki lassúnak titulálta. Valóban nem egy villámgéza néha, de nem vészes. Nagyon hasonlóan működik az UOVision-féle Linckeazi felhőhöz, csak valamivel kevesebb szolgáltatást kínál. A Molnus egyébként svéd cég, svédországi szerverrel, tehát a kamera nem Kínába küld adatot, legalábbis szeretnénk ezt gondolni. 😀 A szolgáltatást elérjük neten keresztül webböngészőből is, és van telefonos applikáció is. A netes felület egy fokkal talán stabilabb és gyorsabb, de nálam egész szépen működött a legtöbb esetben az iOS app is. Láthatóan frissítik, csiszolják a kamerákat, és az appot is folyamatosan. A rendszer stabilan küldi az értesítéseket, ha kép érkezik, és az app használata is egyszerű. Alap dolgokat kínál, de erről kicsit később. Előbb eloszlatnék két tévhitet a felhős vadkamerahasználattal kapcsolatban.

A Molnus egy Boly kamera megvásárlásával korlátlanul és ingyenesen használható!

Nincs időkorlát, nincs havi képszám korlát, és nincs tárhelykorlát sem. Egy újonnan beregisztrált Boly kamerához ugyanakkor 300 kreditet kapunk (ami kb. 5200 Ft értékű). Mindössze két funkcióért kell csak kredittel fizetni a Molnusban. Az egyik az azonnali (tehát nem késleltetett) kameravezérlés, aminél a rendszer SMS-t küld a kamerának az új beállításokkal. Az SMS meg értelemszerűen nincs ingyen. Egyébként bármikor ingyenesen állítgathatjuk a kamerát a Molnusból otthonról, de csak akkor kapja meg a készülék a parancsokat, amikor a következő képet küldené, és emiatt csatlakozik a felhőhöz. Csak azért kell alkalmanként, értsd átállításonként 2 kreditet fizetni, ha nem akarunk várni a következő képig, hanem azonnali hatállyal állítanánk valamit a készüléken otthonról. A kamerát megoszthatjuk ingyenesen egy barátunkkal is, de ha kettőnél több “barátnak” is hozzáférés szükséges, akkor felhasználónként 100 kreditet (kb. 1700 Ft-ot) kell fizetni egyszeri alkalommal. Ennyi a fizetős funkció. Ha elfogyott a kredit, a Molnus felületén bankkártyával 5-10-25 euróért vehetünk újabb 100-200-500-as csomagokat igény szerint (ebből könnyedén kiszámolható, hogy 1 kredit kb. 17-18Ft).

A kamera kevés adatot használ a képküldéshez!

Jóllehet a Boly Falcon akár 36 megapixeles képeket is tud gyártani, amik egyenként óriási méretűek (erről később), de a felhőbe természetesen nem ezeket tölti fel, hanem 800×600 pixel méretű, 100 kilobájtos előnézeti képeket. Ha sorozatfotóra állítjuk a kamerát, akkor mindig csak az első képet tölti fel a sorozatból, így igazán adatkeret-takarékosan működik.

A Molnus főoldalán listázva találjuk a beregisztrált kameráinkat az utolsó (weben utolsó 4) küldött képpel, és a kamera státuszával. Mutatja az elemek állapotát, a térerőt, a memóriakártya kapacitását, a legutóbbi képküldéskor mért hőmérsékletet, és hogy mikor kommunikált utoljára a kamera. Ezen kívül, ha átállítjuk a kamerát, itt láthatjuk, hogy a Molnus kommunikációra vár a készülékkel (Settings pending).

Desktop felület böngészőből
Mobilapp felület

A galériába belépve listázza az addig küldött fotókat, mobilon nézve meglehetősen nagy méretben, de sajnos ezen nem lehet változtatni, pedig egy bélyegképes méret jól jönne. Igaz a galériabeállítások fülön erre azt írják “Coming soon”, tehát dolgoznak rajta. Egy-egy képet megnyitva van lehetőség azt letölteni a mobilunk fotógalériájába, vagy megosztani igény szerint.

A beállításokban lehetőség van törölni az összes képet a Molnusból, automatikus törlést igényelni (x-nap után), illetve természetesen a kamerát tudjuk állítgatni: formázhatjuk benne az SD kártyát, fotó, videó, fotó+videó beállítást adhatunk meg, felbontást, érzékenységet, reakció-intervallumot állíthatunk, továbbá a feltöltés gyakoriságát (azonnali, vagy napi 1x kötegelve), illetve lekorlátozhatjuk a napi működési időt (pl. csak éjszaka működjön). A beállítások alján két gomb található, a Save settings az ingyenes állítás, akkor kapja meg a kamera a parancsot, amikor legközelebb képet küld, illetve a Save settings and send to camera pedig az azonnali, SMS-alapú, 2 kreditbe kerülő fizetős átállítás. Ez utóbbi csak akkor aktív, ha az SMS Control be van kapcsolva!

Molnus kamerabeállításai böngészőben
Molnus kamerabállításai telefonon: a felső azonnali átállítás, az alsó a következő képküldésnél lép érvénybe

A főoldalon az első kép alatt látható Take photo gombbal azonnali képet kérhetünk a kamerától, de ennek feltétele az, hogy az SMS-alapú vezérlés be legyen kapcsolva, tehát gyakorlatilag az azonnali képkészítés és lekérés is 2 kreditbe kerül.

A fizetős, SMS-alapú vezérlésről tudni kell, hogy elég komolyan eszi a kamera akkumulátorát! Egy szett (8db) alkáli tartóselemmel a kamera kb 1-2 hetet bír, amennyiben az SMS Controlt bekapcsolva hagyjuk. Kikapcsolása esetén ennél többet tud a készülék, hiszen nincs szüksége állandó GSM-kapcsolatra, csak akkor csatlakozik a hálózatra, ha képet küld.

A kamerán ugye beállíthatunk csak fotó, vagy csak videó, vagy fotó + videó készítés üzemmódot. Erről meg azt kell tudni, hogy az UOVisionnel ellentétben nem készít előnézeti fotót a videókról, így videókészítés esetén csak egy üzenetet küld, hogy a fájl túl nagy a feltöltéshez, javasolják, hogy a felbontást állítsuk 640×480-ra, a videó hosszát 5mp-esre. Így hát javallott inkább a fotó+videó üzemmód választása, mert akkor a küldött fotón láthatjuk mi történik a kamera előtt, a hozzá tartozó videót meg megtaláljuk majd az SD kártyán, ha hazahozzuk. Csak nem árt tudni, hogy a kettő között 2mp késleltetés van.

Fotó: 9:56:16 Videó: 9:56:18

Az UOVision, vagy a Spypoint felhőszolgáltatásához hasonlítva az alábbi funkciókra nincs lehetőség a Molnusban:

  • Nem lehet a felhőbe nagyfelbontású fotót lekérni, az csak az SD-kártyán lesz. A 800×600 pixelnél nagyobb fotót még elvileg lehet kérni, ám ez csak a kamerán állítható be, a Molnusban nem, és onnantól az összes fotót így küldi, ami adatkeret-gyilkos lehet. A 800×600-as méret persze kellően nagy ahhoz, hogy lássuk amit kell, szóval ez nem kardinális kérdés.
  • Nem lehet a felhőbe videót lekérni (csak kisfelbontású rövidet tud küldeni), csak az SD-kártyán lesz videónk. Az UOVisionnél egy előnézeti fotó jön a videókról, de külön kérésre a kamera feltölti a kiválasztott videót is teljes hosszában.
  • Nem lehet állítani, hogy a kamera milyen gyakran csatlakozzon a felhőhöz, hogy lekérje a beállításokat, ez csak folyamatos lehet (SMS-control, energiazabáló), vagy csak képküldéskor veszi az adást. Az UOVisonnél ez szofisztikáltabban van megoldva, akár félóránként, 1-2-3 óránként, vagy napi egyszer, akkor is, ha nincs képküldés.
  • Az azonnali fotókészítés feltétele a fent említett, energiaigényes SMS-Control funkció aktiválása. Ez csak külső akkuval gazdaságos.
  • A kamera működési időintervalluma csak egyféleképpen állítható (tól-ig működjön). Az UOVisionnél lehetőség van több beállításra is (egy napon belül több időpont, hét napjai).
  • A kamera a képeket vagy azonnal küldi, vagy napi 1x kötegelve egy beállított időpontban. Az UOVisionnél több beállítási lehetőség van erre.
  • Nem lehet több, kiválasztott képet egyszerre törölni a galériából, csak egyenként, vagy az összeset, ami valaha készült (ezen elvileg dolgoznak már).
  • Nem lehet a kamerát törölni a Molnusból (tehát ha eladjuk valakinek, akkor Molnus-jelszavastól együtt kell eladnunk, vagy írnunk kell az ügyfélszolgálatukra, hogy töröljék! Ha használtan veszünk felhős Boly kamerát, erre ügyeljünk!!!)

Használat és képminőség

A Boly Falcon beállítását a fentiekben már ismertettem. Ami a használatát illeti, a készülékház szétnyitható, és mivel a kamera és a kijelző is a nyíló ajtón foglal helyet, így hiába ad élőképet bekapcsoláskor, a pontos pozícionálása néha nehézkes lehet. A kijelző egyébként kellően nagy, és jó felbontású ahhoz, hogy az adatokat leolvashassuk róla, és a kamera gombokkal történő kezelése is könnyű és egyértelmű, a menürendszere nem túl bonyolult. Ügyeljünk arra, hogy a fentebb említett Auto-config SIM funkciót állítsuk OFF-ra, különben a kamera állandóan elfelejti az APN beállításokat!

A készülék építési minősége korrekt, és lehetőség van hevederrel, konzollal és kábelzárral is rögzíteni. Utóbbiból én a legnagyobb, 10mm-es Pythont használtam, ami épp csak belemegy az erre kialakított lyukakba, erőltetni kellett, szóval a leendő tulajok talán jobb, ha eggyel vékonyabb kábelt vesznek hozzá. A mellékelt konzol egy egyszerű, L-alakú, fába tekerhető tartó.

Ami az akkuteljesítményt illeti, nem túl huszáros. A teszt ideje alatt a Boly Falcon nagyon ette a 8db alkáli ceruzaelemet. Először gagyi féltartós elemekkel próbálkoztam, azok nagyon hamar feladták a tavaszi mínuszfokos éjszakákban. Ha nagyon gyengék az elemek, akkor a kamera nem készít már éjszaka képet, csak nappal, az éjszakai videófelvételek meg igen rövid időn belül automatikusan 1-2-3 másodpercesek lesznek, beállítástól függetlenül. Jobb minőségű tartóselemekkel azért jobban bírta a készülék, de az igazi, normál energiafogyasztás inkább akkor jelentkezett, amikor a fentebb említett SMS alapú vezérlést kikapcsoltam. Ám még ekkor se nevezhető világbajnoknak, ha fotó+videóra állítottam a kamerát, kb 1-1,5 hónapot bírt a 8db alkáli elem. Ehhez hozzájárult az is, hogy szeles időben rengeteg fals kép/videó készül, akkor is, ha az érzékenységet Low-ra állítom. Emiatt gyakran lekorlátoztam a működési időt éjszakára, vagy nappal 30-60 perces időközöket állítottam be a kamerán, hogy legalább csak óránként jöjjön fals kép. Aztán estefelé, ha csendesedett a szél, átállítottam a szokásos percenkénti, vagy kétpercenkénti képkészítésre (mozgás esetén). Ha éjszaka is fújt a szél, az szívás. Ha a kamera csak fotókat készít, videót nem, akkor nyilván jóval tovább bírja, egy 2 hónapot szerintem megelőlegeznék neki, de ezt nem volt módom kipróbálni. Pont olyan időszakban volt kint a kamera, amikor nálunk nincs túl nagy mozgás, a szórók április végén leálltak, minden állat kiment a mezőgazdaságba, így muszáj volt fotó+videó funkciót erőltetnem, hogy legyen képanyag. Csak hát mivel igen szeles tavaszunk van/volt, ezért rengeteg fals fotó és videó készült, ami szívta az elemeket rendesen, így nem tudtam megállapítani, hogy “békeidőben”, energiatakarékos beállításokkal mennyit bírhat a kamera.

Vaku

Az infravaku 940nm-es, a vad számára láthatatlan, mégis egészen erős, néha már túl erős is a fényképekhez. A hirdetett 15 méteres távolságot elviekben tudja a kamera, bizonyos körülmények között talán picit többet is. Ellenben, ha magasról lefelé pozícionáljuk, akkor a közel eső területeket túlvilágítja. Ez vagy így marad fotónál, vagy automatikusan levesz a fényességből, minek köszönhetően a távolabbi terep a háttérben sötét marad. Ezt más kamerák azért ügyesebben szokták megoldani.

Videóból kivágott kép (disznók távolsága kb. 8-10m, a háttérben lévő disznó 10-12m))

Ez jól látszik a cikk végén szereplő mintavideókban is, ahol minden felvétel full fényerővel indul, aztán besötétedik optimálisra (a fenti képpár is egy ilyenből lett kivágva). Jellemző még a Boly Falconra a fókuszált infrafény, nagyjából a képkivágás középső 2/3-át világítja meg rendesen az éjszakai vaku, így a kép jobb és baloldala éjszaka elég sötét marad. Más kamerák akkor vakuznak így, ha feltesszük rájuk a visszacsillanásgátló méhsejtrácsot. Ha tehát valaki a maximális vakuerőt szeretné kihasználni, ügyesen kell elhelyezni a kamerát: vagy minél magasabbra érdemes rakni, mert hullámjellege miatt a fény távolabbról egyenletesebben oszlik el, vagy alacsonyra, és egyenesen nézzen, hogy minél kevesebb közeli talajt lásson (és világítson meg) maga előtt.

Képminőség

A kamera natív felbontása 14 megapixel, ami abszolút egyedülálló a magyar piacon, de azt hiszem, még a világon is ritka. 36 megapixelesként hirdetik, de természeten az csak interpolált, vagyis digitálisan felnagyított méret, és az égvilágon semmi szükség nincs rá, csak eszi a memóriakártyát. 14 megapixelt használva elképesztően jól használható képeket kapunk, amik nappal hihetetlenül élesek az eddig megszokott vadkameraképekhez képest! Könnyedén tudunk agancsot bírálni, még tán a gyöngyözés is látszik, mert a Boly nem fukarkodott a digitális élesítéssel sem. A FullHD videók már egy fokkal kevesebb élesítést kaptak, de azok is nagyon szépek, a kismértékű életlenség mozgóképnél annyira nem szembetűnő. Azért érdemes megnézni a nappal ivó disznót, amivel a lentebbi videógyűjtés indul!

A kép eredeti méretben ide kattintva tekinthető meg.

Ami a kamera éjszakai képminőségét illeti, teljesen korrekt, de a fenti szuperlatívuszokban az éjszakai felvételekről nem tudok beszélni. Látszik, hogy az optikát inkább a nappali képekhez hangolták. Ennek ellenére az éjszakai képek is erős középkategóriát képviselnek más vadkamerákhoz viszonyítva.

A Boly Falcon mikrofonja pedig azt kell mondjam zseniális, gyönyörű tisztán hallani minden neszt a felvételek alatt.

Frissítés: egy érdekes funkciót véletlenül kihagytam a tesztből, bár magam sem próbáltam. A kamera képes arra, hogy egy SD-kártyára feltöltött wav, vagy mp3 hangfájlt bizonyos időközönként lejátsszon. Ez lehet bármilyen hang, akár hívóhang is. Nem tudom mennyire minőségi, mennyire hangos, mindenesetre érdekes funkció. A magyar jogszabályok ugyebár csak vadászaton tiltják az elektronikus hívók használatát, a vadkamera kukorékolhat. 🙂 Sajnos a magyar menü fordítása nem tökéletes, a vadhívó funkciót “Indítás”-nak fordították, angol menüben Game Call.

Mintavideók

Összefoglalás

A Boly felhős vadkamerái lényegesen olcsóbbak, mint más márkáké. Ehhez képest jól használhatók, így a Boly Falcon MG984G-36M is. Ennek tükrében nézzük tehát azt, hogy az UOVisionhöz képest egy picivel macerásabb beállítani (de még mindig messze van az emailküldősök macerájától!), hogy a felhőből néhány apróság hiányzik a funkciókat tekintve, hogy kevésbé energiatakarékos a ceruzaelemekkel, így nagyobb szükség lehet egy külső aksira, vagy napelemre, és hogy az éjszakai képminőség pontosan ezt az árkategóriát képviseli, amit a kamera maga. Cserébe megajándékoz minket legnyűgöző nappali képekkel, ami még a csúcs, 150ezer forintos vadkameráknak is becsületére válna, és kapunk olyan gazdaságosan és kényelmesen használható felhőszolgáltatást és mobilappot, amit eddig ennyiért nem kaphattunk. Meg persze láthatatlan infravakut, még ha nem is a legerősebbet, nagy kijelzőt, kábelzáras rögzítési lehetőséget, kompakt méretű házat, stb. Ezek miatt szerintem jó vétel a Boly Guard Falcon. Ha valaki több szolgáltatásra és nagyobb teljesítményre vágyik, annak meg inkább az UOVision felsőbb kategóriás, felhős kameráit ajánlom.

KATT!

ÍRTA

Vadász, vadászíjász, terméktesztelő, blogger, kíváncsi, kritikus, ex-fotográfus, Infiray Ambassador. Nem trófeavadász, nem influenszer.

Facebook

EZ IS ÉRDEKELHET

Tesztek

Olvasási idő: < 1 perc Major Attila fegyvermesterrel bemutatjuk az új Sauer 505-öt. A belövést követően dumcsi, nomeg lövészet 51 centis csővel 500m-ig a...

Tudtad-e?

Olvasási idő: 8 perc Szinte naponta jön arra vonatkozó kérdés, hogy a fenti távcsövek közül melyiket érdemes választani. Amellett, hogy mindhárom céltávcső jófajta, azért...

Éjjellátó teszt

Olvasási idő: 5 perc Nagy meglepetés volt számomra, amikor a Guide előrukkolt ezzel a termékkel. Aki nem elég figyelmes, talán észre sem vette, hogy...

Hőkamera teszt

Olvasási idő: 4 perc A Guide komoly paraméterekkel rendelkező, de mégis hihetetlenül olcsó keresője egy remek választás azoknak, akik szeretnének belépni a nagy felbontású...