Kalappal!

Mit keresel?

Hőkamera teszt

Gyorsteszt: Infiray GEMINI GEH50R fúziós binokulár

Olvasási idő: 6 perc Fúziós, multispektrális…korábban írtam már, hogy ezek a vadászati csúcstechnika új hívószavai. Azért multispektrális, mert van nekünk hőspektrumunk, infraspektrumunk és látható spektrumunk egy készülékben. És azért fúziós, mert a Gemini képes ezeket egybefűzni. És még távmérős is. És még binokulár is. Meg zseniális is! A Gemini az Infiray valaha volt legjobb készüléke, ezt bátran ki merem jelenteni, pedig tudjátok, nem szoktam ilyen nagy szavakkal dobálózni.

Azért hívom gyorstesztnek ezt a mostanit, mert bár az Infiray Geminit jó két hónapig teszteltem, de csak egy sorozatgyártás előtti prototípus volt nálam, ami szoftveresen nem volt még teljesen kész, kiforrott termék. Az Infiray azt mondta, hogy a szériamodellig javítgatnak ezt-azt. Így bár tonnányi videóm van az őzek üzekedésének kezdetétől, de nagyrészüket sajnos nem tudom megmutatni, mert nem mérvadó.

Az Infiray az első binokulár hőkameráját már a 2023. év eleji IWA kiállításon megmutatta, de akkor még “X Eagle”, vagy épp “TOM-X” névvel illették. Jómagam is írtam róla akkoriban. A neve végül GEMINI lett, a típusnevek pedig nagyfelbontás esetén GEH, kisfelbontás esetén GEL előtagot kapnak.

Nálam a GEH50R modell járt, ami a baloldali tubusban 640x512px 12 µm szenzoros, 50mm F/1.0 hőkamera optikával rendelkezik. A jobboldali tubusban pedig egy 35mm-es, fókuszálható optika csücsül, mögötte egy FullHD (1920×1080) éjjel-nappali szenzor. A készülék ötféle üzemmódot kínál:

  1. FullHD felbontású, fókuszálható, színes nappali kép
  2. FullHD felbontású, fókuszálható, fekete-fehér éjszakai kép
  3. 640x512px felbontású, fókuszálható hőkamera kép, <25mK érzékenységgel
  4. Bi-spektum fúziós kép, nappali v. éjszakai üzemmód és hőkamera kép keveréke
  5. PIP-módok – hőkamera és optikai, vagy fúziós módok együttes megjelenítése PIP-ablakban

Az okulár melletti tekerők közül az egyik a hőkamera (IR), a másik az nappali/infra (NV) kép fókuszálásra szolgál.

A készülék mellé adnak kétféle vető-adaptert is, az egyik a távcső alján található állványmenetbe rögzül és Weaver/Picatinny sínes szerelékkel rendelkező infravetőt tud fogadni, megtámogatván az egyébként is komoly érzékenységű éjszakai szenzort. A másik egy ügyesebb megoldás, gyorszáras bilincses, ami az objektívre rögzül.

Oldalt két, kivehető, hagyományos 18650-es akkumulátort találunk, ami újabb pluszpont. 6 órát tudnak egy töltéssel. Gyárilag profi, gyorscsatlakozós (levehető) neoprén nyakpántot és igényes, zipzáras táskát kapunk a készülékkel.

A két tubus között egy 1200 méter hatótávú, stabilan dolgozó lézeres távmérő található, mely tud egyszeri és folyamatos mérést biztosítani. Az okulárba tekintve pedig két darab, panoráma méretű AMOLED kijelzőt látunk, ami lenyűgöző és egyben természetes (klasszik távcsöves) látványt, érzetet ad. A kijelző felbontása ugyan 1024x768px, de az érzékelt mérete akkora, mint a legnagyobb 1440×1080-as kijelzők a Zoomban vagy a Unique-ban. Konkrétan olyan nagy, hogy az okulárba nézve a kijelző sarkait alig látjuk (sajnos a távmérés eredménye pont ott van, ez kicsit kényelmetlen). Emiatt az optikai nagyítás nagy, 4.1x-es a GEH50R esetében, és 4.8x lesz a kisebb felbontású GEL50R esetében. A szemtávolság 61 és 72mm között állítható.

Hőkamera kép

Szerintem a legjobb, amit az Infiraytől eddig valaha láttunk. Brill, kontrasztos, részletes, éles. Jóllehet Black hotban megjelenik egy kis aura az állatok körül, White hotban nem jellemző. A kijelzőfényerő nálam még ötfokozatú volt, bízom benne hogy ebbe is beépítik a hatfokozatút, mert így eléggé vakított sötétben. A ködös időre való UltraClear üzemmódot minden jel szerint átnevezték “IR Enhance” módra, ami az egyébként teljesen áttervezett menüből kapcsolható. Az észlelési táv brutál, 1 kilométerről a gímszarvasok nyaka még látszik, ha keresztben sétálnak, ld. az alábbi képen.

Nappali kép

Erről nem tudok érdemben nyilatkozni, mert a nálam lévő prototípus nem volt egy nagy szám e tekintetben. Attól nagyon messze volt, hogy egy hagyományos távcsövet helyettesítsen. Azt ígérték jobb lesz, kíváncsian várom, mert tud az Infiray ha akar, ezt a Tube TD, vagy a Clip CD széria is igazolja. Az optikai képek kontrasztját és világosságát állítani lehet, elég széles skálán. Nappali képeket egyelőre csak pici méretben tudok mutatni.

Prototípus képe, kezeljük fenntartásokkal!

Infra (NV) kép

Az infraszenzor érzékenysége elméletben olyan kell legyen, mint a korábbi TD50L céltávcsőé és a CD35 előtété, melyet csillagfény szenzornak hívunk. Ezek a céloptikák még holdfénynél is tudnak színes, vagy félszínes képet mutatni. A Gemini ilyen jellegű tudása majd kiderül, mert az általam kipróbált prototípusban az érzékenység megvolt, az látszott, de a zajjal és a képélességgel voltak még gondok. Teliholdnál gyönyörű világos képet adott vető nélkül is, akár még színes képet is, bár színesben volt zaj gazdagon. Az infravetős képe viszont gyönyörű éles és tiszta volt. Gyári vetőt nem kaptam hozzá, egy PARD külső vetővel próbáltam, ami olyan szűk, hogy csak a kép közepét világította meg. Ehhez a képvilágosságot le kellett húzni, hogy ne égesse ki a kép közepét, de a menüben a világosságot a vető nélküli használathoz maxra érdemes tolni.

FRISSÍTÉS: időközben kipróbálhattam a gyári vetőjét is, mely jó minőségű, fókuszálható, az ereje 3 fokozatban kapcsolható.

Prototípus képe, a végleges verzió eltérhet!

Teszem hozzá ritka, hogy egy Infiray kamerában külön lehet kezelni a kijelző-fényerőt (OLED Bri) és a képvilágosságot (IMG Bri). A Geminiben ez is adott.

Fúziós kép

Na ez már egy nagyon érdekes téma. Teljesen szokatlan, újszerű látvány, hogy ott van előttünk a napraforgó tábla a sárgavirágos fejekkel, meg a kukoricatábla összes levele, meg a sötét szántóföld és a világos tarló találkozása, ami hőkamerán szürke a szürkén, itt meg színes, de legalábbis tónusos (infrakép esetén), és abban a vad feketén vagy fehéren kiemelve látszik. Sok esetben ha hőkameraképet használunk, a növényzet, domborzat nem egyértelmű. Ha optikai képet használunk, a vad eltűnik a tájban. Így meg van táj is, meg vad is. És akkor az agancsbírálatot még nem említettem. Nem lehet megunni. Bár még mindig a hőkamerakép a legegyértelműbb, ha észlelésről van szó, de 2 hónap tesztelés után is még kapcsolgattam állandóan, mert egyszerűen élveztem a kevert kép hozzáadott értékét a dologhoz.

Láttam korábban pár fúziós kamera képét videókon, de valahogy nem voltak az igaziak. Általában ugrált a hőkamerakép az optikai kép után, vagy semmilyen hozzáadott értéket nem nyújtott. Az Infiray Gemininél nincs ilyen.

Teszem hozzá, a prototípusban a fúziós kép érezhetően jobban szaggatott, mint a másik három, itt nem volt meg az a jó kis “fluid” 50Hz-es képfrissítés-érzés, inkább 25Hz-nek tűnt. De nem a hőkép ugrál az optikai kép után mint másoknál, hanem pásztázáskor az egész kép kicsit szaggatós, ami talán a jobbik eset. Ha nem pásztázunk, akkor ez nem érezhető, és a fúziós kép tökéletes.

Azt tudni kell, hogy fizikai korlátok miatt döntenünk szükséges, hogy a hőkamera és az optikai kép kicsi, közepes, vagy nagy távon essen egybe a parallaxis eltérés miatt (jobb és bal tubus távolsága egymástól). Ez viszonylag gyorsan állítható egy gombkombinációval, de ha közelre beállítjuk, akkor távolra nem lesz jó, ha távolra állítjuk, akkor közelre lesz difi, vagyis eltolódás az optikai kép és a hőkép között. Érdemes belőni egy szokásos 150-400 méter közti távra, aztán úgy hagyni. Átlagos távokon az jó lesz, közelre meg távolra meg lesz egy kis difi.

Az meg ízlés és fényviszonyok kérdése, hogy a fúziós módban az optikai képre a fehér (white hot), vagy a fekete (black hot) képet vetítjük rá. A színes hőképeket is lehet, de azt én nem annyira szerettem. A hőkép rávetítése kicsit átszínezi az optikai képet, a black-hot például a sok fehér tájjal fakítja azt. Választhatunk olyat is, hogy hőkamera az alapkép, és PIP ablakban látszik az optikai, vagy fordítva. Vagy épp a fúzióssal variálhatunk így, PIP ablakban.

Aztán a hőképeknél is van még lehetőség a variálásra, egy gombkombinációval előhozható egy speciális színes kiemelés (Highlight), ami kicsit más mint a hagyományos vörös (Red hot). Ilyenkor lilás színnel festi meg a vadat a kamera, de csak nagyjából, mintha kiemelő filccel húznánk rá egy foltot. Ezen kívül lehet választani körvonalas kiemelést is (Edging). Mindkettő újdonság az Infiraynél, jóllehet egyiket se fogjuk sokat használni úgy érzem, ráadásul olyan gombkombinációval hozható be, hogy én is véletlenül jöttem rá.

Mintavideók

ÍRTA

Vadász, vadászíjász, terméktesztelő, blogger, kíváncsi, kritikus, ex-fotográfus, Infiray Ambassador. Nem trófeavadász, nem influenszer.

Facebook

EZ IS ÉRDEKELHET

Hírek

Olvasási idő: 3 perc Bemutatta az Infiray az IWA-n a lassan legendássá váló MATE MAH50 előtét továbbfejlesztett verzióját, melyben - előtétek közt elsőként -...

Hírek

Olvasási idő: 2 perc Lerántotta a leplet az Infiray a legújabb készülékcsaládról, az Irisről, mely egyszerre váltja a AFFO AL és az E3 Plus/Max...

Hírek

Olvasási idő: 2 perc Az Infiray már jóideje március elején mutatja be az új termékeit, szóval nem sokat kell várni. Addig is egy kis...

Hőkamera teszt

Olvasási idő: 4 perc A Guide komoly paraméterekkel rendelkező, de mégis hihetetlenül olcsó keresője egy remek választás azoknak, akik szeretnének belépni a nagy felbontású...

This will close in 20 seconds