Kalappal!

Mit keresel?

Vadászíjászat

Dr. Ashby elvei a vadászíjászatban – 1. rész

A vadászíjászatban a legfontosabb a penetráció, az átütőerő. Dr. Ed Ashby 27 évet töltött a nyílvesszők teljesítményének, és a vadászhegyek letalitásának tanulmányozásával. Munkáját Afrikában végezte, miközben hivatásos vadászként ténykedett Zimbabwében. Tanulmányainak köszönhetően legalizálták a vadászíjászatot először Dél-Afrikában, majd további afrikai országokban.

Ashby nem laborteszteket végzett, hanem terepen dolgozott, ám olyan precizitással végezte munkáját, hogy az ő kutatásai állnak legközelebb a terepen végezhető tudományos módszerekhez. Azelőtt soha senki nem tesztelte a különféle nyílvesszők és vadászhegyek hatását valódi, vadon élő állatokon. A kutatásainak eredményeit összefoglaló anyag ma bárki számára ingyenesen elérhető (angol nyelven) “Ashby Reports” néven.

Dr. Ed Ashby 1945-ben született, még ma is él, és többedmagával vezeti az Ashby Foundation nevű alapítványt, ami a mai napig dolgozik az eredeti Ashby-tanulmányok tökéletesítésén, korszerűsítésén, a ma fellelhető legmodernebb eszközök felhasználásával (high-speed kamerák, doppler radaros sebességmérő, ésatöbbi).

Ez nem véletlen. Ugyanis ismert mai vadászíjászok (akik vagy szakértők, vagy csak annak gondolják magukat a nagyszámú közösségi médiás követőtáboruk miatt – ne feledjük, az USA-ban 15 millió vadászíjász van) rendre támadják az Ashby-alapelveket, mondván, azok elavultak, nem a mai vadászíjak, vadászvesszők és pengés hegyek teljesítményével számolva készültek. Dr. Ed Ashby 12 szempontot jelölt meg, ami befolyásolja egy nyílvessző penetrációs képességét, és ezek közül minimum egy biztosan van, ami sok vadászíjásznál kiütötte a biztosítékot. Ez pedig a nehéz nyílvessző, mely totálisan szembe megy a mai, sebességmániás íjászat divatos elveivel.

Az Ashby Foundation emiatt a legmodernebb eszközöket veszi most alapul, és kísérleteket folytat, hogy igazolni próbálja, az egykori alapelvek, melyeknek köszönhetően ma Afrikában íjjal lehet vadászni, ma is megállják a helyüket.

Ennek a cikksorozatnak nem lesz végkonkúziója. Részint azért, mert számos teszt és kutatás csak a jövőben fog megvalósulni, de legalábbis jelenleg is zajlik. Másrészt azért, mert

jómagam – komolyabb szakértelem híján – nem szeretnék mindebben állást foglalni, csupán tájékoztatni szándékozom a hazai vadászíjászokat a nemzetközi eseményekről, trendekről.

Az Ashby Foundationnek saját YouTube csatornája van, ahol számos oktatóvideót lehet találni a témában. Ezen kívül az egyik “legelvetemültebb” nagykövetük a texasi redneck vaddisznóvadász, a kissé bohókás Troy Frowler, alias “Ranch Fairy”, akinek YouTube csatornáján szintén rengeteg oktatóanyag van.

Lássuk tehát röviden Ashby 12 alapelvét, aztán ezeket egy második részben részleteiben is tárgyaljuk. A 12 alapelv fontossági sorrendben olvasható.

Ashby szabály #1 – Szerkezeti integritás

A nyílvessző-penetráció legfontosabb faktora a vessző és a nyílhegy szerkezeti (strukturális) integritása. Ha ebben a vessző bármely alkatrésze kurdarcot vall, a penetráció teljesen megáll, vagy jelentősen lecsökken.

Egy fix hegy masszívabb, mint egy sérülékeny nyíló hegy, vagyis nagyobb a szerkezeti integritása

Ashby szabály #2 – A vessző röpte

Ha a nyílvessző nem tökéletesen repül, értékes energiát veszít, mely a penetrációhoz járult volna hozzá. Bármiféle hatás, ami a nyílvessző tökéletes röptének bekövetkezése előtt történik, csökkenti annak lendületét, és átütőerejét, ezért a tökéletes repülés eléréséért mindent meg kell tennünk, bármi is az ára.

Ashby szabály #3 – FOC-érték

A tesztek alapján az extrém FOC (EFOC, 19-30%) és az ultraextrém FOC (Ultra EFOC, 30%+) minimum 40, de akár több mint 60%-kal növeli a penetrációt. A magas FOC eléréséhez nehéz vesszőhegy, és/vagy nehéz inzert szükséges.

Ashby szabály #4 – Vadászhegy mechanikai előnye

A hosszú és keskeny vadászhegyek jobb penetrációs képességgel rendelkeznek, mint a rövidebb, szélesebb hegyek, miután kevesebb energiára van szükségük, hogy átrepüljenek egy állat testén. Ez a mechanikai előnyük, ami azonban a penetráció elősegítése szempontjából másodlagos az EFOC és az Ultra EFOC után.

Ashby szabály #5 – Vesszőátmérő és hegyátmérő aránya

Akár 30%-ot is veszíthet a penetrációból az, akinél a vesszőtest átmérője nagyobb, mint a vadászhegy kúpjának (ferrule) átmérője a kettő találkozásánál. A legideálisabb az, ha a vadászhegy kúpja (csonkja) egy picivel nagyobb, mint a vesszőátmérő.

Ashby szabály #6 – Nyílvesszőtömeg

A nehezebb nyílvesszők több energiát vesznek át az íjtól, és jobban tartják a lendületüket, mint a könnyű vesszők, emiatt jobb a penetrációjuk. A vadászíjászok a számukra még elfogadható röppályával rendelkező, legnehezebb nyílvesszőt kell használják.

Ashby szabály #7 – Pengeél kidolgozása

Azok a vadászhegyek, melyek pengéje tökéletesen simára csiszolt és borotvaéles, 26%-kal jobban hatolnak be, mint a nem annyira éles hegyek, és 60%-kal jobban, mint a fogazással ellátott élű hegyek.

Ashby szabály #8 – Vesszőtest profil

A hátrafelé elkeskenyedő vessző (tapered, kúpos) 8%-kal jobb penetrációt végez, mint a parallel vesszőtest, és 15%-kal jobbat, mint a középen kiszélesedő (barrel tapered, hordókúpos).

Ashby szabály #9 – Vadászhegy és vessző sziluett

A finom átmenetek és kidolgozások nagyban elősegítik a penetrációt. Mindenféle dudor, vagy rendellenes felület a vadászhegyen csökkenti.

Ashby szabály #10 – Élkialakítás

Csak akkor 10. a listán ez a szempont, ha a nyílvessző nem ér csontot. Ha csontot ér, rögtön az első helyen lesz. Ha a vessző nem jut túl a csonton, a penetráció megáll. Az egyoldalas fenésű (single bevel) penge természetes forgatóereje szétválasztja a csontot. Ehhez a nyílvesszőnek kellően nehéznek és szerkezetileg erősnek kell lennie, hogy átvezesse a vadászhegyet, és bírja a csonttörés közben fellépő erőhatásokat.

Ashby szabály #11 – Hegykialakítás

Minden teszten, ahol csontot ért a vessző, a Tanto típusú hegykialakítás teljesített a legjobban, ez volt a legkevésbé sérülékeny.

Ashby szabály #12 – Keménycsont küszöb

Ha lágyszövetet ér a vessző, ez a szempont a legutolsó, de ha kemény csontot ér, közel a legfontosabb a listán. Az ilyen csontot kvázi lehetetlen átlőni, ha a vessző tömege 650 grain alatt van.

Így szólá’ Dr. Ed Ashby, közel 30 évnyi, főként kemény afrikai állatokon (vízibivaly, kaffer, orrszarvú, stb) tett kísérletezés után. Azt persze tudni kell, hogy ő nem a mai gyors és hatékony csigásíjakat használta. Ezeket az Ashby Foundation mai hívei használják, és igyekeznek folytatni, aktualizálni a tanulmányokat velük. A cikk következő részében ismertetek néhány újabb kutatást, amit a modernebb eszközök tettek lehetővé.

ÍRTA

Nem csak vadász és blogger, de fotós is...

Facebook

EZ IS ÉRDEKELHET

Vadászíjászat

Aki vadászíjász vizsgára készül, az találkozni fog a tananyagban a különféle csigarendszerekkel. Ámde a tankönyv technikai része régen íródott, terjedelmi korlátok miatt rövidségre törekszik,...

Vadászíjászat

Dr. Ashby közel 30 éven át tanulmányozta a nyílvesszőteljesítményt és a hegyeket. Konklúziói a mai napig nagy népszerűségnek örvendenek a vadászíjászok között, Ashby nehézvessző...

Vadászíjászat

A cikk első részében megismerhettük Dr. Ed Ashby 30 éves kutatásának 12 alapelvét, mely a vadász nyílvessző maximális penetrációját biztosítja. Ha még nem olvastad,...

Vadászíjászat

A Tengerentúlon reneszánszát éli a beülőhevederes vadászat, ami egy kiváló alternatíva a mászólesek, vagy a fára szerelhető lesek mellett. Ha kicsit elrugaszkodnánk a magaslesektől,...