A Spypoint – aki nem tudná – egy kanadai vadkameragyártó cég. Azt talán kevesebben tudják, hogy a Vosker márka is az övék. Miért jó egy cégnek két márkanév alatt két nagyon hasonló kamerát kínálni, azonos áron? Aki megnézi a neten a specifikációkat, azt fogja találni, hogy a kettő szinte ugyanaz, csak a Vosker V200 alacsony csillanású 850nm-es vakuval rendelkezik, a Spypoint Link-S-Dark pedig hibrid vakuval, ami beállítástól függően lehet alacsony csillanású, vagy teljesen láthatatlan 940nm-es. Aki egy kicsit jobban a mélyére ás a dolgoknak, azt is megtalálhatja, hogy a Spypoint hatótávja 24 méter, a Voskeré pedig egyedülálló 30 méter. Ráadásul a Vosker működtetése drágább (ezek ugyebár előfizetéses kamerák beépített, nemzetközi SIM kártyával).
A dolog nyitja nem más, mint az, hogy
a Spypoint vadászati célra szánt vadkamera, a Vosker pedig biztonsági célt szolgál.
A Vosker a Spypointnak azon leányvállalata, vagy márkája, amit kifejezetten térfigyelésre, telephely, otthon és kert őrzésére, biztonsági feladatokra hoztak létre (security camera), míg a Spypoint kamerák vadászoknak, állatok megfigyelésére készülnek (trail camera). Ez a különbség a két készülék küllemében és működésében több ponton is visszaköszön.
Spypoint
A Spypoint vadkamera terepszínű, hogy jobban beolvadjon a környezetbe. A vakuja alacsony csillanású mellett lehet teljesen láthatatlan 940nm-es is, hogy az állatok ne vegyék észre. Ha nagyobb távolságra tesszük a kiszemelt helytől, vagy magasra helyezzük, a 850nm-es vakuját bátran használhatjuk, ha pedig a megfigyelni kívánt állatokhoz közel kerül ki a kamera, a láthatatlan vakut kapcsoljuk be rajta.
Mivel a vadkamerákat rendszerint etetőkhöz, itatókhoz, váltókhoz tesszük, így nincs szükség extranagy távolságokra, ellenben a vakunak tudnia kell gyengét is villanni, ha az állat közel jön a kamerához. A Spypoint app galériájában – mesterséges intelligencia segítéségével – akár vadfajokra is szűrhetjük a képeinket: trófeás vad, tarvad, vaddisznó, stb… Ezt az appot ráadásul folyamatosan fejleszti a Spypoint, ma már sokkal modernebb, elegánsabb és könnyebben használható, mint 2-3 évvel ezelőtt.
További újdonság, amit még egyetlen vadkameránál sem láttam, hogy a telefon lezárt kijelzőjén lévő értesítés piciben mutatja magát a lefotózott állatot/embert is. Tehát nem az egész képet, hanem a képen lévő állatra ránagyítva (gondolom mesterséges intelligenciával megoldva). Így néha elég csak ránézni a telefonra és már látjuk, hogy mit vett fel épp a kamera. Meg sem kell nyitni az appot.
Vosker
A Vosker security kamera fekete, hiszen többnyire nem kell elrejtőznie a bukszusban, de azért nem árt, ha éjszaka nem virít. Mellesleg egy fatörzsön egy ilyen fekete kamera is szépen megbújik, néha jobban, mint egy camo színű. A vakuja bár szabad szemmel valamelyest látható, de az ember nem fogja a szeme sarkából kiszúrni, ha villan, csak akkor látja, ha figyeli. A fénye rendkívül erős, és a kamera mozgásérzékelője is nagy távolságról működik. 30 méteres vakuhatótávot egyetlen vadkamera sem tud, még a Spypoint Link-S-Dark sem, ha alacsony csillanású (Boost) üzemmódra váltjuk. Lásd az alábbi összehasonlításban, ahol a dagonya kb. 18-20 méterre volt a kameráktól (tény, hogy a Spypointnak a sarokban belógott egy ág, ami kicsit átverhette a fénymérőt, de nem jelentősen. Biztos vagyok benne, hogy a vadkamerák spot, vagy mátrix fénymérést használnak, azok pedig nem jönnek zavarba egy ilyentől.).
Ezen kívül a Vosker a tesztjeim alapján nem tud olyan kicsit villanni, hogy egy közel álló állatot ne égessen ki a fotón. Lásd az alábbi képen, ahol a Vosker kb 4-5 méter magasan egy fán volt, a Spypoint pedig közvetlenül a szórónál (egy másiknál természetesen). A Voskernél a kép közepe láthatóan kiégett, míg a Spypointtól 2-3 méterre legelő őszek szépen exponáltak.
A Vosker app galériájában is lehet AI segítségével szűrni, de nem állatokra, hanem embert, vagy gépjárművet ismer fel a szoftver. A Vosker továbbá még a régebbi Spypoint appot használja, ami kevésbé jól sikerült, kevésbé elegáns, és kevésbé stabil, mint a fentebb említett újabb.
A Voskert tehát arra tervezték, hogy nagyobb távolságokon legyen hatékony, a Spypointot meg arra, hogy észrevételen legyen, és kiszolgálja a vadászokat.
Mindkettő
Mindkét kamera úgy működik, hogy van egy beépített li-ion akkujuk, amit a tetejükön lévő napelem tölt. Elméletileg erről önmagában is működni tudnak, bár nekem ezt nem mindig sikerült produkálnom. Célszerűbb a gyártó előírásai alapján egy szett (8db) ceruzaelemet is belerakni ezekbe a kamerákba, amik biztonsági tartalékként funkcionálnak, és garantálják a folyamatos működést. A tesztek alapján így a beépített akku nagyjából “örök” 80% töltöttséget mutat, vagyis ezek a kamerák nemigen tudnak lemerülni.
Mindkét kameráról elmondható, hogy elsősorban éjszakai használatra hegyezték ki, ezért az éjszakai képük szerintem átlag feletti, a nappali képük inkább erős közepes. Bár szép élesek a nappali képek is, de a színviláguk a legtöbb esetben hagy némi kívánnivalót maga után.
Mindkét kamera nemzetiközi SIM kártyával rendelkezik, így nem nekünk kell vásárolni hozzá, hanem a Spypointnál/Voskernél kell előfizetni. Többféle csomag van, az ingyenes havi 100 képet kínál. Forgalmas szóróknál ez kevés, így muszáj előfizetni igény szerint valamelyikre, pár dollárért, de sajnos még a következő lépcső is 250 darabos, ami nem biztos, hogy elég. Ki kell próbálni. Ha a kamera csak éjszaka működik, úgy is más a helyzet, meg attól is függ, hogy pl. az őzek mennyit látogatják a szórót. Mifelénk gyakran órákig ott mozognak a kamera előtt, és ha úgy van beállítva a kamera, simán küldenek 50-80 képet egyetlen este alatt. A Spypoint előfizetési csomagjai valamivel olcsóbbak, mint a Voskeré, e cikk írásakor továbbá épp akció van, ha valaki nem havi számlázást választ, hanem éveset. Összességében egy 1300-3200 Ft-os havidíjjal számoljunk, igényektől függően. (100/250/1000/korlátlan fotós csomagok vannak a Spypointnál, és 100/500/1000/korlátlan a Voskernél)
A készülékek teljeskörűen távvezérelhetők az applikációban, de gombokkal és kijelzőn keresztül is állítani tudjuk őket a helyszínen. A fotók csökkentett méretben az applikációba érkeznek, a kamerákba tett memóriakártyákon pedig az eredeti felbontású verziók lesznek. Ha videózunk velük, akkor az appba ugyanúgy előnézeti fotókat fogunk csak kapni, a videó csak a memokártyán lesz. Más gyártóknál (pl. UOVision) lehetőség van videót is lekérni. A Spypointnál és a Voskernél csak HD-felbontású fotót tudunk pluszban kérni, de ez feláras. Amit szintén nem tudnak (más gyártókkal ellentétben) az a kérésre képküldés.
Alább egy összehasonlítás, hiszen az évek alatt azonos helyszíneken, közel azonos pozícionálással szépen kikerekednek a kamerák közti különbségek. Itt ugyanannál az itatónál három kamera képe látható, jóllehet némi évszakeltéréssel. De jól látható hogy az UOVision remek vakuval, jó látószöggel rendelkezik. A Boly Falcon ultraszéles látószöggel, de középre koncentrált vakuval, míg a Spypoint látómezejét a mozis, 16:9 képarány jelentősen befolyásolja, és a vakuja se olyan erős, mint a többieké. Cserébe talán ennek a legélesebb az éjszakai képe.
És ugyanaz az itató picit más képekkel és kinagyítva a részletekre. Itt jön ki igazán a Spypoint tudása.
Spypoint Link-S-Dark mintavideó
Érdekelnek még a vadkamera tesztek?
Ha a Spypoint működésére vagy kíváncsi egy kicsit behatóbban, nézd meg a FORCE-DARK videós bemutatóját, vagy írott tesztjét. Ha további felhős-képküldős kameráról olvasnál, ne hagyd ki a zseniális, 36 megpixeles Boly Falcon tesztjét sem, ami személyes kedvencem. Ha az egyik leguniverzálisabb készüléket keresed, ott az UOVision Compact LTE, amiből a blogon még a vásárolt SIM-kártyás verziót teszteltem, de jelenleg a beépített SIM-es, előfizetéses van nálam, amit gyerekjáték volt beüzemelni, a piacon létező összes képküldős kamera közül a legegyszerűbb. Ennek is lesz tesztje hamarosan.
