Kalappal!

Mit keresel?

Tudtad-e?

Mi a különbség a 850 nm-es és a 940 nm-es infra között? Három is van!

Sőt, még a 780-ast is ide vehetjük, bár az már ritka manapság, mint a fehér holló. Lássuk mik a legfontosabb eltérések.

A látható fény az ibolyától (idegen szóval violától) a vörös színig terjed, a hullámhossza kb. 400nm-től 750-770 nanométer. Csak érdekesség, hogy a déli napfényben a teljes spektrum egyenlő arányban megtalálható, ezért fehér, és ezért látjuk a komplett szivárványt eső után. A hideg fényű lámpákban kevesebb a vörös, a meleg fényű lámpákban kevesebb a kék hullámhosszú fény. 780 nm-től kezdődik a vadászatban ismert infravörös, és ami 1.400 nm-ig számít közeli infravörösnek. A hosszú hullámú infrát (8.000-14.000 nm között) pedig hősugárzásnak nevezzük, itt dolgoznak a hőkamerák, bár ezt már általában mikrométerrel, mikronnal jelölik: 8-14 µm.

Azt talán már mindenki tudja, hogy a 940 nm-es infra a gyakorlatban a szem számára láthatatlan.

Egyébként a torkolatfényét teljes sötétben és közelről nézve talán nagyon halványan még mi is láthatjuk (ne próbáljuk, károsítja a szemet!!), de maradjunk annyiban, hogy láthatatlan az ember és a vad számára is. A 850 nm-es infra vetített fénye sem látható, az a néhány állat, ami mégis kiszúrja a lesen felvilágló 850-es fényvetőt, a torkolatfényének csillogását veszi észre, ami halványan piroslik. Az állatok látása a mozgás, és a hirtelen környezeti változások észlelésére van kihegyezve, legyen az ragadozó vagy prédaállat, és hát a rutinosabbja nyilván már tudja, hogy a felvillanó vörös derengés a lesen, az biza’ nem jót jelent. Annyira gyenge ez a fény is, hogy az ezt kiszúró vad vélhetően nagyon közel van, vagy – szintén rutinból – pontosan tudja, hogy a magaslesre nem árt figyelni, amikor kimerészkedik a nyílt területre. A süldő rókát, vagy sakált gyakran még az 1300 lumenes puskalámpa sem hatja meg.

Itt azonban nem érnek véget a különbségek a különféle hullámhosszú vetők közt. Minél magasabb a hullámhossz, annál kevésbé érzékeny rá akár a digitális szenzor, akár egy analóg éjjellátó képerősítő elektronikája. A 940 nm-t az 1. és 2. generációs analógok már nem is látják, de a “mindent látó” digitális éjjellátók is gyengébben, mint a 850 nm-est.

Emiatt azonos teljesítményű fényvetők esetén a 940 nm-eshez képest a 850 nm-es erősebbnek tűnik, messzebbre világít, a 780-as meg méginkább.

Szóval nem azért gyengébb a 940nm-es, mert ez a hullámhossz ne terjedne olyan messzire, sőt… Van azonban egy harmadik tényező is, amiről kevesen tudnak.

940nm-es infrafényel világítva a látott kép kevésbé éles, és kevésbé kontrasztos is lesz.

A nagyobb hullámhosszú fénnyel világítást úgy kell elképzelni mintha vastagabb filccel akarnánk rajzolni, amivel nyilván kevésbé tudunk részletesen ábrázolni, mint egy kihegyezett ceruzával. Ezt a saját szemünkkel is megtapasztalhatjuk, nézzük csak meg mennyivel rosszabbul és életlenebbül látunk egy piros puskalámpa fénye mellett, mint fehér fénynél, és mennyivel jobban összemosódik minden.

A fentiekből már összerakhatjuk, hogy például egy vadkamera esetén jobb megoldás a 940nm-es fény azért, hogy ne zavarja a megfigyelt állatokat. Kereséshez és lövéshez pedig mindenki maga döntse el, hogy mi a fontosabb, a fényerő, az élesség és a kontraszt, amivel néha meglehet lebukunk, vagy a teljes észrevétlenség, amiért némi képminőségbeli árat fizetünk.

ÍRTA

Vadász, vadászíjász, terméktesztelő, blogger, kíváncsi, kritikus, ex-fotográfus, Infiray Ambassador. Nem trófeavadász, nem influenszer.

Facebook

EZ IS ÉRDEKELHET

Hírek

Hende Csaba váratlanul benyújtott egy törvénymódosító javaslatot egyik csütörtökön, az ezt követő kedden pedig az országgyűlés már meg is szavazta az új jogszabályt, ami...

Hírek

Két cikk már megjelent a Vadász Blogon a témában, hiszen nem teljesen, de ide tartozik jelenleg a hangtompító legalizálásának témaköre is, de kiderült, hogy...

Videók

A PARD egyedi, távmérős mögététje górcső alatt. 2K felbontás, 2x alapnagyítás, lézeres távmérő, viszonylag egyszerű használat.

Éjjellátó teszt

A három Leitznél kapható, és a Vadász Blogon tesztelt éjjel-nappali céltávcsőből a PARD-é a harmadik, ami kicsit más koncepció, mint a korábban tesztelt kettőé.