Egyre erősebb az állatvédelmi lobbi a világon, Magyarországon is, emiatt ne ringassuk magunkat abba a hitbe, hogy ez a vadgazdálkodást itthon nem fogja érinteni. Ha valamihez hozzányúlnak a jövőben, az esélyes, hogy a vörös róka lesz. Lássuk, Európa többi országában mi a helyzet! Ha ránézünk a térképre, érezhetjük, hogy van miről beszélni.
Először is leszögezném, hogy az e cikkben feltüntetett adatok és térkép tartalmazhatnak hibákat, tévedéseket. Hétköznapi vadászként nincs módom arra, hogy minden ország minden jogi szabályozását átbugázzam, így a mesterséges intelligenciára hagyatkoztam. Azt viszont jól megnyúztam, mert azt vettem észre, hogy ezek az AI chatbotok nem akarnak dolgozni ha nem muszáj, ennyi adatot kinyerni tőlük nem volt sétagalopp.
Legjobb tudomásom szerint a vörös róka Magyarországon mindig is egész évben vadászható volt, és mindenféle módszerrel gyérítették sokáig. Mára a mérgezés és a kifüstölés ugyan tilos, de elejthető egyéni lesvadászaton, társasvadászaton, kotorékozással, csapdázással is. Jóllehet az etikus vadász alapvetően nem erőlteti a róka vadászatát kölyöknevelési időszakban, engem is úgy neveltek, hogy például a kölykökre majd a nyárvégi tarlókon vadászunk, amikor már van némi magukhoz való eszük, igyekeznek vigyázni a bőrükre, de azért egy fűszállal még be lehet hívni őket. És persze a ragadozók igazi vadászati ideje a téli koslatások időszaka.
Ez azonban az állatvédőknek nem tetszik, és harcolnak ellene. Van aki a rókavadászat teljes betiltásáért küzd, van aki a kotorékozás betiltásáért és van aki a kölyöknevelési időszakra rendelne el kíméletet. Utóbbinál az is felvet kérdéseket, hogy ez mely időszakra vonatkozzon.
Ha március 1-től indul a tilalmi időszak, az biztonságos a rókakölykökre nézve, mert még meg sem születtek. Ha március közepétől van tilalom, az kábé az utolsó pillanattól értendő. Ha március végétől kímélnénk a rókát, ott már elég nagy eséllyel belenyúlnánk abba, hogy néhány kotorékban szopós kölykök vannak.
Aztán a tilalom vége is érdekes kérdés. Július 1-től lehetne vadászható mint a borz? A rókakölykök itt már leválnak az anyjukról, önállóan is tudnak táplálékot szerezni valamennyire, de a teljes önállósodás, a vadászati technikák kellő szintű kifejlesztése csak őszre jön el, addig a család együtt marad. Ha itt anyát kiveszik a képletből, a kölykök magukra maradnak. Ezzel szemben a borz esete teljesen más, hiszen a borznak nincsenek a rókáéhoz hasonló bonyolult vadászati technikái, mindenevők, így az anya nélkül maradt kölyköknek is nagyobbak a túlélési esélyei.
Másfelől viszont épp abban az időszakban kímélné a tavaszi tilalom a rókát, amikor a legnagyobb károkat tudja okozni a földön fészkelő madarak (fácán, fogoly, fürj, túzok, mezei pacsirta, bíbic, tőkés réce, stb.), illetve az emlősök (őz, mezei nyúl) tavaszi szaporulatában.
A fentiekre tekintettel (meg persze az állatvédelmi lobbi hatására) Európában eltérőek a vörös róka vadászati idényei, melyet az alábbi térkép jól mutat.
A térképet nézve észrevehetjük, hogy egy-két kivétellel minél nyugatabbra haladunk, annál szigorúbb a rókák vadászatának szabályozása.
A fekete ország Luxemburg, ahol tiltott a rókavadászat 2015 óta. Hollandia is lehetne fekete, mert a vörös róka kikerült a vadászható fajok listájáról, nincs hivatalos idénye, ám a valóságban tartományi mentességek vannak, így az állománykezelési tervek lényegében egész évben vadászhatóvá teszik a rókát (itt még olyan adatot is találtam, hogy Hollandiában vasár- és ünnepnapokon a vadászat tilos…hagyok időt…).
A zöld országokban van a leghosszabb tilalom, ezekben megvárják, amíg a kölykök önállóak lesznek, és csak ősszel és télen vadászható a róka. Persze itt is vannak országok, ahol regionális eltérések vannak, továbbá például Franciaországban az idény meghosszabbítható, sőt külön engedéllyel a róka idényen kívül is gyéríthető, de a kotorékhoz kötött időszakot ekkor is figyelembe veszik, csak júniustól adják ki a külön engedélyt. Ahogy Hollandia, úgy Belgium is szürke maradt a térképen, mert a vadászat szabályozása teljesen régiós hatáskör, így van olyan országrész, ahol zöld lenne Belgium, mert csak ősztől lőhető a róka, és van ahol piros, mert egész évben gyéríthető. Svájc ugyanez, az ország egészére nézve ősztől tél végéig vadászható a róka, de van ahol sosem (Genf kanton), van ahol meg külön engedéllyel egész évben, így 20-22ezer rókát lőnek Svájcszerte.
A narancsszínű országokban a borzhoz hasonló tavaszi kímélet van jelen, ezekben jellemzően július 1-től vadászható a vörös róka. Kivételt képez a két északi ország, Norvégia és Finnország, ahol a hideg miatt eltolódik a kölyöknevelési időszak, így náluk július 15-től, illetve augusztus 1-től lehet vadászni. Svédországban pedig úgy döntöttek, hogy július 1-től lehet már ugyan vadászni rókára, de csak a juvenilisekre. A felnőtt rókák csak nyár végétől ejthetők el, amikor az ifjak már teljesen önállósodnak.
Pirosak azok az országok, ahol egész évben vadászható a róka, és amik (a németeket, íreket, angolokat kivéve) jellemzően kelet-európai országok. Hadd ne én mondjam ki a konklúziót… Ráadásul még a németeknél is – bár egész évben vadászhatók az adult kanrókák – a szukák és kölykök esetében a szövetségi kerettörvény alapján vannak korlátozások a nevelési időszakban, sőt Berlin környékén tiltott a rókavadászat, Baden-Württembergben pedig idénye van a rókavadászatnak. Az angoloknál pedig a falkakutyás rókavadászatot tiltották be, de ha már itt tartunk…
… mi a helyzet a kotorékozással?
Például Luxemburgban, Svédországban abszolúte tilos a kotorékozás. Az Egyesült Királyságban is szinte teljesen betiltották, kizárólag vészhelyzetben, rendkívül szigorú hatósági engedéllyel és egyetlen kutyával végezhető. Svájcban és Franciaországban regionális szinten tiltott: Svájcban már volt belőle politikai balhé, jelenleg a 26 kantonból 6-ban teljesen be van tiltva a kotorékmunka, nem csak természetes kotorékban, de mesterségesben is; Franciaországban bár az országos törvények még megengedik a hagyományos föld alatti vadászatot, a francia állatvédő szervezetek sorra nyerik a pereket a helyi bíróságokon. Ennek eredményeként számos megyében a bíróságok felfüggesztették vagy betiltották a kotorékozást. Németországban a kotorékozás legális, de mesterséges kotorékpályák és az élő rókával történő kiképzés több tartományban tilos, vagy már elkezdték felszámolni. Ausztriában Bécs tartományban tiltott a kotorékozás, a többi tartományban szigorú állatjóléti ellenőrzésekhez kötött. Csehországban legális a kotorékozás, de pont akkora társadalmi vita van róla, mint itthon.
Mi lesz nálunk?
Anélkül, hogy nekiállnánk politizálni, lássuk be, hogy az új kormányunk erősen EU-párti, és a természetvédelem, környezetvédelem, vagy akár az állatvédelem is kiemelt prioritást kapott. Ezek miatt szerintem simán elképzelhető, hogy Magyarországon is hozzányúlnak a vörös róka vadászatához. Az azért ki merném jelenteni, hogy itt sosem lesz olyan esztelen tiltás, mint mondjuk Luxemburgban, vagy Genf kantonban. Ennél azért felelősségteljesebb emberek ülnek a jelenlegi kormány vadgazdálkodási tanácsadói közt, jóllehet velük szemben (vagy mellettük, mentalitás kérdése) ott ülnek olyan környezetvédelmi szakemberek is, akik nem feltétlenül a vadászati hagyományok fontosságát tartják szem előtt. Azért lássuk be ez így van jól, és bízzunk abban, hogy józan, tárgyilagos, szakmai viták és egyeztetések mentén hoznak majd döntéseket. Ahogy abban is, hogy mi vadászok nem kapunk a nyakunkba valamiféle bosszúhadjáratot a korábbi kormányintézkedések kigyomlálásának farvizén, mert az előző kormány tagjai közül sokan nyakig benne voltak a vadászatban. (Kollektív bűnösség elve ugyebár…)
Viszont ha tippelnem kéne, nálunk is megjelenhet idővel a vörös róka tavaszi kímélete, ami alól esetleg a veszélyeztetett területek hatósági felmentést kaphatnak (ld. borz), illetve minden bizonnyal a kotorékozást is szigorúbb szabályokhoz kötik majd, mert erre nagy a társadalmi nyomás. Ez csak tipp, arra alapozva, amit innen-onnan hallok. Mindenesetre azt javaslom a tisztelt vadásztársaknak, szokogassuk a gondolatot, bármennyire is elképzelhetetlen szituáció volt ez még 2-3 évvel ezelőtt.
Share:
