Egy ideje már elérhető a piacon és népszerűségnek örvend a legkisebb Boly felhős vadkamera harmadik modellje, a BG410-M(S). Generációkról már kicsit bonyolultabb beszélni, mert a 410 a 310-es modell utóda, viszont emellett volt egy BG710 is, de az más tészta, illetve van egy duál vakus BG410-M is, ami csak annyiban különbözik a jelenleg tárgyalt modelltől, hogy infravaku mellett lehet választani fehérfényes vakut is. Lássuk hát hányadán állunk!
A BG310-es széria egy alapmodell volt, kicsi, könnyű, olcsó, alap képminőséggel, kissé nehézkes kezeléssel, de olyan olcsó árral, hogy nagyon népszerű lett. Illetve az egyik első vadkamera volt a hazai piacon, ami végre nem tucatnyi ceruzaelemről, hanem mindössze két darab 18650-es akkuról üzemelt. A BG710-es széria megtartotta a kis méretet, árban feljebb kúszott, cserébe lényegesen jobb képminőséget kínált, mint a 310-es, könnyebb kezelhetőséget és élőképes pozícionálást. Úgy tűnik, végül a 710-es egy „vadhajtás” lett a gyártótól, mert ma már nem kapható, és a tesztidőszakból nekem úgy jött le, hogy a 410-es modell inkább a 310-eshez áll közelebb, mint a 710-eshez.
Nem mennék végig harmadszor is a főbb jellemzőkön, hiszen leírtam már mindent például a BG310-M tesztjében.
Lényegében annyi az újítás a 410-nél (a 310-hez képest), hogy a régi 18/3MP-es szenzort lecserélték egy új 37/5MP-es felbontásúra. Értsd a szenzor natív felbontása 3MP-ről 5MP-re nőtt (mint a 710-esé anno), a maximálisan elérhető, interpolált felbontás pedig 18MP-ről 37MP-re (még több is lett, mint a 710-esé volt). Aki olvassa a blogot rendszeresen, az tudja, hogy engem az interpolált felbontás nem igazán szokott érdekelni, mert mindig adott egy tényleges pixelszám (a natív felbontás), amit a szenzor magában foglal, aztán hogy azt digitálisan-mesterségesen mekkorára tudja felnagyítani a vadkamera, az hótmindegy, jobb nem lesz a kép tőle, csak nagyobb. Arra meg ugye nincs szükség, csak eszi a memóriakártyát, tehát a tesztek mindig natív felbontáson zajlanak, hiszen az sem kicsi. Jelen esetben ez 5 megapixel, és azt kell mondjam, hogy a képminőség a régi 310-es modellnél lényegesen jobb, de szerintem nem ér fel azzal, amit a 710-es tudott. Nappal csodaszép, ha van fény, szürkületkor már emeli a kamera az ISO érzékenységet, így életlenebb lesz a kép, és ugyanez igaz az éjszakai fotókra is.
Korábbi tesztekben a nappali / éjszakai teljesítményre, képminőségre azt írtam, hogy a 310-es modellnél jó / közepes, a 710-esnél kiváló / kiváló, a mostani 410-esre meg azt mondanám, hogy kiváló / jó. Nézzétek csak!
Az éjszakai képek azért nem ütik meg nálam a kiemelkedő szintet, de használhatók. A nappali képek pedig szép élesek még nagy méretben is ezen az árszinten, bár napsütésben hajlamosak a kiégésre.
Szerettem volna letesztelni a vadkamera fogyasztását is, akkuval és akku+napelemmel egyaránt, de olyan brutálisan keveset „eszik” a vadkamera, hogy ez a teszt szerintem eltartott volna emiatt vagy fél évig. December végén üzemeltem be otthon, január első fele volt, amikor érdemben kikerült a hóra. Merthogy akkoriban ugye volt itt nekünk 20 centis havunk, meg ordító mínuszaink is. Ilyen körülmények között a kis Boly február végéig kint volt, majdnem két hónapot és alig merült az akkuja. Napelem nélkül! Ha még napelem is lett volna rajta, vélhetően semmit nem merült volna, így hát végül a hozzá adott szolárpakk gyakorlatilag bontatlan lett. Rég láttam ilyen jó fogyasztású vadkamerát, annyi szent. Ez idő alatt közel 600db fotót készített és küldött.
A Boly BG410-M(S) beállítása megegyezik a BG310-nél elmondottakkal. Erről van videóm a YouTube-on, de ma már sokkal egyszerűbb a szükséges beállítófájlt a Leitz oldaláról letölteni és felmásolni a vadkamera memóriakártyájára. De aki szeretné itt eléri a lépésről-lépésre videómat, csupán annyi a kérés, hogy a fájlt a Leitztől töltsük le, mert a videóban bemutatott fájlgenerálási módszerek azóta már nem túl megbízhatóak.
A BG410-M kezelése továbbra sem egy leányálom a kis kijelzőn és az elsőre logikátlanul működő gombokkal, de szerencsére itt is igaz az, hogy csak egyszer kell nyomkodni beüzemeléskor, utána a Molnus felhőalkalmazásban mindent tudunk vezérelni a telefonunkról. A Molnusról itt tudhattok meg többet. Ugyanakkor sajnos a 410-es modellre is igaz az, ami a 310-nél is tapasztalható jelenség volt, miszerint ha sokáig (min. hetekig) nincs bekapcsolva a kamera, akkor elfelejti a beállításokat, és újra fel kell rá rakni a beállítófájlt. Sajnálom, hogy az élőképes pozícionálás is kimaradt belőle, amit anno a 710 megkapott (értsd nem látjuk a kijelzőn a képet, amikor felszereljük a kamerát a fára, küldetni kell vele képet, hogy lássuk, hova néz).
Összességében a Boly BG410-M(S) egy jó ár-érték arányú vadkamera. Nem a top kategória, de nem is annyiba kerül. Használható képeket küld, kényelmes a felhős működtetése (a Molnusban aztán minden van, az AI-vadfelismeréstől a statisztikákig), és az akkuidőre sem lesz panaszunk. Egy napelemmel kidobjuk az erdőre valami jól benapozott helyre ősszel, és valószínűleg csak tavasszal kell majd kimenni érte.
Van-e jobb kamera ennél a piacon? Ennyiért? Hát nem biztos. Ma már annyifélét kínálnak, hogy Dunát lehet velük rekeszteni, de arra azért figyeljen a vásárló, hogy terméktámogatás is járjon hozzá! A vadkamerák beállítása, működése, esetlegesen felmerülő problémái nem mindenkinek egyértelműek, és nem egy hálás dolog, amikor ott állunk tehetetlenül egy „valamiért” nem működő, noname webshopból, vagy a Temuról rendelt készülékkel, és nincs egy értő ügyfélszolgálat, egy kereskedő, aki segíteni tudna, emiatt jobb híján fórumokra írogatunk. A Bolynál, UOVisionnél, Niteforce-nál viszont ott a Leitz-Hungária, ahol dedikált szakember áll a problémába ütközők szolgálatára. Mondjuk ismerve az ő munkakörét, lehet nem lesz boldog, hogy ezt itt most leírtam, mivel így is rengeteg munkája van, szóval megkérnék mindenkit, hogy csak akkor keresse az ügyfélszolgálatot, ha az itt és itt leírtakon már átrágta magát, és továbbra sem talál megoldást a problémájára.
A Boly Guard BG410-M(S) vadkamerát keressétek a Leitz-Hungária webshopjában:
Share:
