Reakció az Átlátszó Szendőfi-interjújára

Időrendben tárgyalnám, de előre leszögezem, hogy én vadász szemszögből néztem az interjút, a halakhoz nem értek, és eszem ágában sincs a bűncselekményt elkövetett halőröket mosdatni. Ugyanakkor Szendőfin is érződött, hogy jóval magabiztosabban beszélt az interjú második felében, amikor szakterülete, a halak lettek a téma. Maradnia kellett volna ennél végig, az a helyzet. Az elhangzottakkal egyetértek, kivéve, amiket itt tárgyalok az alábbiakban:

03:30 – A kérdező naivan megkérdezi, hogy személyfüggő-e a „halőrbűnözés”. Remélem, hogy ez a kérdés nem volt komoly. Inkább volt kampányszagú. Persze, hogy személyfüggő, tekintve, hogy előtte 3 percig dicsérte a halőrszolgálat tevékenységét Szendőfi. És mint minden szakma, ez is személyfüggő: vannak jók és vannak rosszak. A kérdezőt inkább nem minősíteném ebben a cikkben, sokszor gúnyos volt, kínosan gyengén próbált poénkodni, és igazi kampányszagú volt a kérdezés, dehát kampány van, engedjük el.

06:00-tól – Ahogy én sem úgy más sem tagadja, hogy a kis kárókatona védett faj. Csúnya szóval mondva én most mégis relativizálnám, mert kb ugyanaz a helyzet, mint a jeladós farkas kilövése volt. Adott egy védett faj, amiből egyre több van és jópár haragossal is büszkélkedhet. Ugyanis az tiszta sor, hogy ami védett, az nem szabad lőni. Itt egy nagy pontot tehetünk a mondat végére. Aki vét a törvény ellen, vállalja a büntetést érte. Ám sokszor ott a „de”. A farkasnál is megoszlanak a vélemények, egyre több országban lazítanak a védelmén, mert túl sok van, és problémákat okoz. Ugyanígy a kis kárókatonából is egyre több van már, nemzetközi szinten nem fenyegetett fajként szerepel, annak ellenére, hogy itthon fokozattan védett. Ő is komoly károkat tud okozni egy halastavon (még ha nem is a Dunán). Hallottam már olyat, hogy a madárvédelmi szakember se érti, miért védett még a kis kárókatona, meg még ennél meredekebbet is, csak azt itt nem írnám le. Ez bizony kissé azért relativizálja a történteket, de ettől függetlenül ami bűncselekmény az bűncselekmény. Csak tudjunk róla, hogy nem igazán kihalófélben lévő, hasznos madarakról van szó, és simán benne van a pakliban, hogy pár év múlva enyhítenek a védettségén. Most még nem ez a helyzet, bűncselekmény történt. Pont. Lépjünk is tovább.

07:25 – „A kis kárókatona egyharmada a nagy kárókatonának.” – A kiskormorán nagyságrendileg úgy 2/3-a a nagynak, esetleg a fele. Mint ilyen, bár kisebb halakat tud csak megfogni, de ugyanúgy nagy károkat tud okozni, ha valahová tömegesen betelepszik. Azt is elmondja Szendőfi, hogy a kis kárókatona egyszínű barna, a nagy pedig mindenféle színekben pompázik, bár messziről mindegyik fekete. Hát az utolsó szót azért ne hagyjuk figyelmen kívül. Valóban, messziről, meg röptében még relatív közelről (lőtávon) is mindegyik fekete, mint az éjszaka, szinte ugyanaz a röpképük, és mivel a kicsi nem harmada a nagynak, hanem akár a 2/3-a is lehet (80-100cm vs. 45-55cm), bizony egy rutintalan puskás akaratán kívül is beleszaladhat egy rossz lövésbe. Nem mentség ez persze, csak megint relativizálnék, amit oly sokan utálnak. Igen, különbözik a szeme is, csak épp azt nem látni lövés előtt, ahogy a csőr tövét se mindig. A legjobb indikátor a testméret vadászaton, gyérítésen, de ahhoz kell némi rutin, hogy az ember el tudja dönteni, ha nincs mihez viszonyítani. A halőröknek nyilván azért volt rutinja, szóval ismét nem mosdatni szeretnék, csak tegyük helyre a morfológiát és a részleteket.

9:17 – „Azt hallottam el is dicsekedtek, bár ezt nyilván nem tudom bizonyítani” – De azért el kellett mondani, hadd hergeljük kicsit még a népet. Apropó én azt hallottam, hogy a zöldek többségét nem a természet érdekli, hanem a haszon, amit ezzel a tevékenységgel szerezni tudnak. Nem tudom bizonyítani, de azért leírom, hogy kicsit odaszúrjak, mert ugye erről szól: szúrjunk oda, úgyse néznek utána. Igen, a hatóság vissza fog tudni nézni mindent, ha akar. Csak sajnos sz.rnak rá. Nincs ilyenre kapacitás. Tapasztalat. 🙁 Ja, igen, akkor a hatóságoknak miért nem szúrunk oda? Ha már…

09:45 – Ólomsörét. Ez is kétségtelen, hogy vizes élőhelyen régóta nem lehet ólmot használni. Pont. De az összes többi ami elhangzott, baromság. Nem a vizet szennyezi az ólom, nem oldódik fel a vízben, hanem – ahogy el is hangzott – a tófenéken táplálkozó madarak vehetik fel, és őket mérgezi, mert a zúzógyomorból bekerül a véráramba az ólom. Az is igaz, hogy közvetetten ólomterhelésnek vannak kitéve a ragadozómadarak is, de semmi olyan adat nincs, hogy Magyarországon „a rétisasok többsége” ólommérgezéses lenne. Európai adatok vannak, létező a probléma, de „a hazai populáció többsége” kijelentés erős csúsztatás. Ahogy az is, hogy egy gyűrűzésnél ezt meg tudnák állapítani (szerintem, bár nem gyűrűztem még, de úgy gondolom ehhez vérvizsgálat, boncolás, mintavétel kéne, amit egy átlagos gyűrűzésen nem csinálnak).

11:00 – „Magyarországon…ja nem, az Unióban…vagy nem, Magyarországon…nem tudom, majd utánanézünk és a kívánt rész törlendő” – Hát azért illett volna felkészülni a témában, ha már interjút adunk és tájékoztatni szeretnénk a nagyérdeműt. Európában pusztul el egymillió madár ólommérgezésben évente, nem Magyarországon. De ez nem mind a söréttől van, mert az ólom már mindenhol jelen van. És ha már a fácánt említettük, meg is érkeztünk a lényeghez. Az ólom teljes betiltását az épp aktuális és csiszolgatott REACH-rendelet igyekszik szabályozni (nem is értem minek a petíció, olyanért harcolnak, ami épp zajlik). Hasonlókra hivatkozva (fácán, talaj stb). Csakhogy az Európai Vegyi Ügynökség (ECHA) nem igazán támasztotta alá ezt az állítását adatokkal, amire hivatkozva készítették elő a REACH rendeletet. A vadászok voltak azok, akik vették a fáradtságot, és egyetemi részvétellel tudományos kutatásba kezdtek. Élén Magyarországgal. És hát a kutatások szerint nem kimutatható az, amit állítanak. A vizes élőhely az oké, azt elfogadta mindenki már régen, mert koncentrált hely. Ahogy a lőtér is a jelenlegi REACH-rendeletben. De a többi élőhely, a fácán, a talaj, a fácán predátorai…nem kimutatható az ólomszennyezés, ami a vadászatból eredne. Csak hát ezt a kutatást az ECHA nem nagyon akarja figyelembe venni. Szóval tök jó egy interjúban az évekkel ezelőtti kezdősztorit felhozni ólom témában, csakhogy ennek jelenleg is zajló folyományai vannak, már rég nem ott tartunk, amiről Szendőfi beszél. Már ott tartunk, hogy sokkal ugyan nem, de az EU enyhíti a REACH-rendeletet, és még mindig nincs vége a történetnek. Még mindig az adok-kapok megy, és nem került megszavazásra az EU-ban. Ha már beszélünk erről a témáról, legyünk felkészültek, ha pedig azok vagyunk, fontos részleteket ne hallgassunk el, mert az érdekünk éppen úgy kívánja!

13:00 – „Én úgy tudom hogy 440 tonna az országos ólom terhelés ami a lőfegyverhez köthető. Évente. Itthon” Én nem találok ilyen adatot. EU-s szinten 44.000 tonna a becslés. Nem kevés, de akkora területen oszlik el, hogy jelenleg sem kimutatható, márpedig többszáz éve lődöznek ólommal. Az meg, hogy 2020-tól 2025-re, mindössze öt év alatt kétszeresére növekedett volna itthon az ólomhasználat a vadászatban? Ugyan mitől? Nincs ennyivel több vadász és nincs több madár sem. Szóval ez az adat sem tűnik hitelesnek. Ha valamelyik mégis hiteles adat, megkövetem, de Szendőfi úr eddigre már megalapozta, hogy ne higgyünk neki. És még folytatja… (Kieg: első blikkre lusta voltam számolni, de lássuk – 440 tonna, az 440.000 kilogramm, vagyis 440 millió gramm. Egy sörétes patronban kb 30g sörét van, ez tehát 14.6 millió lövést feltételez évente. Az országos terítékadatokat ismerve ez kb 5x akkora érték, mint a valós. Évente kb 3 millió lövés megy el az országban, és ebben benne van a golyósfegyveres is, nem csak a sörétes. Ja bocsánat, ez a vadászat, a sportlövészet teljesen más kávéház. De az koncentrált területen – lőtéren – történik.)

13:45 – „Van-e alternatíva az ólomsörétre? Van, a lágyvas illetve az acélsörét” – Nem létezik lágyvas sörét. Acélsörét van, csak épp problémás. Vizes élőhelyen muszáj használni, de nem szeretik a vadászok, mert könnyű a fajsúlya, nem elég hatásos, több sebzést okozhat és mivel nem deformálódik mint az ólom, erősen korlátozott a puskákból kilövés lehetősége. A régi puskák nem bírják (márpedig ezek vannak túlsúlyban a vadászoknál), az újak is csak korlátozottan, feles szűkítésig. Alternatíva még például a bizmut és a wolfrám sörét, de ezek méregdrága anyagok. És ezeknél is csak az volt a cél, hogy legyen valami, ami nem ólom. Nem készült semmiféle kutatás ezek környezeti hatásáról. Szóval kicsit olyan most ez az EU-s ólombetiltás, hogy a környezetvédők kitaposták, igazolni nem nagyon tudják, és helyette olyanra kényszerítenék a vadászokat és a sportlövőket, ami irreálisan drága (ti. akár 6-8x-os ár) és nem elemezte senki, hogy ezek egyáltalán jók-e, vagy sem környezetterhelési szempontból.

17:00 – „Régen fel kellett volna már szorozni az eszmei értékeket az inflációval.” – Ezzel egyetértek. De azt is nézzük, hogy például az említett rétisasból a védelemnek köszönhetően jóval több lett, mint volt (több tízszeres állomány 20 év alatt), de az eszmei értéke nem változott. Magyarán teljes felülvizsgálat kellene. Ez nem egy egyismeretlenes egyenlet.

18:22 – Huh, de hatalmas téma az éjjellátó… „kilobbizták maguknak, hogy lehessen használni”. Ez azért nem igazán így volt. Ragadozógyérítésre és vadkár elhárításra engedélyezte a jogszabály és fokozatosan vezették/vezetik be. Egyszerűen szükség volt rá a munka jellegű vadászat miatt, amilyen a vadkárelhárítás például. Nem kilobbizták, hanem egyre többen használták, kiszabadult a szellem a palackból és mivel a környező országokban már régóta lehetett használni, így a hazai jogalkotó a való élet után szaladt és nagy nehezen engedélyezte, mert a szellemet már nem lehetett visszatömködni. Ebbe most jobban nem is mennék bele, mert kétszer olyan hosszú lenne a poszt.

18:50 – „A természet és a pecás, vagy a természet és a vadász közti konfliktus” – A pecásokról nem tudok nyilatkozni, de a vadászok és a természet között…hát…kérdések, megoldandó feladatok vannak, de azt kimondani, hogy a természet és a vadász konfiktusban lenne… az a vadász, aki él-hal a természetért, igyekszik óvni…Na mindegy, lépjünk túl ezen. De, hogy ezt a dumát honnan vették, hogy az íjászat és az elöltöltős vadászat szemléletváltás lenne, ami fenntarthatóbb vadászat lenne…? Ezek a vadászati módok hagyományos vadászati módok, a solymászattal és az agarászattal együtt, többszáz meg többezer éve velünk vannak. A mai hívei a nehezebb voltuk és a nagyobb élmény miatt köteleződnek el mellette. K.vára nem cosplayezés…jézusom! Kikérjük magunknak! De a vadgazdálkodás eszközeként jóformán alkalmatlanok, mert mennyiségi szempontból hatékonytalanok. Ez csak az élményről, a kihívásról, ügyességről szól. Sem íjjal, sem madárral, sem agárral, sem elöltöltőssel nem lehet szarvaspopulációt szabályozni, és 100 hektáros kukoricatáblát őrizni. „Vannak olyan vidékek, ahol már csak ezt engedélyezik. Ebbe az irányba mennek.” – Hát nem. Kb egyetlen vadászterület van az országban, ahol az íjat preferálják, de a vadkárelhárítást és a szabályozást ott is puskával végzik. Az országátlag továbbra is abba az irányba halad, hogy félnek a hagyományos vadászati módoktól, és kerülik mint a tüzet, egyenesen tiltják.

20:48 – „Ez olyan mint a íjászat, hogy kifejezetten számszeríjjal, vagy másféle íjakkal, nyílvesszővel vadásznak” – A számszeríj legalább 30 éve tiltott vadászati eszköz. Az íj 30 éve engedélyezett, külön vizsgához kötött. Számszeríjjal nem vadásznak. Amúgy igen, a szemléletváltást mi is várjuk. Bár nem biztos hogy ugyanarra gondolunk.

21:37 – „A magyar vadászlobbi az ólomsörét mellett iszonyatosan lobbizik.” – igen, fentebb már leírtam miért. De nem vagyunk egyedül, kb fél Európa támadja az ólomsörét teljes betiltását célzó rendeletet. Vadász szövetségek, kamarák, lőszergyártók, fegyvergyártók, sportlövészek…mindenki. Miért? Mert megint ott tartunk – jó 21. század módjára -, hogy párbeszéd, egyeztetés érdemben nincs, csak tiltás ész nélkül. Ennek semmi köze a hagyományokhoz (ami Szendőfi szerint csak egy álca) és semmi köze a pénzhez, a Semjén Zsolthoz, vagy a vendégvadászokhoz. Egyszerűen nincs érdemi indok az ólom további korlátozása ellen a vadászatban, sportlövészetben, és ami a legfontosabb, nincs felkészítve az iparág a hirtelen átállásra, amit akarnak. Ha át is állunk, átmenet kéne. Az Európai Vegyi Ügynökség ezt 1.5 év alatt akarta először lezavarni. Nem reális, már akkor sem volt az, amikor még nem tudtuk, hogy kitör egy háború a szomszédban és felpörög a fegyver-lőszergyártás. Így már még problémásabb. De hogy a bús francba jön ide az, hogy a Semjén hány vadkant meg szarvasbikát akar lőni??? Mi köze ennek a söréthez?? Eleve golyóval lövik ezeket! Teljes zagyvaság, igazi sötétzöld duma, keveri a szezont a fazonnal, csak mert jól hangzik! Milyen támogatást von meg a kicsoda kitől??? Nem is támogatja a kormány a vadászatra jogosultakat! Egyetlen támogatás létezik, az a Kamaráé, és arra a pénzt maguk a vadászok dobják össze a vadászjegy árából (Vadgazdálkodási Alap), tehát csak újraelosztás. Nem a Semjén osztogatja. Bejön itt a vadsűrűség is az interjúban…WTF??? Egyáltalán, hogy jutottunk ide a halőrbűnözéstől? Aztán meg az ólomtól? Teljes agymenés ez a rész, semmi nem függ össze semmivel! Itt megint olyan témára tévedtünk („a biznisz az első”), amiről órákat lehetne beszélni, sőt kell is, meg is teszik szakmai berkekben, de oda nem Szendőfit hívják szakérteni, és ez az adás se erről kéne szóljon.

24:10 – Rohadtul nem arról szól a hőkamera, hogy megkönnyítsék a pénzes vadászvendégek dolgát, vagy bármiféle strapát megelőzzenek. Eddig is vadásztak éjszaka, csak lámpával. Most meg éjjellátó berendezéssel, ami nem mellesleg biztonságosabb is, de erről már ne is beszéljünk, mert kikötünk a legutóbbi balesetnél (ami egy lövés volt a kb 3 millióból, ami eldurran itthon egy évben). Ismét: ehhez az íjas vadászatnak és az elöltöltős puskának az égvilágon semmi köze nincs. A védett állatok lövése meg megint nem tudom hogy jön ide. Szendőfi azt sugallja az interjúban, hogy azért lobbizták ki az éjjellátót, hogy lehessen védett állatot lőni. WTF???? Plusz ki akarta egyáltalán kilobbizni a védett állatok vadászatát? Én erről nem hallottam. Egerészölyv??? Nem tudok róla. Holló? Hát…talán szóba kerülhetett ilyen, hogy lassan el lehetne gondolkozni, hogy az állománnyal kezdeni kell majd valamit, mert rengeteg holló lett az elmúlt 10 évben. Tényleg rengeteg. De ez szakmai alapon történik ideális esetben. Vagy csak a vízivadászok nem akarnak kormoránt lőni, mert nem lehet megenni és nincs lődíja, kedves Szendőfi úr? Az ölyvet meg a hollót azt nagyon akarják lőni, mert az olyan finom lenne? Kicsit ellentmondásba ütközött az úr itt.

24:58 – „Felmerül a kérdés, hogy miért nem a muflonnál van apasztás a védett állatok helyett.” Hát, felmerült. Jó ideje már a muflonkos egész évben vadászható, a nőivarú pedig csak utódnevelési időszakban nem lőhető. Köszönjük a remek ötletet a budapesti stúdióból. A dám ugyanez, nincs érdemi kvóta azokon a helyeken, ahová nem való. Azon el lehet vitatkozni, hogy a dám őshonos-e, mert ugye honnan számoljuk az ősöket? A dámot még a rómaiak hozták ide először. Az nem tegnap volt. És elég jól érzi magát, nem más fajok kárára alapvetően, nem inváziós. Bizonyos területeken a vadgazdálkodási szerepe jelentős, máshová meg nem való.

25:48 – Megint a farkasnál vagyunk. Persze jöjjenek! Mondjuk Budaörsre az Auchan és az Outlet Center közé, ahová a pesti nép kijár kirándulni, kutyázni, bringázni. Jöjjenek a középhegységbe is, ahol Józsi bácsi jószágot tart, hadd küzdjön meg velük, majd megtámogatjuk egy kis pénzzel, hogy tartson nagy kutyát, meg húzzon villanypásztort. A farkast (meg a medvét) egyébként az Auchannal kapcsolatban megkérdezték onnan Pestről? Netán Józsi bácsit? Viccet félre téve, naiv dolog azt gondolni, hogy a farkas és a medve a mai világban majd mindent megold. Nem. Nincs Magyarországon megfelelő élőhelye országszerte.

26:10 – Nem a vadász követi el a természet ellen a bűnt azzal, hogy felszaporítja a vadat és télen eteti. Állambácsi, azon belül is az Agrárminisztérium, azon belül is a Vadászati Hatóság mondja meg, hogy ki, hol, mennyit lőhet ki, nem a vadász maga dönti el. És persze hogy eteti, gondozza, hiszen értéket képvisel számára. A vadkárral, a hivatásos vadászok alkalmazásával olyan hatalmas és gyakran kiszámíthatatlan költségek terhelik a vadászatra jogosultakat, amit valamiből ki kell gazdálkodni. Aztán persze minden vadász azt szereti, ha van vad a területen. Akkor is, ha nem lőhet belőlük, de jobb egy élettel teli éjszakán kint ülni és nézelődni, mint egy kihalt tájon. Mellesleg a legújabb trendek alapján kezdenek leállni a téli etetésekkel, pont azért, amit Szendőfi elmond. A vadászat is változik.

Amúgy „vicces”, hogy a zöld érzelmű laikusok tábora két részre oszlott. Az egyik csapat azt akarja, hogy ne legyen annyi vad itthon, drasztikus létszámcsökkentést követel az erdőre, mezőgazdaságra, autós gázolásokra hivatkozva, a másik meg azt, hogy ne bántsák a vadászok az állatokat, hagyjuk a természetet, hogy tegye a dolgát stb. Mi vadászok kérdezzük, hogy amellett, hogy igyekszünk százéves, egyetemeken tanított szakmai alapelvek mentén ténykedni, most melyik csapat elvárásainak kéne megfelelnünk?

27:37 – „Rászoktak a vadászok arra, hogy lábon lődözik a farkast, hogy ne ott múljon ki.” – Súlyos vád. Bizonyára nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél, bár azért ez elég hihetetlen és nagyon veszélyes „játék”, inkább tűnik hergelésre alkalmas kitalációnak a sötétzöldek részéről. De legalább ne úgy adjuk már elő, mintha ez valami generális jelenség lenne. Van Magyarországon 70.000 vadász, ebből kb 69.500 életében még farkast se látott, nem hogy lábon lövöldözné őket. Szendőfi dumája alapján holnap az átlag néző ezen kijelentés miatt 70.000 vadászra fog haragudni, aztán a való életben lehet meg se történt, ha mégis, akkor 1-2 vadászterületen az országban kitalálta ezt a baromságot néhány csökkent értelmű vadász (kb 1400 vadászterület van). Mondjuk itt is lehet relativizálni. Ha az a vadásztársaság teszem azt jórészt a muflonból tartja el magát, így tud csak üzemelni, és pár év alatt váratlanul bejutnak oda a farkasok, legyalulják a ragadozóhoz nem szokott állományt, és a vadásztársaság emiatt anyagi problémákba ütközik, nem tudják kifizetni a gazdáknak a vadkárt, a hivatásos vadász bérét, az adókat, akkor lehet, hogy a bűncselekményt ugyan nem, de a rosszallást meg lehet érteni. Ismét nem fekete vagy fehér történetről beszélünk, és ismét nem egy bűnelkövetőt szeretnék mosdatni. Csak lássuk kicsit a másik oldalt is. A vadásztársaságnak törvényi kötelezettségei vannak. Minden évben 10-15-20 millió vadkárt kell beköhögnie a helyi gazdáknak, és ez az összeg a vadászati bevételből kerül kifizetésre. A legtöbb Vt. nullszaldós évvégén, mielőtt valaki azt gondolná, hogy itt húdenagy biznisz van a levegőben. (no big business here). De hogy a nemzeti parkok kamerái tele lennének sántító és háromlábú farkasokkal…? Én erről megint nem hallottam, pedig eléggé követem a magyar vadász közéletet. Vadász csoportokban ezek a felvételek meg kellett volna már forduljanak, a jeladós farkas is akkorát ment, mint ide Nagykáta, erről viszont nem hallott senki, csak Szendőfi. „És kölykök is…” – igen. Sőt kiskutyák és pelyhes kiscsibék is. Meg gyerekek is! – így még mélyebbre hatolunk a műsort hallgató női szívekben. Édes jó Istenem, gyere le! … és megint az éjjellátóra kenjük. Az a főbűnös! 😀 Sokáig nem bírom már, így is kínokkal küzdök, hogy másodjára hallgatom meg ezt az adást.

29:30 – „Egyébként sast is lőnek így, ha látják, hogy éjszakázik a parlagi sas a fa tetején, elég nehezen állják meg, hogy oda ne durrantsanak.” – ó igen…bizonyára. Még valami Andersen-mese? 70.000 vadászból 500 látott eddig farkast, a másik 500 meg parlagi sast. Lehet a maradék 69.500 is látott, de azt se tudta mi az. Neeee…ne költsünk már több mesét! Nincs ilyen baszki! Nem lőnek éjjellátóval parlagi sast a fa tetejéről, ha valaki mégis megtette, valahol az ország valamely bugyrában, őt vegyék elő, de a többieket hagyják már békén! Ahol én vadászom, 12.000 hektáron, egyetlen rétisas párt ismerek. Viszem ki a gyereket kocsival, távcsővel, hogy megmutassam neki! Ez az általános, vagy az, hogy le se tojják, mert jó sok vadász nem is ismeri ennyire mélyrehatóan a faunát, egyszer tanulta, aztán el is felejtette mert nem érdekli ennyire.

30:55 – „Trófikus kaszkád” – Ez nagyon szép volt Balázs! Ez egy olyan szakkifejezés, amit az átlag ember nem ért, és ezzel rögtön komoly szakember látszatát keltetted a szemében, így az összes baromságot élből elhiszi neked, amit fentebb összehordtál.

34:50 – Halgazdaságok és a Natura-2000 területek – Ez szép és jó, de azzal hogy ott létesül egy halgazdaság, ahol tálcán kínáljuk a halat, már megváltoztattuk az természetes viszonyokat. Ott nem annyi kárókatona marad, amennyi eredetileg lett volna, hanem a környék összes madara oda költözik (kis és nagy kormorán is), és ezzel kezdeni kell valamit. Szóval az alapelv, a tűrés, a megtűrés szép, de csak elvi dolog. „A napfény az jöhet, a víz az jöhet, a talaj az jöhet…de az állatok ne jöjjenek” – sajnos erről nem csak a halgazdaság gondolkodik így, hanem a mezőgazdák jó nagy hányada is. Ez van. Mi vadászok sem szeretjük. Kompromisszumokat kell kötni mindkét oldalról. Aztán jön egy zöld érzelmű laikus és az egész k.va komplex rendszerből kiemel egyetlen jól hangzó dolgot, és azzal kampányol, azzal hergeli az átlagember érzelmeit. Legyen az ólom, legyen az kárókatona, legyen éjjellátó, farkas, vadsűrűség, bármi…

De könyörgöm…! Itt vagyunk az egyórás podcast-adás 35. percénél. 35 perce egy halkutató, filmes, zenész a vadászatról, éjjellátókról, farkasokról, ólomról dumál a legmagabiztosabb kiállással úgy, hogy ő a halakhoz ért, meg a filmkészítéshez és a zeneszerzéshez. Ez lehetett volna egy 30 perces interjú. A második 30 perc.

Kedves Átlátszó.hu! Időközben szembejött, hogy ezen adás előtt Szendőfi úr egy másik tartalmukban az erdészeknél húzta ki a gyufát hasonló módon. Egyesület, civil szervezet ír nyílt leveleket, felháborodásuknak hangot adva. Becsülendő, hogy a médium ráfeküdt a természetvédelmi témákra, de nagyon úgy tűnik, hogy rossz embert választottak erre a célra, aki a hergelésével, csúsztatásaival több kárt okoz mint hasznot, komplett szakmákkal igyekszik a társadalmat szembefordítani, ellenségképet gyártani a kulturált párbeszéd helyett.