Csidicsudi irányzékok
Szinte mindenfajtát kipróbáltam, ami létezik, de rá kellett jönnöm, hogy az egyszerű a nagyszerű. Red dot, elektronikus világítópontos, hőkamerás, távmérős, távbecslős… Mindegyikkel van valami nyűg, ami idegesíteni fog.
Vagy nem lehet vele pontosan lőni éles helyzetben (EZ-V), vagy bepárásodik/befagy télen (Truglo Range Rover Pro), vagy meg tud bolondulni, mert számítógép van benne (Garmin Xero), de volt olyan is, ami annyira gagyi, hogy pár lövés után elállítódott (Booster 5P). Becsülettel kísérleteztem, keresvén a szent grált, de végül beláttam, hogy az a legjobb, ami faék egyszerűségű. Azt használja a világ jórésze is. Viszont az legyen minőségi, lásd következő pont.
Olcsó irányzékok
Nem állítom, hogy egy halál egyszerű 10ezer forintos irányzékkal nem lehet vadászni, bááár ezt a kategóriát is próbáltam (Alis kínai, őskövület PSE), és pár lövés után kettétört az erőhatásoktól. Az is gyakori ezeknél, hogy ha finoman húzod meg, nem elég, ha erősebben, akkor megszakad a menet, törik a fém, stb. Szóval azt mondanám, hogy 40-50ezertől kezdődik az, amit már talán tisztességes irányzéknak lehet nevezni, de még itt (inkább úgy mondanám 100ezer alatt) is gyakran olyanokat árulnak, aminek valamelyik részét addig fogod szidni, amíg nálad van. Mondok egy példát. Megvettem újonnan, tán 80ezerért az üveges Truglo Range Rover Pro-t. Az egy dolog, hogy jó ötletnek tűnt, hogy a magasságállítójáért nem kell előre nyúlkálni, hátul van a középrész vonalában, de hamar kiderült, hogy bukó az egész, ha tár van az íjon. Rossz esetben el sem fér a tár és az irányzék együtt, annyira kiáll az állító kereke. Azt is megemlíteném, hogy előfordult, hogy lövésre kikapcsolt a világítópont, ami ennél ugye nélkülözhetetlen, miután nincs fizikai tüske benne. Ha nem világít, nincs mivel célozni. Aztán egy héten belül – belövéskor – beletört az egyik rögzítő csavar is a vertikális állítónál, pedig isten látja lelkem nem húztam túl (szerencsére kettő fogja, és az egy megmaradt még ellátta a feladatát). Oké, gondoltam selejt volt, megesik az ilyen. 1-2 év után feladtam ezt a koncepciót, gondoltam veszek egy ugyanilyet csak nem üvegest, hanem fizikai tüskést, az nem fagy be, meg akkor is használható, ha nincs világítás valamiért. Vettem tehát egy 1-pines Trugo Range Rovert használtan. Belövéskor már még óvatosabban, finoman húztam meg a csavarokat a vertikális állításnál, hiszen tudtam, hogy alig kell meghúzni, már fog rendesen, pláne kettő egyszerre. 1-2 hét után után beletört az egyik ebbe is. Ismétlem, 80ezer forintos irányzék (az üveges még drágább). Ja és ha felkapcsolod éjszaka a pinvilágítást, az egész irányzék világít körben mint egy fénygyűrű. Csak az a vad nem szúr ki, amelyik nem akar. Tehát hiába drága, mégis átgondolatlan koncepció, olykor még gagyi anyaghasználattal is.
Szóval sajnos a tökéletes, vagy legalábbis aközeli, jól átgondolt és korrektül legyártott irányzékok 100ezer forint fölött vannak (Spot Hogg, HHA, Axcel, UV, Dialed), de nem ritka, hogy 200ezer fölött is akár.
Gagyi elsütő
Hasonló igaz az elsütőkre is, amit fentebb leírtam. A legolcsóbbak átgondolatlanok, csuklószíjasnál nem lehet betűrni a kabát alá, hogy ne lifegjen, ha nincs rá szükség, továbbá nem állítható a hosszuk, a tépőzáras hangos, a csipeszessel nehéz beletalálni az elsütőfülbe sötétben. Az olcsó marokelsütők többsége teljesen manuális (értsd kézzel kell rákanyarintani a fülre a karmát), hangosan csattannak oldáskor, stb. Egy valamirevaló Stan Onnex, vagy UV Button, és társaik 100ezer fölött mennek sajnos. Nem próbáltam, de esetleg talán a 70-80ezres marokelsütők érnek már valamit. Ellenben a 30-50ezresek kerülendők.
Céllövő peep
Vadászatra nagy apertúrájú peepet kell venni, ami bár nappal hátrány lesz, mert “kolompol” benne az irányzék, de éjszaka meg áldás, lévén kevésbé fogja le a fényt.
Orrgöb/szájgöb peep helyett
Nem ragozom túl: kevés. Az orrgöb is meg a szájgöb is. Ha valaki sokat gyakorol tudatosan, talán elhagyható a peep, de az én tapasztalatom az volt, hogy még az orrgöb sem biztosít ismételhető lövéspozíciót. 2-3 lövés után pontosan lehet vele célozni, de ha 1 hét múlva újra nekifogsz, jönnek az érthetetlen oldalra szórások, amivel odáig jutsz, hogy hozzáállítod az irányzékot, hogy aztán újabb 1 hét múlva kezdhesd elölről. Amint visszateszed a peepet, visszaáll a pontosság.
4.2mm-es vesszők
Igaz átmennek mindenen, mint forró kés a vajon (egyetlen sima polifoam vesszőfogó nem is elég nekik, durafoam betét kell, vagy mögé kell tenni egy másik vesszőfogót), az oldalszelet meg kinevetik, de borzasztó drágák, és elég nehéz szerelni őket. Ragasztási problémáid lesznek az inzertekkel, a tollakkal, és a 4 millis világító nockok hol működnek, hol nem. Az az élmény, amikor órákig precízen ragasztod, szereled otthon a vesszőket, kimész lőni, és 5 vesszőből 4-ről 10 percen belül lehullik 1-1 toll, vagy épp az összes…minden másra ott a Mastercard.
6mm-es vesszők
Na ezt ne. Az Easton hülyesége, csak nekik van, semmit nem kapsz hozzá. Ez olyan, mintha indiai autót vennél, az alkatrészes meg csak néz rád, mint Noé a harmadik tevére.
5.2mm-est vagy 6.2mm-est kell venni vadászatra. Előbbi szintén drága, de legalább jó, kiforrott koncepció és rendelkezik a 4.2-es minden pozitív tulajdonságával. A 6.2mm-es meg az univerzális, olcsó strapakanca, a célnak tökéletesen megfelel kicsi pénzért. Nem kell .001-es egyenességű, bőven elég a .003-as, de ha .006-os, azon se fog múlni, hogy eltalálod-e a disznót 20-30 méterről.
Íjmérleg
Egyes helyeken húzóerő-mérőként árulnak sima íjmérleget, vagy akár bőröndmérleget. Nem jó. Ha húzóerőt szeretnél mérni, akkor olyat vegyél, amivel ki tudod húzni az íjat úgy, mint egy marokelsütővel és mutasson csúcsértéket, ne csak pillanatnyit. Minden más kvázi használhatatlan.
Csuklópánt
Markolatra szerelhető csuklószíj, ami arra hivatott, hogy ne ugorjon ki a kezedből az íj lövéskor. A mai világban már teljesen felesleges, de ha elég szoros, legalább segít belecsavarni az íjba és elrontani a pontosságot. Meg még útban is tud lenni, ha sötétben kell ráfogni az íjra. Nincs rá szükség.
Tessék-lássék stabilizátor
Ha megnéztek egy íjászversenyt, gyakran akkora stabikat használnak, mint egy síbot. Nem véletlenül. Vadászaton erre nincs lehetőség, de azért itt is még a használható kategóriába esik a 8-10-12″-es (20-30cm) stabi. Ideális esetben gyorscsatlakozós, hogy beférjen a táskába, de ne kelljen csavargatni. És aminek a lényege, hogy extrakönnyű karbon a szára, és a súly csak a végén van. Ekképpen a tömzsi, acél, meg bánat tudja milyen ún. vadász-stabilizátorok kb. semmire nem jók, csak ballaszt.
Olcsó vesszőtár
Ezek párezer forintos a Maximal, meg Booster tárak zörögnek, törnek, kiállnak, túl alacsonyan vannak, így túllóg a vesszők vége az íjon, ami macera kint az erdőben. Itt is igaz az, hogy a jól átgondoltak, a precízen legyártottak sokba kerülnek.
Fém elsütőfül
Na ezt megvettem, de hamar kiderült, hogy jobban járok, ha ki se merem próbálni. 😀 Életveszély állítólag, nem véletlen, hogy nem lett elterjedt. Két csavar szorítja az ideghez, de ha valami ok folytán a hatalmas erőhatások miatt eltörik, akkor átalakul lövedékké. És azt te nem akarod.
Decathlonos lessátor
A Solonac lessátor még mindig 50ezer Forint alatt van, de volt idő, amikor 40ezer alatt volt, így vonzó alternatívának tűnt az akkor 100ezerről induló, ma már inkább 150ezerbe kerülő amerikai változatokkal szemben. Sajnos azonban vadászíjászatra csak igen komoly kompromisszumokkal használható. Bár az első disznómat ilyenből lőttem, de rossz az anyaga (susogós, fénylő, olyan mint az esernyők anyaga), szűk a beltér kihúzott íjjal, nem jó az ablakkialakítás sem. Anno csináltam róla tesztvideót, ott bár elmondtam ezeket, de még viszonylag optimista hangvételben. Azóta elengedtem. Most a Temus verzióval álltam neki kísérletezni, mert az jóval közelebb áll mind méretben, mind anyagban, mind pedig konstrukcióban a drága amerikaiakhoz… harmadáron.
Hibrid hegy
Ennek az a lényege, hogy a hegynek van fix pengéje is, és egy jóval szélesebbet vágó mechanikusan nyíló pengéje. Ha nagykönyv-szerűen nyílik, marha nagyot vág, ha pedig valamilyen ok folytán nem nyílik ki rendesen, a fix penge még így is elvégzi a dolgát. A való életben azonban szarul repül behangolt íjból is. Kuka.
Acél mászócuccok
Olcsók, de nehezek. Elsőre azt gondolná az ember, hogy nem számít, de később rájön, hogy igenis számít. Az íjas vadászat gyakran macerásabb, mint egy puskás vadászat, ahol az ember a vállára akasztja a fegyvert és felmászik egy magaslesre. Ez a macera az elején még izgalmas, de egy idő után, ha nem figyelünk oda a gondolatainkra, a vége az lesz, hogy már csak egy széket viszünk ki magunkkal és leülünk valahová. Amivel semmi baj nincs, de fáról több az esély, csak azt a nyűgje miatt egy idő után kezdi elengedni az ember. Ahhoz, hogy ez ne történjen meg, a végletekig le kell egyszerűsíteni és könnyíteni a technikát, hogy ne tartson vissza. Máskülönben le fogunk szokni róla. Bizony egy kor, és/vagy vadászattal eltöltött évek után hajlamosabb az ember az ilyenekre. Az acél cuccok pont annyira nehezek és nagyok, hogy egy idő után nem lesz kedved cipelni magaddal.
Mászóles
Nagyon bükkösben kell vadászni ahhoz, hogy kihasználd. A mászólesnek telefonpózna kell, az meg a legtöbb helyen nincs is, vagy ha van, akkor tuti rossz helyen van: rossz széllel, túl közel, túl messze, túlságosan takarás mögött stb. Arról nem beszélve, hogy a mászóles nagy és rengeteg helyet foglal, cipelni kell…lásd előző pont. Még mindig az a legjobb megoldás, ha egyszer rászánjuk az időt és energiát és építünk egy fix íjászlest, hogy íjjal a kézben is csak annyi legyen a dolgunk, mint puskával: felmászol és leülsz. Pont.
