Sokszor sok helyen elhangzott már, hogy a hőkamera és éjjellátó előtétek azért mindig 1X-es nagyításúak, hogy fedésben legyen a képük a valósággal. Ha belenézünk az előtétbe, akkor az ott látott kép a háttérben lévő tájhoz képest 1:1 méretarányú, tökéletesen rá lehet illeszteni a tájra. Igen ám, de ha távcsőre biggyesztjük, akkor elképzelhető, hogy ez a kép a valósághoz (amit a céltávcső egyébként lát) egy picit el van tolódva. És mivel a távcső szálkeresztjével immáron az előtét kijelzőjén látottakat célozzuk, nem azt fogjuk megcélozni, amit szeretnénk. Ezért kell belőni az előtéteket vásárlás után.
Belövés/központosítás
A belövés lényege tehát az, hogy az előtét kijelzőképét X/Y tengelyen addig tologatjuk a menüből, amíg az fedésbe nem kerül a valósággal. Lásd az alábbi képen (a bekarikázott lovat figyeljük, mert a többi ló időközben elmozdult).
- kép: A valóság, amit a távcső lát
- kép: Felhelyezett (de még nem központosított) előtéttel, amit a távcső lát
- kép: Egymásra vetítve az 1. és 2. képet látszik, hogy a hőkamerakép el van tolódva a valósághoz képest
- kép: A hőkamerakép megfelelő mértékű és irányú eltolásával fedésbe hozzuk a hőképet a valósággal, vagyis központosítjuk az előtétet
Mindez persze lőlapon, lövésekkel történik, most csak az elvet mutattam be, azt, hogy miért kell belőni, szakkifejezéssel élve központosítani az előtétet.
Ferde felrakás elméletben
Node mi van akkor, ha a belőtt, központosított előtétet ferdén rakjuk fel? Akár szó szerint ferdén (ami egy jófajta, helyesen beállított adapterrel szinte lehetetlen), vagy akár csak úgy, hogy kicsit el van fordulva a tengelye körül? A válasz: elméletileg semmi. De csak abban az esetben, ha előtte tökéletesen(!) központosítottuk, vagyis belőttük az előtétet. Ilyen esetben csak a képkivágás fog elmozdulni vagy elfordulni, de a céltárgy maga ugyanott marad, ergo a lövési pontosságra a ferde felrakás nincs hatással. Az alábbi képen ezt illusztrálom,
láthatjuk, hogy a szálkereszt az őzön marad, csak épp hol a kép egyik szélére kerül, hol a másikra, mögötte a sózó vagy benne van a képben, vagy képhatáron kívül esik, hol pedig ferdén álló képen látható az őz, de továbbra is egyenesen a talpán:
Ismét hangsúlyozom, hogy ez csak akkor van így, ha tökéletesen(!) központosítva lett az előtét. Ha nincs teljes fedésben a valósággal, akkor eleve nem pont oda visz a puska mint előtét nélkül, előtéttel pedig attól függ a szórás, mennyire egyenesen sikerült felhelyezni azt. Rövidebb lőtávokon ez még nem biztos, hogy feltűnik.
Ferde felrakás gyakorlatban
Ugyanakkor… Olyan hogy tökéletes belövés szinte nem létezik, hiszen ott a cső és a lövedék szórása, ott a lövő kezében lévő hibafaktor. Ezek miatt a tökéletes központosítástól hajszálnyi szögben valószínűleg el fogunk térni. Így viszont a ferde felrakás éreztetni fogja a hatását, főként nagyobb távolságokon. Így hát nincs mit tenni, törekedni kell a minél precízebb belövésre, majd a későbbiekben az előtét lehető legpontosabb felhelyezésére, amire kiváló, bajonettzáras adapterek léteznek már manapság. Ha így járunk el, normál vadászati körülmények között nem lesz gondunk, a hosszútávlövők meg úgysem előtétet használnak.
Végezetül…
Számomra egyértelmű volt, de hallottam már a témában visszakérdést, szóval inkább leírom:
az elhangzottak hőkamerás és digitális éjjellátó előtétekre egyformán vonatkoznak!
