Kalappal!

Mit keresel?

Vadászíjászat

Ha nem sikerül a vadászíj behangolása

Ha nem sikerült a íjad behangolása, akkor ott valami hiba van a rendszerben. Ebben a cikkben sorra vesszük, hogy min csúszhat el ez a létfontosságú dolog, ami garantálja, hogy a vadászatra használt pengés hegy, és a gyakorlásra használt terephegy ugyanoda menjen.

Volt már cikk a Vadász Blogon arról, hogy miért létfontosságú egy vadászíjat behangolni. Röviden azért, mert ezzel az íj pontosabb, könnyebben használható, a nyílvessző pedig hatékonyabb lesz. A fixpengés vadászhegy és a terephegy is egy pontba megy, akár nagyobb távolságokról is. A hangolás nem agysebészet, de azért rendszerint nem is egy kétperces művelet. A mikéntjéről is volt már egy kimerítő, illusztrált írás itt a Vadász Blogon.

De mi van akkor, ha belegebedünk és mégsem sikerül? Van ilyen, hidd el pontosan tudom, az előző íjammal írd és mondd 1 éven át szenvedtem. Az előző tulaja azzal adta el, hogy ő marad a jól bevált márkájánál, emezt nem tudta rendesen behangolni, inkább eladja, van még három másik íja. Én próbáltam behangolni, de olyan szélsőséges beállításokra lett volna szükség, ami képtelenség. Aztán volt, hogy valahogy mégis sikerült, éppcsak jó volt, de a következő alkalommal megint félrehordott a pengével. Hajszálvékony dolgokon múlott a siker, nagyon érzékeny volt a lövésciklusra. Elkezdtem magamban keresni a hibát, változtattam a lövésciklusomon, majdnem sikerült rossz szokásokat is felvenni emiatt, közben meg az íj volt a ludas, mint később kiderült. De erről majd később.

Most lássuk az előforduló problémákat, nagyjából gyakoriság szerint:

A mögötte álló személy

Nem véletlenül kezdem ezzel. Ha egy íjat nem sikerül behangolni, 80-90%-ban az íjászban van a hiba. Elég csak egy rosszul kialakult lövőtechnika miatt belecsavarni az íjba minden lövésnél, és máris olyan hangolási nehézségekkel találkozunk, amit nem tudunk áthidalni. Nagyon fontos a megfelelő markolatfogás (feltámasztás), a precíz oldás, a megfelelő húzáshossz, a megfelelő tartás, forma és pozíció, végül pedig a lövés lekísérése a kezünkkel. Ha ezek valamelyikében hiba van, az gondot okozhat, ami terepheggyel még nem jön ki feltétlenül, de fix pengével már biztosan.

Ügyeljünk rá, hogy a kézfejünket 45°-ban tartsuk, az íj a megfelelő ponton támaszkodjon fel a tenyerünkben (erről sok videó és fotó van a neten), és legfőképpen arra, hogy a markolat nyomáspontja ugyanott legyen minden lövésnél. Ugyanis előfordulhat, hogy megfogástól és tartástól függően hol feljebb, a markolat nyakához kerül a nyomáspont, hol lejjebb a markolat közepe felé. Nyilván ez függ a markolat kiképzésétől is, de a legjobb, ha egyenletes az eloszlás. A csukló legyen egyenes, és persze ne markoljunk rá a markolatra, csak feltámasztunk, elernyedt ujjakkal. Ha becsülettel tartjuk a 45°-ot, akkor a kis- és gyűrűsujjunk szinte el sem éri a markolatot (ld. lenti kép). Fontos, hogy a lövés pillanatában se fogjunk rá a markolatra! Ez egy rossz szokás, mert tudat alatt félünk attól, hogy az íj kiugrik a kezünkből. Nem fog kiugrani, ha megfelelő a stabilizátor mérete, és nem valami őskövület íjunk van. A csuklószíjjal is az a baj, hogy ha feszesre húzzuk, vagy csak simán megfeszül, az megnöveli az esélyt az íj csavarására. 45°-os feltámasztásnál a mutató és középső ujjunk begye lazán a markolat frontján nyugszik, épp elég biztosíték, hogy ne ugorjon ki az íj a kezünkből.

Ügyeljünk arra is, hogy az elsütőre ne rácsapjunk, hanem finoman húzzuk el hátrafelé, akár a húzókarunkkal végigkísérve. Figyeljünk arra is, hogy a tartó kéznél a vállat engedjük le, lazítsuk el, ahogy a kar, a könyök se legyen megfeszítve. Sokkal stabilabb lesz így a célzás is, nem táncol annyira a tüske a célon. Minél több izmunk feszül a teljes kihúzás állapotában, annál bizonytalanabb lesz a célzás. A húzó kéznél is legyen nyugodt a váll, ne feszítsük. A húzó alkar párhuzamos legyen a vesszővel, vagyis a könyök ne álljon felfelé. Elsütés után ne ejtsük le az íjat rögtön, mert ez berögzül, és előfordul, hogy idejekorán bemozdítjuk. Lövés után rövid ideig még tartsuk az íjat a célon. Google-be pöttyintsük be az “archery form” keresőszavakat, és milliónyi képet és magyarázatot fogunk találni, hogyan kell csinálni.

Rossz spine

A nyílvessző spine-értékének kiválasztása kritikus dolog. A túl gyenge spine jobbra hordást, a túl kemény spine balra hordást fog eredményezni, amit nem tudunk a kifutóval, vagy a csigakorrekcióval korrigálni. Ha lehetőség van rá, érdemes többféle spine-értékű vesszővel próbálkozni, amikor nem sikerül a hangolás. Ha nincs lehetőség, változtassunk az íj húzóerején. A vesszőre írt spine-érték a statikus spine. De a valóságban fontosabb a dinamikus spine, mely összefüggésben van a vessző hosszával, az elején lévő tömeggel, és az íj fonterejével. A hosszabbra vágott vessző könnyebben hajlik, mint egy azonos spine-értékű rövidebb. A 200 graines hegysúllyal szerelt szintén könnyebben hajlik, mint egy azonos spine értékű 100 grainnel szerelt. És persze minél feljebb tekerjük az íjunk fonterejét, annál merevebb vesszőre lesz szükségünk. Aztán azért azt se felejtsük, hogy az FOC értékünk a tanultaknak megfelelően minimum 15% legyen. Ha nincs elég tömeg a vessző elején, az is okozhat pontatlanságot.

Göb és kifutó

Ha eleve rossz a göbmagasság és hozzá passzintottuk a kifutót, akkor állítgathatjuk a végtelenségig, nem lesz jó. Fontos, hogy az elsütőfület és a göböt hozzáértő ember kösse fel a húrra. Az is előfordulhat, hogy a kifutó áll ferdén. Ha csak egyetlen Berger-csavar rögzíti azt, és nincs rendesen meghúzva, elfordulhat vertikálisan. Sok lebukós kifutóra emiatt raknak egy a középrészbe belemaró, apró feszítőcsavart, hogy a kifutó ne tudjon elfordulni. Nekem olyan is volt már, hogy újraszereltük a kifutót, és nem vettük észre, hogy ez a feszítőcsavar kiáll, így a kifutó nem feküdt fel rendesen, horizontálisan volt ferde.

A toll beleér valamibe

Viszonylag gyakori hiba, hogy a tollak beleérnek valamibe. A Elite Kure-omnál olyan kicsi volt a hely a kábeleltartónál a vessző és a kábelek között, hogy 3db sima 2″-es Blazer tollat nem is tudtam használni, mert nem fért el, lövéskor beleért a kábelekbe. Laposabb, hosszabb tollat kellett válasszak (egyébként nem bántam meg, sokkal jobb tollak vannak már, mint a kis Blazer), és/vagy 4db-ot kellett felraknom X alakban, mert úgy nem álltak ki annyira oldalra. De beleérhet a toll a lebukós kifutóba is, ha annak nem jó az időzítése, nem bukik le elég hamar.

Rossz csigaszinkron, megnyúlt idegszett

Az idegszett nyúlása problémák garmadáját hozza magával. A két csiga elveszíti a szinkront, nem egyszerre mozognak. Ha aszimmetrikus a nyúlás, a csigák dőlni kezdenek. Az íj fontereje csökken, mert a hosszabbra nyúlt kábelek engednek picit az íjkarokon, ezáltal az íj elveszíti a gyári maximális húzóerejét, és beállított húzóerő is észrevétlenül csökken. Azt hisszük, hogy a gyakorlással töltött hónapok során milyen frankón megerősödtünk, már flottul tudjuk húzni az íjat a korábbi erőlködőshöz képest, közben meg az íj lett gyengébb. Ha 65-70 fonthoz “lőttük be” a vesszőnk spine értékét, de valójában már csak 62 fonttal lövünk a nyúlás miatt, a túl merev vessző balra hordást fog eredményezni pengével. Érdemes rendszeres időközönként cserélni az idegszettet, akkor is ha nem tűnik elhasználtnak, de legalábbis ellenőrizni a fonterőt, megmérni az aljzási magasságot, a tengelytávot, és összevetni a gyári adatokkal. Ezek árulkodó jelek az idegszett nyúlásra. A fonterő méréséhez érdemes beszerezni, vagy kölcsönkérni egy digitális erőmérőt. Sok szervizben azt a rugós mérőt használják, amit 15 évvel ezelőtt megvettek, de az bizony már jó eséllyel nem pontos.

Csak egy példa… A bevezetőben említett íjamat magam is eladtam, mert nem tudtam vele dűlőre jutni. Az új tulaj elvitte idegszett cserére, ahol kiderült, hogy az előző tulaj által átadott gyári állapotban se volt gyári szabvány méretű az idegszett (az előző tulaj ezért nem tudta behangolni). Amikor megvettem tőle, rögtön lecseréltük egy új, hozzá kapott idegszettre, amiről most kiderült, hogy szintén nem volt gyári szabvány méretű, én meg ezért nem tudtam soha behangolni rendesen. Amint a megfelelő idegszett került a régi íjamra, már tökéletes is lett…én meg 1 évig szenvedtem vele, és már azért adtam el, mert ismerősök azt mondták “nem fekszik neked ez az íjtípus, van ilyen, próbálj másikat”. Nem vonom kétségbe, hogy van ilyen, de ne ez legyen az első, amire gondolunk.

Vacak pengés hegy

Ha nagyon olcsó, kínai, ráadásul sok alkatrészből álló (összerakható, cserélhető pengés) vadászhegyet veszel, ne csodálkozz, ha nem repül szépen. Jártam így aliexpresses verzióval éppúgy, mint itthon vásárolt Maximallal. Egész egyszerűen nem gyártják le őket pontosan. Nem egy anyagból marják őket, sok alkatrészük van, és valahol kilóg a lóláb. Többségüket elég egy vesszőforgatóra rárakni, és látszik, hogy a hegyük körívet rajzol le. Ne sajnáld a pénzt minőségi pengés hegyre!

Kínai hegyek, amik sosem akartak egyenesen repülni

Az egyik legolcsóbb, de már minőségi vadászhegy a 3-pengés Muzzy 100, 6db-os kiszerelésben.

Olyan csendes, mint a terephegy, parádésan repül és sok-sok hazai nagyöreg vadászíjász disznók, őzek, dúvadak százait hozta vele terítékre.

Hibás vessző

Érdemes beszerezni a fentebb említett vesszőforgatót. Nem egy nagy tétel, és rögtön megmutatja, ha a vesszőnk nem tökéletesen egyenes. Erős behatástól is elferdülhet, de akár hibás gyártású is lehet. Csak tökéletesen egyenes vesszőt használjunk vadászatra! Érdemes már a vásárláskor ellenőrizni, és ha valamelyik vége körívet rajzol, abból a végéből elkezdeni a méretre vágást.

Szélsőséges vesszőválasztás

Az egyik amerikai oktató videóban hallottam, hogy a csigás íjakat alapvetően egy kb. 380-600 grain közti, átlagos vesszősúlyra tervezik, kalibrálják. Ha túl könnyű, vagy túl nehéz vesszőt használsz, előfordulhat, hogy emiatt akadnak gondjaid. 600 grain fölötti vesszőre csak Afrikában van szükség, ha valaki vízilóra vagy kafferra vadászik.

Végezetül egy kis útravaló…

A hangolás, és en bloc az íj beállításának megítélését ne bízzuk 1-2 lövésre! A leggenyóbb jellemzője az egész történetnek az, hogy sok a változó, legfőképpen mi magunk meg a lövőtechnikánk, és néha egy rosszul behangolt íjjal is becsúszik egy-egy jól sikerült lövés. Bízzunk az érzékeinkben, ne lelkesedjük túl a dolgot! Lőjünk sokat vadászheggyel és terepheggyel is! Lehet, hogy sok próbálkozás után 10 lövésből 3-4 oda megy a pengével ahová szántuk, de 6-7 meg nem. Egy megfelelően behangolt íj esetén tíz lövésből 8-10 vesszőnek kell odamennie különösebb erőlködés nélkül, ma is, meg holnap is, meg jövő héten is, ezt ne feledjük! Ha nem így történik, akkor valami még mindig nem jó!

ÍRTA

Nem csak vadász és blogger, de fotós is...

Facebook

EZ IS ÉRDEKELHET

Vadászíjászat

Az első PSE Omen csigás íj 2010-ben mutatkozott be, mint speed bow, vagyis sebességre kihegyezett íj. Több iterációt is megélt (Omen Pro), majd az...

Vadászíjászat

Íjat hangolnia minden vadászíjásznak meg kell tanulnia, mégpedig profi módon. Erről már a vadászíjász tankönyvben, tanfolyamon is esik szó, de most részleteiben is belemegyünk...

Vadászíjászat

Aki vadászíjász vizsgára készül, az találkozni fog a tananyagban a különféle csigarendszerekkel. Ámde a tankönyv technikai része régen íródott, terjedelmi korlátok miatt rövidségre törekszik,...

Vadászíjászat

Dr. Ashby közel 30 éven át tanulmányozta a nyílvesszőteljesítményt és a hegyeket. Konklúziói a mai napig nagy népszerűségnek örvendenek a vadászíjászok között, Ashby nehézvessző...