Kalappal!

Mit keresel?

Vélemény, ajánló

Előzetes gondolatok az elektronikus beírókönyvről

Az elkövetkező hetekben behatóbban is foglalkozik majd a Vadász Blog és annak multimédiás felületei az e-beírókönyv jelenségével, lehetőségével, bemutatva, hogy mire jó és mire nem, hogy kell-e tartanunk tőle, vagy hogy lesz-e egyáltalán valaha. Ez a cikk egy bevezető ebbe az új világba, ami nem kizárt, hogy hamarosan ránk vár.

Kezdjük is rögtön azzal, hogy

mennyi az esély rá, hogy lesz kötelezően használandó elektronikus beírókönyv?

Tudván, hogy az online érvényesíthető, kártyaformátumú vadászjegyre mennyit kellett várni, azt gondolhatnánk, hogy sohanapján kiskedden jön el az a nap, hogy a fizikai beírókönyv helyett elektronikusat lesz kötelező használni. De azért árnyaljuk kicsit ezt a dolgot!

Biztos vagyok benne, hogy ha valalaha is eljön ez a nap, akkor az első lépés nem a kötelezővé tétel lesz, hanem a választás lehetősége: aki akarja, helyettesítheti majd a hagyományos beírókönyvet, és a vadászattal és vadgazdálkodással kapcsolatos manuális adminisztrációt.

Ehhez nyilván ismét törvénymódosítás kell, mint az elektronikus vadászjegyhez. Már ez egy hatalmas lépés lesz, ugyanis vannak olyan társaságok, vagy akár állami erdészetek, ahol az e-beíró elképesztően meg fogja könnyíteni, vagy akár már ma is könnyíti az életet (ma a hagyományos beíró mellett használják több helyen). Nem különben hatósági oldalról is egyszerűbb lesz az élet.

Ezután jöhet el valamikor is az a szint, hogy már elég sokan használják, nagy lesz a kínálat is az erre szolgáló szoftverekből, és a vadászati hatóság kötelezővé teszi. Eddigre már jó eséllyel lesz majd ingyenesen használható, államilag fejlesztett, egyszerűsített változat is, és lesz fizetős, mindenre kiterjedő, átfogó piaci szoftver is. Ez még sok-sok évbe telik szerény véleményem szerint.

Aztán egy következő lépés minden bizonnyal az lehet, hogy a vadászati hatóság informatikai hátterét felkészítik arra, hogy az adatokat nem csak az évvégi jelentésekben látják, hanem a rendszer valós időben küld mindent.

Ez csak egy feltételezett jövőkép, ne vegyük készpénznek!

És ezen ne csodálkozzunk! A jövő egyértelműen az adatalapú döntéstámogatásé, a valós idejű ellenőrzéské, ami pár éve még csak a nagy multik kiváltsága volt. Szokták mondani, hogy az adat az új arany. Nem kell messzire menni, mára ennek köszönhetjük a NAV-hoz kötelezően bekötött online számlázókat és pénztárgépeket, a Magyar Turisztikai Ügynökséghez kötelezően bekötött idegenforgalmi szoftvereket, amit tavaly kiterjesztettek a vendéglátásra is.

Nem fog örökké az Agrárminisztérium sem megelégedni a hasraütésre, betyárbecsületből bemondott vadgazdákodási adatokkal.

Persze mindig sokkal könnyebb (elviselhetőbb) a váltás abban az esetben, ha a kötelező adatszolgáltatás a használók életét inkább könnyíti, mint nehezíti. De legalábbis win-win helyzet áll elő, vagyis az új rendszer a felhasználók számára épp annyira előnyös, mint a hatóságok számára.

Elsőre idegennek hangzik, de ássunk kicsit jobban a dologba!

Azt azért rögzítsük a jegyzőkönyv kedvéért, hogy ahol susmus és trükközés megy, ott elképzelhető, hogy a vélelmezett(!) végső cél, vagyis egy valós időben adatot szolgáltató szoftver szintjének elérésekor valamelyest meg fog nehezedni ezen vadászatra jogosultak “dolga”, bár azt még egy ilyen szoftver se tudja ellenőrizni, hogy milyen és mennyi állatot ért utol a végzete kint az éjszakában. A magyar ember úgyis megtalálja a módját a trükközésnek. Ez így volt, van és lesz is még jó ideig, kár is szépíteni. Jóllehet az sem elképzelhetetlen, hogy mire ide eljutunk, a jelenlegi vadászatra jogosulti rendszer létezni sem fog már.

Innentől kezdve két ellenérvet akár el is engedhetünk az e-beíró ellen:

  1. drága (most még az, de ez is nézőpont kérdése, és ki tudja mi lesz később)
  2. leszűkíti a…khm…”lehetőségeket”.

A 3. ellenérv a személyes kommunikáció szokott lenni, a találkozás, beszélgetés a tagtársakkal a beírókönyvnél. Ez persze csak ott bevett dolog, ahol a vadászháznál van a beíró, és ott összegyűlnek az emberek egy vadászat előtti kávéra. Ha az utcán van egy postaládában, és akár már délelőtt is be lehet írni estére, ott elég ritkán fordul elő, hogy dumcsizás megy a könyvnél. Az nem az a hely, ahová fél órával hamarabb elindulunk, hogy ott trécspartizzunk kicsit a szintén oda érkezőkkel. Aztán ne is beszéljünk arról, amikor a vadőrnél van a könyv ugye, és telefonon kell beiratkozni…hallottunk már ilyet…

Ellenben a hagyományos beírókönyv esetében…

  1. Oda kell autóznia mindenkinek a könyvhöz, ami nem mindig esik útba, vagy nem mindenkinek. Ez plusz üzemanyag és idő. Vagy épp megkérnek valakit, hogy írjon be. Ez meg nem annyira legális.
  2. Az új tagok, vagy a ritkán kijárók gyakran rosszul írnak be. Ha rossz helyszínre, az még balesetveszélyes is.
  3. Előfordul, hogy a vadásztársak sokáig írnak be, de hamarabb hazamennek, vagy túl rövid időre írnak be, de tovább maradnak, mert van mozgás. Egyik sem jó.
  4. A hibázást gyakran nem írják be, mert macerás csak ezért visszaautózni a beíróig, vagy épp nem merik vállalni. Közben meg szólt a puska, és másnap lehet hiába ül ki oda valaki, aki nem tud róla, hogy előző este elzavartak onnan mindent.
  5. A bérlők, az új tagok gyakran nem ismerik jól a területhatárokat, hiába van térkép a könyvnél.
  6. Előfordul, hogy az egyik vadász a másik “nyakára” ül, rossz esetben még le is szelezi. És van, hogy az előbb kiérkezett vadász erről nem is tud.
  7. Beírást követően nem tudjuk, hogy ki jött még utánunk, és hol ül. Ha nincs kommunikáció, ez balesetveszélyes is lehet, de minimum egy zavarás lehet a vége, ha arra megyünk haza, ahol ül valaki, de mi nem tudtunk róla.
  8. Ha elmegy egy gazdátlan lövés, csak akkor tudjuk meg, hogy tagtárs volt-e, vagy esetleg orvvadász, ha hazafelé megnéztük a könyvben. Ha utóbbi, akkor már veszett fejsze nyele addigra.
  9. Elejtéskor a vadász bemond/beír valamit, aztán hogy igaz-e?
  10. A krotáliákat, elejtéseket manuálisan vezetik, a terveket, statisztikákat, jelentéseket a hatóság felé manuálisan készítik. Nem kevés pluszmunka, és a tévedés is előfordulhat.
  11. Az etetést, társadalmi munkát, információkat emailben küldik ki. Itt frissen kell tartani a címadatbázist. Akinek nincs emailje azt fel kell hívni, vagy SMS-t küldeni neki.
  12. Lőjegyzéket ma már a vadászok csak hobbiból, saját szakállukra vezetnek.
  13. A “gazdátlan” vadkamerák észlelésekor megy a telefonálgatás, hogy kié.

Stb. stb. stb. 13 ellenérv a hagyományos beírókönyv, vagy inkább úgy mondanám, hogy a jelenlegi rendszer ellen, ami csak a vadászok, társaságok oldaláról jelentkezik. És akkor még csak érintőlegesen beszéltünk a vadászati hatóság oldaláról.

Nem azt mondom, hogy egyikre sincs megoldás. 13 problémára 13 megoldás létezik, amit le kell egyeztetni a tagokkal, adott esetben el kell fogadtatni a közgyűlésen, és észben kell tartani.

Ha jön egy új tag, neki minden ilyen szokást és megállapodást el kell sajátítani rövid időn belül. Ezzel szemben az elektronikus beírókönyv minderre, de legalábbis a legtöbb problémára gyakorlatilag egymagában megoldást nyújt. Egyszerűbbé, hatékonyabbá teszi a vadászat és a vadgazdálkodás adminisztratív részét, és bármily meglepő, úgy hallottam, még a tagok közti kommunikációt is serkenti az eddigi tapasztalatok alapján. Azt az infót kaptam, hogy

ma Magyarországon 84 éves a legidősebb vadásztárs, aki e-beírót használ és imádja.

Hogy hogyan működik mindez? Hamarosan kiderül…

Ez a cikksorozat nem reklám lesz, csupán tájékoztatás, egy kis kirándulás a jövőbe. Ha érdekelnek a hasonló dolgok, első körben ajánlom az ingyenes, HuntStand vadászterület menedzsment szoftver bemutatóját, melyet egyes társaságok már ma is használnak. Fog hasonló bemutató készülni egy magyar fejlesztésű hasonló szoftverrel is, mely egyben elektronikus beíróként, sőt szinte teljeskörű vadásztársasági adminisztrációs szoftverként is használható. Ha minden jól megy, ennek az appnak a fejlesztőjével készülni fog egy podcast interjú is.

ÍRTA

Nem csak vadász és blogger, de fotós is...

Facebook

EZ IS ÉRDEKELHET

Hírek

Az osztrák agárminiszter, Norbert Totsching az Európai Bizottság segítségét kéri, annak reményében, hogy a farkasok védelmét biztosító, 30 éves, annak idején 16 tagállam által...

Vélemény, ajánló

Nem, nem vagyok egy konyhatündér, még csak próbálkozom. Negyven évesen jutottam el odáig, hogy akkor igazán kerek a vadászat, ha a lőtt vadat én...

Hírek

Nyilatkozott az Országos Rendőrfőkapitányság, hogy valóban lehet-e 7,5J-nál erősebb légfegyvert nagy kárókatona állományszabályozó vadászata céljából használni a nemrég napvilágra került rendeletet követően. Spoiler: még...

Hírek

Megjelent a Magyar Közlönyben az új jogszabály, miszerint engedélyezett az eurázsiai hód gyérítése abban az esetben, ha a vadászatra jogosult megkéri és megkapja rá...