Kalappal!

Mit keresel?

Vadászíjászat

Dr. Ashby elvei a vadászíjászatban – 3. rész

Dr. Ashby közel 30 éven át tanulmányozta a nyílvesszőteljesítményt és a hegyeket. Konklúziói a mai napig nagy népszerűségnek örvendenek a vadászíjászok között, Ashby nehézvessző híveket generált szerte a világon. Vannak azonban, akik ha nem is tagadják az elveit, de szeretik kontextusba helyezni a teljes kép megértése érdekében, melyekből kiderül, hogy egyes szempontok ma már igencsak elavultak. A mai, befejező rész ezekről szól.

Az Asby-elveket tagadók, vagy legalábbis megkérdőjelezők közül többen csak annyit mondanak, hogy ma már modern íjak vannak, minek használnánk nagypapáink vesszőit?Talán az Average Jack Archery youtubere, Nate Sellers szedte össze a legszebben érveit egy közel egyórás podcastben. Ezeket mutatom most be nektek.

Nate azt mondja, az Ashby-féle tanulmányok egészen elképesztőek, megsüvegelendőek és megkérdőjelezhetetlenek. De nem árt őket történelmi kontextusba helyezni, hogy megtudjuk a miérteket, és ebből kiderül, hogy néhány elv a 12-ből ma már a múlté.

Az Ashby tanulmány a 80-as években készült. Abban az időben, amikor a többség tradícionális íjakkal vadászott, amikor alig telt még el pár év, hogy az USA-ban egyáltalán legalizálták a csigás íjakat vadászatra. Fából készült íjkarok, acélból készült segédkábelek, 4-csigás íjak és kézi oldás volt a jellemző. Az íjak lassúak voltak és nem hatékonyak. 270-280 FPS-t tudtak 350 graines vesszővel, 70-80 font húzóerőn és 40% kikönnyüléssel. A vesszők fából, vagy alumíniumból készültek, 5″ tollazással. Nem volt még lebukós kifutó sem.

Ashbynek ebben az időszakban kellett meggyőznie nem pusztán néhány embert, nem is csak egy amerikai államot az íj hatékonyságáról, hanem egy ország kormányát, sőt kvázi egy egész kontinenst (Afrika), hogy az legalizálja a vadászíjászatot.

Nate szerint ez olyan, mintha háborúba indulnánk, és választhatnánk, hogy egy Honda Civiccel menjünk, ami bár működhet is akár, de talán nagyobb az esélyünk egy páncélozott tankkal. Nyilván a háború megnyeréséhez mindenki a páncélozott tankot választaná, ahogy Ashby is olyan mércét ütött meg egy afrikai országvezetés meggyőzéséhez, amivel biztosra mehetett. Mindezt úgy, hogy a kezében lévő eszközök, melyekre alapozhatott, nem voltak még hatékonyak, ellenben a “tesztalanyként” alkalmazott állatok annál masszívabbak.

A csonttörő küszöböt elérő 650 graines vesszővel egy kormány könnyen meggyőzhető volt, és akkoriban, az alumínium és favesszők idejében a 650 grain vesszőtömeget nem is volt nehéz elérni. Manapság viszont már nem annyira könnyű 650 graines vesszőt építeni.

Egy nehezebb, 10,2gpi – 28″ – 300 spine karbon vesszőtest + 100gr rézinzert + átlag 125gr hegy + világító nock + 4 toll is még csak 550gr körüli vesszősúlyt eredményez. (a szerk.)

Ashby a tanulmányával Dél-Afrikában ért célt, és ezáltal legalizálták a vadászíjászatot. Lássuk mik a mai dél-afrikai kritériumok a vadászíjászokkal szemben. Az ottani vadászati hatóság kategóriákba sorolja az elejthető állatokat 1-től 5-ig. Az egyesben a kistestű állatok vannak, az 5-ösben a zsiráf. Elefántra ma már nem lehet lőni (az nem derült ki, hogy íjjal nem, vagy egyáltalán nem Dél-Afrikában).

  1. Kategória: kistestű állatok (nyúl, ragadozók, madarak, stb…): 300 grain vessző, 40# húzóerő
  2. Kategória: közepes testű állatok (impala, varacskos disznó, vándorantilop, stb): 400 grain vessző, 50# húzóerő
  3. Kategória: nagytestű állatok (kudu, zebra, gnú, nyársasantilop, fekete antilop, stb): 500 grain vessző, 60# húzóerő
  4. Kategória: kafferbivaly: 750 grain vessző, 80# húzóerő
  5. Kategória: zsiráf: 750 grain vessző, 90# húzóerő

Csak viszonyításképpen, egy varacskos disznó kb. akkora, mint nálunk egy kisebb testű vaddisznó, csak “sportosabb” alkatú (55-150kg, marm.: 63-85cm), egy kudu kb. akkora, mint egy megtermett gímbika (marm.: 100-160cm), egy zebra pedig akkora, mint egy közepes testű ló (marm.: 110-145cm). A mi vaddisznónk marmagassága hivatalosan 55-110cm, és 50-190kg testtömegű. (Wikipédia)

Ha Afrikába mész vadászni, nem nyulakra és rókákra akarsz lődözni, így alapból nehéz (600+gn) vesszőket viszel magaddal, hogy ne korlátozd be az elejthető vadfajokat a felszereléseddel.

Nate nem állítja, hogy a 650 graines vessző nem jó, csak azt mondja, hogy ne felejtsük ezen elvek keletkezésének történetét. Ezután sorra veszi a 12 alapelv egy részét, részletezve azokat, amikkel nem feltétlen ért egyet.

1. Szerkezeti integritás

Nem kérdés, vitathatatlan, hogy egy szerkezetileg masszív nyílvessző, és persze hegy, kritikus fontosságú.

Forrás: Ranch Fairy Instagram

2. Tökéletes röptű vessző

Szintén nem kérdés, nagyon fontos, nem lehet vele vitatkozni.

3. Magas FOC érték, kúpos (tapered) vesszőtest

Amikor az Ashby riport készült, abban az időben 13-14 gpi (grain/inch) tömegű alumínium vesszőket használtak vadászatra. Iszonyatosan nehezek voltak önmagukban, emiatt az Ashby tanulmányban felvázolt 20-30% FOC-t egyszerű hegyekkel lehetetlen volt elérni. 8-9% FOC-t lehetett a sima a 100+ graines hegyekkel produkálni. Emiatt elavult a 20%+-os FOC, hiszen ma már, a könnyebb karbonvesszők idejében nem kell brutális hegyeket és súlyokat pakolni egy vessző elejére, hogy elérjük a megfelelő FOC-t. Ráadásul az FOC-nál sokkal fontosabb a tökéletesen behangolt íj, és a tökéletesen repülő vessző Nate szerint.

Hasonló a helyzet a kúpos, vagy ahogy magyarul mondani szokás, “dongás” vesszőtesttel is. Kúpos vesszőtest valószínűleg már 1000 évvel ezelőtt is létezett, “Attila a Hun is ilyennel lőtt már” – hogy emberünket idézzem. Azért találták ki, mert növelte az FOC-t, viszont hátul elvékonyodott a vessző, ami a kézi oldásnak jobban kedvezett: jobban elfért az húron lévő ujjak között. Az alumínium vesszők idejében is jótékony hatással bírt, hiszen az eleve nehéz vesszőtest esetében a hegy felé szélesedő csővel könnyebb volt elérni a megfelelő FOC értéket. Ma már azonban ilyen nem létezik, maximum ritka esetben, horror összegekért (Easton FMJ T64 vessző, ami a hegynél 6mm-es, a nocknál 4mm-es és kb. 10.000 Ft egy darab). A 21. században a dongás vesszőtestnek nincs jelentősége, amennyiben az ember csigás íjjal karbonvesszőt lő.

4. Hegyek mechanikai előnye

Ashby szerint a 3:1 arány az optimális a hegyek esetében, vagyis a hegy szélességnek háromszorosa kell legyen a hossza. Ez is egyszerű fizika, nem lehet vitatkozni vele, de nincs rá feltétlenül szükség. Nyilván kerülni kell, hogy 90-fokos heggyel lőjük, törekedjünk a minél meredekebb szögű hegyekre, de nem feltétlenül szükséges 3:1-es arány. A gyártók is próbálnak ma már minél kompaktabb méretű vadászhegyeket gyártani.

5. Vesszőátmérő

Nate konklúziója az, hogy egy hagyományos, kétpengés hegynél nem árt odafigyelni erre, de egy 3-, vagy 4-pengés hegy akkora lyukat vág, hogy nem sok jelentősége van annak, ha a vessző a hegy mögött picivel vastagabb. Ennek is inkább régen volt jelentősége a vastag, gyakran kúpos alumínium és favesszők idejében.

6. Nehéz vessző

Igen, több energiát vesz át az íjtól. Igen, csendesebb, és vibrációmentesebb lesz tőle az íj. Igen nagyobb a lendülete a vesszőnek, ha nehezebb.

Ashby kijelenti: “A lehető legnehezebb vesszőt használd, melynek a röppályája (esése) még megfelelő számodra.” A hangsúly itt Nate szerint azon van, hogy “megfelelő számodra”. Már nem a 650 grainről beszélünk, hanem olyan vesszősúlyról, aminek még van értelme. És nem a távbecslésről, és az abból eredő tévesztésekről van szó. A legtöbb vadászíjász 18-28 méter alatt tartja a lövéseit. 15-18 méteren a vesszőesés szempontjából tökmindegy, milyen nehéz vesszőt használsz. A lényeg itt az, hogy hol vadászol! Ha kint a nyílt terepen, Afrikában, stb, ahol van vertikális tér, akkor hajrá. Nem gond a nehéz vessző. De rengetegen vadásznak ma már erdőben, fáról, gyakran olyan helyen, ahol sok az ág és a gally. Minél nehezebb a vessző, annál magasabb ívet húz repülés közben, tehát nagyobb a vertikális mozgása, ezért olyan helyen, ahol mindenféle ágak lógnak be, nagyon nem mindegy, mennyire lapos a röppálya, át tudunk-e lőni egy kis “ablakon” az ágak között 20-25 méterre, vagy sem. Ezt vegyük figyelembe, amikor megítéljük, milyen röppálya a megfelelő számunkra.

7. Éles penge

Nem kérdés. Ha húst szeletelsz, nem egy bárddal csapsz le rá, hanem egy éles késsel, 30°-ban metszed.

8. A hegy sziluettje

Ashby írja, hogy a hegy csonkján nem lehet semmilyen dudor, kitüremkedés az optimális penetráció érdekében. Nate szerint ez megint csak a régi hegyekre érvényes igazán, és itt jönnek a képbe a mai, modern cut-on-contact pengék, amik már a hegyük első érintésétől fogva vágnak. Ezeknél a penge maga a csonk, vagy a csonk maga a penge, így nem kell aggódni ilyenek miatt.

9. Single bevel penge

Ez sem kérdés, mármint az egyoldalon fent penge hatékonysága, bár ez is a régi időkre volt igazán jellemző. Kétségtelen az előnye a 3-pengés hegyekkel szemben, amik nagyon könnyen elakadnak. A 4-pengés, bleederes (segédpengés) hegyek ugyanakkor nem sokkal maradnak el a 2-pengésektől, mert a kis segédpengék könnyebben tudnak elmozdulni vágás közben, ha szükséges. Ezek a 3-pengéseknél mindenképpen jobbak, hatékonyabbak.

10. Tanto hegy

Ez sem kérdés. A tűhegy könnyen elhajlik, ha elhajlik, azt a penetráció sínyli meg. A tanto hegykialakítás nem tud egykönnyen deformálódni, elhajlani, ami növeli a szerkezeti integritást. Gyakran a tanto pengék hegye nem is olyan éles/hegyes. Ez szándékosan van így, hogy ne tudjon könnyen sérülni.

Forrás: Ranch Fairy Instagram

11. 650 grain, mint csonttörő küszöb

Ez sem vitatéma, ha Afrikában vadászol, vagy mázsás vadkanokra lősz. Ilyenkor kell a nehéz, magas szerkezeti integritású vessző, hogy vigye a nagyobb csontot is, ha szükséges (lapocka például). Egyet azonban ne felejtsünk. A rossz lövés, az rossz lövés. Ne áltassuk magunkat azzal, hogy mi lett volna, ha nehezebb vesszőt használunk…semmi nem lett volna. Rossz lövés és kész. A nehéz vessző nem mentesít az odafigyelés alól, nem biztosítja azt a luxust, hogy íjjal olyan pozícióban tegyünk lövést, ahogy akarunk!

“A szerkezeti integritás, és a tökéletes vesszőrepülés a problémája a vadászíjászok több mint 90%-ának! Ezekre tessék odafigyelni, és nem lesz gond.”

Nate Sellers – Average Jack Archery

ÍRTA

Nem csak vadász és blogger, de fotós is...

Facebook

EZ IS ÉRDEKELHET

Vadászíjászat

Aki vadászíjász vizsgára készül, az találkozni fog a tananyagban a különféle csigarendszerekkel. Ámde a tankönyv technikai része régen íródott, terjedelmi korlátok miatt rövidségre törekszik,...

Vadászíjászat

A cikk első részében megismerhettük Dr. Ed Ashby 30 éves kutatásának 12 alapelvét, mely a vadász nyílvessző maximális penetrációját biztosítja. Ha még nem olvastad,...

Vadászíjászat

A vadászíjászatban a legfontosabb a penetráció, az átütőerő. Dr. Ed Ashby 27 évet töltött a nyílvesszők teljesítményének, és a vadászhegyek letalitásának tanulmányozásával. Munkáját Afrikában...

Vadászíjászat

A Tengerentúlon reneszánszát éli a beülőhevederes vadászat, ami egy kiváló alternatíva a mászólesek, vagy a fára szerelhető lesek mellett. Ha kicsit elrugaszkodnánk a magaslesektől,...