Kalappal!

Mit keresel?

Tudtad-e?

Egy kis történelem: Zeiss, Carl Zeiss, Opton, Zeiss Jena, Docter, Noblex

Mi a közös a fentiekben? Leginkább az, hogy egy tőről fakadnak, mégis külön vállalatok. A Zeiss kalandos, hullámhegyektől és völgyektől sem mentes, világháborúk által tépázott történelme következik röviden ebben a cikkben.

Az alapító legenda, Carl Zeiss 1816-ban született Weimarban. Weimar, Jena…csupa legendás város. Weimarból a vizslákat ismerjük ugyebár, de ez mellékszál. Zeiss 18 évesen költözött Jenaba, ahol a hercegség udvari finommechanikai műszerészének lett a tanonca. Ebben a státuszban 4 évig ténykedett, mindeközben pedig természettudományokat és matematikát hallgatott a jénai egyetemen. Jópár évig utazgatott, dolgozott sok helyen, de sokáig az optikák tudományával csak érintőleg foglalkozott. Akkor indult be az igazi karrierje, amikor visszaköltözött Jenaba, és saját boltot, műhelyt alapított. Nagyítók, szemüvegek, távcsövek, hőmérők, mérlegek, barométerek tették ki a szortimentet, de ezeket nem ő gyártotta, csak árulta.

Elsőként mikroszkópot kezdett készíteni, amik igencsak befutottak, hiszen olcsóbbak és jobbak voltak, mint a többi. Ezt úgy tudta elérni, hogy matematikai alapokra helyezte az optikakészítést. 1872-ben csatlakozott hozzá Ernst Abbe fizikus is, részben az ő nevéhez köthetjük az Abbe-König prizma feltalálását később. 1882-ben a manufaktúrához szegődött Otto Schott vegyész is, gondolom az ő neve is ismerős a SCHOTT-üvegről, amit jó minőségű optikákban ma is használnak. A trió kb. 6 évig tudott együtt dolgozni, amikor is Carl Zeiss 72 évesen elhunyt Jenaban. Ám az öröksége fennmaradt, jóllehet C. Zeiss vállalata igen kalandos és bonyolult történelmet élt meg a világháborúk alatt. 

Az egyik legkomolyabb hatást a cégre a II. Világháború okozta, amikor is Németország kettészakadt. A háború végefelé Jena még az USA ellenőrzése alatt állt, de végül megszállták az oroszok. Mentve a menthetőt, az amerikaiak a Zeiss jenai gyárának egy részét átmenekítették Stuttgartba, Nyugat-Németországba. A gyár másik része Jenaban maradt, azt meg az oroszok “mentették” át az anyaországba, megalapítva ezzel a Kiev fényképezőgép gyárat. És még azért Jenaban is maradt valami. 

A “nyugati Zeiss” egy rövid ideig más néven működött, majd visszakeresztelték Carl Zeissre. “Nyugati” termékeiket a keleti blokkban árulták Opton márkanéven, a “keleti Zeiss” által gyártott “Zeiss Jena”, vagy csak szimplán “Jena” márkájú optikákat meg nyugati országokba árulták. Nomeg persze a keleti blokkba is, hiszen a 80-as évekig például hazánkban is a “Jéna távcsövek” jelentettek egyet a minőséggel a vadászok táborában. Bár a Zeiss kettészakadt, mindkét gyártó a minőségi optikáiról volt nevezetes. 

A berlini fal leomlása után a Zeiss is újraegyesült, de ismét csak egy rövid időre. Jenoptik Carl Zeiss Jenanak hívták a rendszerváltás idején. Gyárak, üzemek mindenfelé az országban, és mindenféle néven, és egy percig se gondoljuk, hogy ez csak az általunk használt távcsövekről szólt, hiszen a Zeiss mindent gyártott a mikroszkópoktól és távcsövektől kezdve, az analitikai mérőeszközökön át, a kamerákig. Egy-egy gyáregység gyakran gazdát cserélt, és/vagy nevet váltott ez idő alatt. A lényeg viszont számunka az, hogy egy évvel az újraegyesülés után ismét szétvált a cég. A Carl Zeiss AG gyártja jelenleg is azokat a kék-logós Zeiss távcsöveket, amiket ma ismerünk, de csak 2006-ban nevezték át Carl Zeiss Sports Optics GmbH-nak. Előtte Hensholdt AG néven működött a gyáregység évtizedeken át, a Carl Zeiss AG tulajdonában. Hensholdt néven viszont már 1964 óta gyártottak binokulárokat és céltávcsöveket, jóllehet ez a márkanév inkább a hadiiparban cseng ismerősen, a konzumer piacra mindig is Zeiss néven adták ki az optikákat.

De mi lett a “keleti” Zeiss Jenaval? Ezt a céget 1991-ben megvette egy Bernhard Docter nevű úriember 550 alkalmazottal együtt, majd a nevére vette az üzemet, és a termékeket is. Így jelent meg a Docter márkanév a piacon, mint a Zeiss Jena jogutódja, akik aztán át is költöztek Jenaból az optikagyártás fellegvárába, Wetzlarba, ahol a Leica és a Minox is leledz a mai napig. Sajnos azonban a Docter számításai nem jöttek be, 1995-ben becsődölt a vállalat, és kiárusították. Egy részét a Bosch-Hella konzorcium vette meg (mellesleg ők is Wetzlarban vannak) az optikai iparban szintén nagynevű Rodenstock vezetésével. A maradék üzem pedig vesztességgel, és 230 alkalmazottal ugyan, de még egy ideig működött, és vevőt keresett. Ámde nem talált, emiatt bezárták.

1997-ben azonban mindössze 40 fős munkaerővel újranyitottak Analytik Jena néven, de továbbra is Docter márkanevű termékeket gyártottak. A jó minőségű optikák miatt ekkor vált igazán kedveltté a Docter márkanév a vadászok berkeiben, és terjedt el Európában. A vállalat egyre csak növekedett, majd 2016-ban felvásárolta a Noblex GmbH, aminek az lett a vége, hogy a Docter márkanevet el is hagyták, így ma a termékeiket Noblex márkanév alatt forgalmazzák.

Így lett tehát a Carl Zeissből Zeiss és Zeiss Jena, majd a Zeiss Jenából Docter, a Docterből meg Noblex. 

A végére egy kis érdekesség: a Zeiss régi logója – ami a borítóképen is látható – egy két tagból álló lencserendszer stilizált keresztmetszetét ábrázolja. Az új, kék logo már modernebb, de a formája még ma is emlékeztet egy picit a régire.

ÍRTA

Nem csak vadász és blogger, de fotós is...

Facebook

EZ IS ÉRDEKELHET

Hírek

A Leica után a Zeiss is bemutatta a saját hőkameráját. Itt a Zeiss DTI 3/35. Úgy látszik a nagy optikai gyártók belátták, hogy ha...