Kalappal!

Mit keresel?

Tudtad-e?

Tudtad-e, hogy a hőkamera is infrakamera?

Sokan azt gondolják, hogy vannak az “infrás éjjellátók”, és vannak a hőkamerák. Azt viszont már kevesebben tudják, hogy valójában a hőkamerák is infra fényt látnak. Hogy milyen hullámhosszon működnek, azt még a hőkamerák adatlapjain is megtalálhatjátok. Egy kis fizikai gyorstalpaló következik.

“Infrafény” alatt a 780nm hullámhossz feletti elektromágneses sugárzást értjük. 780nm hullámhossz alatt van a szabad szemmel látható fény. 700nm környékén a vörös, aztán ahogy megyünk a rövidebb hullámhosszok felé, úgy változik a fény színe egészen a kékig, aztán a liláig, míg át nem csap ugyancsak láthatatlan UV-fénybe. Alatta a röntgensugarak, amit ugye az orvoslásban használnak.

A látható színspektrum a természetben leginkább az eső utáni szivárványon érhető tetten, vagy ha egy fehér fényt színekre bontunk valamilyen prizmával. Ebből ki lehet találni, hogy a fehér fény valójában az összes létező szín azonos arányú keveréke.

Ha átcsapunk a skálán a túloldalra, az infra irányába, ott is vannak érdekességek. Az infrafénynél hosszabb hullámhosszú sugárzást mikrohullámnak nevezzük, ezt használja a konyhai mikrosütő, fölötte pedig jön a FM, vagyis az ultrarövid-hullámú rádiósugárzás, amiről a legtöbb mai rádióműsor szól. Ha még feljebb megyünk, jön az AM, vagyis a hosszúhullámú rádiósugárzás, erről manapság talán már csak a Kossuth meg a Bartók szól. Régebben nagyobb divatja volt, mert bár hangminőségre nem tudta azt, mint az FM, de olyan hatótávja volt, hogy külföldi rádióműsorokat simán lehetett fogni Magyarországon is.

A fentiekből kivehető tehát, hogy minél hosszabb hullámhosszú az elektromágneses sugárzás, annál jobban tud terjedni a levegőben. Nem véletlen, hogy az autók féklámpája, a rendőrlámpa tilos jelzése, vagy a STOP-tábla piros: a látható fényből ugyanis a vörös fényt lehet a legtávolabbról észlelni (és a kéket a legkevésbé), ez terjed a legjobban a levegőben.

Node térjünk vissza az infrához. Az infravörös fényt vörösnek mondjuk, de valójában a látható vörös fényen túl van már. Ha csak nem sokkal (780-850nm kb), akkor a forrásfényét még szabad szemmel láthatjuk, ilyenek az olcsóbb vadkamerák vakui, és analóg éjjellátókhoz készült infravetők torkolatfényei. Ha ezeket bekapcsoljuk, akkor látjuk a halvány vörös fényüket, de a vetített fényük már olyan gyenge a szemnek, hogy az nem látható. A nagyobb hullámhosszú vetők fényét, mint a 940nm-eseké, már a torkolatnál se látjuk. Az infrafénynek azonban nem itt van a vége, sőt, ez csak az eleje. Még 10.000nm hullámhossz felett is infrafénynek hívjuk (sőt 1 millió nm-ig minősül infrasugárzásnak), és itt jönnek képbe a hőkamerák.

Az ún. hosszú hullámhosszú infrasugárzást “népies nevén” hősugárzásnak nevezik, ezt látják a hőkamerák. Ez sok hőkamera adatlapján is megtalálható spektrális méréstartomány címszó alatt, és rendszerint 8-14 µm az értéke. A 8-14 µm átváltva 8000-14000 nm, tehát míg az analóg és digitális éjjellátók 780-940nm körüli infrafényt használnak, addig a hőkamerák 8ezertől 14ezer nanométerest. Mivel ez a látható fénynél, és a rövid hullámhosszú infrasugárzásnál jobban terjed a levegőben, ezért van az, hogy a hőkamerákkal akár kilométeres távolságból is észlelni lehet a vadat.

Ha nem hiszed, nézd csak meg néhány gyártó elnevezését. Az Infiray eredeti neve iRay volt, csak megváltoztatták Inf iRay-re, egybeírva Infirayre, de mind az “Inf”, mind pedig korábban az “i”-betű az infrára utal. Egy időben a hőkameráikra rá is írták a saját márkájuk nevét, ami úgy hangzott “Xinfrared” (ld. fenti képen). A Guide hőkamerák nevében is ott az IR, mint InfraRed előtag, Track IR35, IR510, stb.

Ezért is “necces” a vadászati törvényben szereplő kitétel, miszerint “éjjellátó keresőtávcsövet” lehet használnia a sportvadásznak. Ez egy annyira általános megfogalmazás, hogy csak a találgatás megy, hogy ebbe a hőkamera beletartozik-e vagy sem. Az én álláspontom szerint beletartozik, hiszen mindegyik készülék lát éjjel. A 780, a 940 és a 8-10ezer nanométeres infrakamera is. Hullámhosszról márpedig a törvény semmilyen említést nem tesz. Hogy a köznyelv az előbbit “éjjellátónak”, az utóbbit “hőkamerának” hívja, az egy dolog. De valójában az előbbi hivatalos elnevezése az elektron-optikai képátalakító, legalábbis az analóg éjjellátóké. A digitális éjjellátókban és vadkamerákban egyszerű digitális CMOS vagy CCD szenzor van, ezért tudnak éjszaka és nappal is működni, annyi történik csupán, hogy nappali módban a szenzor előtt van egy infra-szűrő, hogy a képen ne legyenek fals színek, éjszakai módban pedig eltávolítja a készülék a szűrőt a szenzor elől, így az infrafény is bejut, amire a szenzor még érzékeny. Így viszont fekete-fehér képet alkot, mert ebben a tartományban már nincsenek színek. Az, hogy kell-e nekik fényvető vagy sem, attól függ, mennyire érzékeny szenzort raknak bele.

Ha tehát a törvényt percízen akarták volna megfogalmazni, akkor kitértek volna az elektron-optikai képátalakítóval rendelkező infrás eszközökre (analóg éjjellátók), a digitális szenzorral szerelt, alacsony hullámhosszú infraérzékeny eszközökre (digitális éjjellátók, csillagfény kamerák), és a digitális szenzorral, bolométerrel szerelt, hosszú hullámhosszú infraérzékeny eszközökre (hőkamerák) egyaránt. Ehelyett elintézték annyival, hogy “éjjellátó”. Hát kérem a fentiek közül éjjel mindegyik lát…és mindegyik “infrás éjjellátó”. Ez különösen furcsa úgy, hogy a törvény az “elektronikus képátalakítóval rendelkező optikai eszközöket” is említi, ami lefedne mindent, de nem ezt a kifejezést használták a törvény “puhításakor”. Elektronikus képátalakítóval rendelkező optikai eszköz továbbra is tiltott vadászati eszköz, kivéve a világítópontot és a lézeres távmérőt, de egy másik sorban az “éjjellátó keresőtávcsövet” engedélyezik.

Borítókép: Netflix – Éjszaka a Földön – ajánlom ezt a természetfilm sorozatot mindenkinek!

ÍRTA

Nem csak vadász és blogger, de fotós is...

Facebook

Kapcsolódó

EZ IS ÉRDEKELHET

Vélemény, ajánló

Sokan kerestek meg Facebookon keresztül hőkamera témában. Ezzel nincs is semmi gond, szívesen segítek bárkinek, sokatokkal még egy jót dumálni is szoktunk, néha már...

Hőkamera teszt

A Guide top hőkameráját vesszük górcső alá ebben a cikkben, mely nem régóta kapható Magyarországon. A Track Pro termékvonal a Guide első nagyfelbontású szériája,...

Tudtad-e?

Sokat hallani mostanában a 12 mikronos hőkamera mikrobolométerekről. Ilyen szenzorral ellátott kamerája már a legtöbb nagy gyártónak van a palettában. Az Infiraynél már közel...

Hőkamera teszt

Több mint egy év után végre megértük, hogy a kínai hőkamerák csúcsa járhatott nálam tesztelésen. Az 50mm-es E6 Pro tavaly is a top volt,...