A dunántúli észlelések óta napi szintű téma lett az ASP a vadászok körében, és elindultak (folytatódtak) az összeesküvés elméletek gyártásai is. Nem ezeket szeretnénk ezúttal tárgyalni, inkább csak megmutatnánk, hogy…hát…nem vagyunk egyedül. Bár épp ez az egyik népszerű összeesküvés elmélet, hogy kamu az egész.
Így nézett ki 2019. augusztusában a világ ASP térképe:
A térképen Európa, Ázsia és Afrika azon országai vannak jelölve, amelyek esetében afrikai sertéspestis járványt regisztráltak. A jelenlegi járványok pirossal jelöltek, narancssárgával pedig azokat az országokat jelölték, ahol 2018 júliusa és 2019 júniusa között ASP-t regisztráltak, de azóta megoldódott a helyzet. A térképet a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (OIE) készítette.
Információim szerint összesen 20 ország érintett az ASP által. A legdurvább helyzet Vietnamban van, az OIE szerint az elmúlt időszak összes ASP észlelésének (9000+) mintegy 2/3-a (6000+ eset) erre az egy országra koncentrálódott – ahol házisertéseket pusztít egyébként -, de van baj Laoszban, és Kína déli tartományaiban is. Ezen kívül a betegség nemrégiben (a fenti térkép készülte után) felütötte a fejét a Fülöp-szigeteken, és Kelet-Timorban úgyszintén, utóbbi már csak 600km-re van az ausztrál partoktól.
Európát tekintve a legmasszívabb helyzet jelenleg Lengyelország keleti részén, illetve Románia és Bulgária határán van. Nem, nem nálunk, bár ez minket nyilván a legkevésbé sem nyugat meg.
A nagy különbség egyébként az, hogy vaddisznóban szinte csak Európában fordul elő az ASP.
Piros és lila négyzet jelöli az ASP-s háztáji sertést, a kék kör a sertésfarmokon előfordulást, a zöld háromszög pedig a fertőzött vaddisznókat
Annak ellenére, hogy például a Fülöp-szigeteken is elhullott vaddisznóban mutatták ki (folyóban úszó hullából), a világ döntő hányadában a házisertések közt tombol a vírus. A vaddisznó állomány elsősorban Európa keleti részén érintett, illetve Korzikán (de ott már évtizedek óta), illetve Belgiumban. Utóbbinál már a francia határ könyékén is találtak elhullott vaddisznókat, így csak idő kérdése, hogy Franciaországba mikor ér át a vírus. Igaz Belgiumban sokkal kevesebb az észlelés, mint például nálunk (az OIE oldalán kétheti jelentéseket lehet fellelni). A közhiedelemmel ellentétben Németországban még nincs jelen az ASP, ennek ellenére a német vadászsajtó elég sokat foglalkozik vele.
Magyarországon is e cikk írásakor hivatalosan csak vaddisznóban mutatták ki az ASP-t, jóllehet az internetes közbeszéd mást mond. Ami minket, vadászokat érint azonban, az a hivatalos besorolása a területnek, amin vadászunk. Ami a Pilisben észlelt elhullások, és az eleddig 12 bizonyítottan ASP-ben elpusztult vaddisznó után újra módosult, így a magas- és közepes kockázatú besorolás már elérte Fejér és Komárom-Esztergom megyét is. Ami az Alföldet illeti, ott se jobb a helyzet, egyre több esetet regisztrálnak Szolnok környékén, így a kockázati besorolás arrafelé is egyre lejjebb húzódik.
Hogyan lehet felismerni az ASP-t? Hogyan kell mintát venni? Mi a teendője a vadásznak, ha kockázatos besorolásúvá nyilvánítják a területét? Kiderül egy korábbi cikkünkből: „ASP: felismerés, mintavétel, a vadász tennivalói”
Share:
