Kalappal!

Mit keresel?

Hírek

ASP: felismerés, mintavétel, a vadász tennivalói (FRISSÍTVE!)

A CIKK FOLYAMATOSAN FRISSÜL ÚJABB KÉPEK, VIDEÓK ÉRKEZÉSE ESETÉN!

Az alábbiakban látható leírásban és videóban láthatjátok, hogy hogyan lehet felismerni az ASP-fertőzött vaddisznót, kilövés esetén pedig hogyan kell mintát venni az ASP-vizsgálathoz.

Csak jelzem, hogy az ASP már Szolnoknál jár… 3 hete, 2019. szeptember 4-én írtam arról, hogy hosszú idő után a vírus terjedése kitört az Északi-középhegységből, és átlépte az M3 autópályát, erre épp tegnap néztem, hogy az egyik legújabb észlelést Szolnok mellett regisztrálták. Délnek halad az ASP, Nyugat felé egyelőre lassítja a Duna.

Az sok helyen elhangzik, hogy ASP-fertőzött területté minősítést követően mi a dolga a hatóságnak, mi a dolga a vadászatra jogosultnak, még az is elhangzik, hogy mit kell a vadászembernek csinálnia. Először is csak akkor vadászhat, ha elvégezte a képzést, amire továbbra is bátorítanék mindenkit. Nem nehéz, hamar megvan, használjuk ki, hogy online is elvégezhető ingyenesen.

Azt is leírják sok helyen, hogy a kilőtt vaddal, vagy talált hullával mit kell csinálni. Csak épp nem nagyon mutatják. Nyilván egy gyakorlott, rutinos vadász a kisujjából kirázza, hogy hogyan lehet felismerni egy elváltozott nyirokmirigyet, vagy bevérzett lépet, és tudja hogyan kell mandulamintát venni. De nem mindenki gyakorlott, rutinos vadász. Nekik szól elsősorban ez a cikk.

A leírások, és képek forrásai: NÉBIH tájékoztató, OMVK tájékoztató, illetve németországi ASP-tájékoztatók képi és szöveganyaga

Így lehet felismerni a fertőzött vaddisznót:

A lényeg, hogy elsősorban bevérzéseket lehet látni a belső szervek felülete alatt közvetlenül.

  • MEGNAGYOBBODOTT, SÖTÉT SZÍNŰ LÉP, vérzések a lép burka alatt 
  • Savós vagy véres szabad tartalom a mell- és/vagy a hasüregben és/vagy a szívburokban 
  • Vérzések a mellhártya és/vagy a szívburok alatt 
  • Vérzések a csepleszben és a hashártya alatt (általában pontszerű) 
  • Vérzések a gyomor és/vagy bélcsatorna nyálkahártyája alatt 
  • Vérzés a vese burkában 
  • Vérzések a húgyhólyag nyálkahártyájában, falában 
  • Megnagyobbodott nyirokcsomók, vérzések a nyirokcsomókban 

A testüreg megnyitásával már szembe tűnik a has- és a mellüreg savós-véres tartalma, illetve a hashártyán, bélfalon található vérzések (ezek nem moshatók le, mint a lövési sebből kiinduló vérzés nyomai). A csepleszen szintén látványos vérzéseket találhatunk, csakúgy, mint a nyirokcsomók kéreg-és velőállományában, a mandulákban, a vesében, a húgyhólyag nyálkahártyáján, a garaton, a gégén, a mellhártyán, a szívbelhártyán és a szív külső hártyáján.

Megnagyobbodott, sötét színű lép (fent), pontszerű vérzések a vese burkán (lent)
Pontszerű bevérzések a vesén
Megnagyobbodott, sötét színű lép
Megnagyobbodott, sötét színű lép
Bevérzések a szív felületén és a belek közti nyirokcsomókban
Pontszerű bevérzések a húgyhólyagon, vastagbélen, vérzések a nyirokcsomókban
Bevérzések, savós folyadék jelenléte

Mintavétel

A NÉBIH ellenőrzéshez mintát venni:

  • Kilőtt egészséges egyedek: mandula, vér (elsősorban szívből, esetleg valamely nagyobb érből)
  • Elhullott, vagy rendellenes viselkedés miatt kilőtt egyedek: mandula, lép, bélfodri nyirokcsomó, ha nincs: csöves csont

A mintavételnél oda kell figyelni arra, hogy a mellüregbe vagy a hasüregbe kifolyt vérből nem szabad mintát venni! Ha a szív üregéből, vagy egy nagyobb vérérből nem sikerül vérmintát venni, akkor a szív üregéből véralvadékot kell gyűjteni a SARSTEDT minta­ vételi pohárba. Ilyen esetben a véralvadékból kiszivárgó savó elegendő lehet a vizsgálathoz. A véralvadék és a mandula nem tehető azonos min­ tavételi pohárba! Kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a mintának a mintavételtől számított 48 órán belül be kell érkeznie a vizsgálatot végző laboratóriumba. A mintákat a mintavételt követően hűteni kell, de nem szabad lefagyasztani, mivel ez utóbbi a vérminta alakalmatlanságát eredményezheti. Az elhullott állatok lépéből, egy nyirokcsomóból (ha lehetséges, a bélfodri nyirokcsomó), mandulából, esetleg a veséjéből kb. 10 gramm (két ujjbegy) nagyságú darabot elegendő kivágni. Ha a fenti minták levétele nem lehetséges, teljes csöves csont beküldése is elégséges. A lábvég (köröm) nem tartalmaz csöves csontot! A könnyebb mintafeldolgozás végett comb-,vagy felkarcsontbeküldését várják.

Mandula mintából elvileg jó a nyelvmandula (alábbi videón látható a kivétele, amelyért köszönet jár V. Róbert hivatásos vadásznak, aki rendelkezésünkre bocsájtotta), és a torokmandulák valamelyike is mintának, utóbbi a videó alatti képen látható.

Torokmandulák helye a nyelvtő két oldalán
A videón látható nyelvmandula helye fent, lent eltávolított állapotban

HELYTELEN MINTAVÉTEL ESETÉN A NÉBIH NEM KÁRTALANÍT!

Egyes vadásztársak beszámolói szerint van ahol elfogadják a lépmintát is mandula helyett, azért mert sokan zsírmirigyet, gégefőt és társait adták le mintaként, amit tévesen mandulának néztek. Mások szerint a lépet nem fogadják el még elhullott vaddisznók esetén sem! Ezért én bátorítanék mindenkit, hogy a fenti videóból tanulja meg a mandula helyes “kiműtését”. Valószínűleg a hatóság nem véletlenül kéri a vért és a mandulát, jó eséllyel ebből lehet már korai stádiumban is kimutatni az ASP-t, amikor a vérben és a nyirokrendszerben már jelen van a kór, de az állat létfontosságú szerveit, vitalitását még nem érinti.

Konkrétan mik a tennivalók?

Végezetül pedig íme a tennivalók, amire számítania kell minden vadásznak attól függően, hogy hivatalosan milyen kategóriába sorolják a területet, ahol vadászik:

Alacsony kockázatú terület

(sárgával jelölt a NÉBIH térképén, gyakorlatilag az ország teljes területe, ami nem a magasabb kockázati besorolású terület)

  • Ha elhullott vaddisznót találunk, be kell jelenteni, és mintát kell venni belőle.
  • Ha ASP gyanús, élő vaddisznót látunk (bódult, lázas állapot, koordinálatlan mozgás, kedvetlenség, elszíneződött, bevérzett bőr, váladékozó szemek, hányás, véres hasmenés), az ki kell lőni, és be kell jelenteni.
  • Egészségesnek tűnő vaddisznó zsigerelésekor, ha gyanús kórbonctani tüneteket észlelünk, azt jelenteni kell.
  • Korlátozott élő vaddisznó szállítás.
  • Tilos élelmiszerhulladékot etetni!

Közepes kockázatú terület

(narancssárgával jelölt a NÉBIH térképén)

  • Minden, amit az alacsony kockázatú területen tenni szükséges, kiegészítve az alábbiakkal:
  • Diagnosztikai célú vaddisznó kilövések végzése, állománycsökkentésre törekvés
  • Elhullott vaddisznók tetemének ártalmatlanítása elszállítással egy erre szakosodott üzembe (ATEV-be), ahol ez nem lehetséges, ott a hullát helyben kell elásni
  • Ártalmatlanításra szolgáló gödör létesítése szükeséges
  • Szervezetten keresni kell az elhullott vaddisznókat, a plusz munkáért állami kártalanítás jár
  • A diagnosztikai célból végzett vadászat során kilőtt vaddisznókból mintát kell venni, ami szabadon szállítható
  • Rendes vadászat során kilőtt vaddisznókat nem kell automatikusan mintázni és vizsgálni
  • Vadaskertek, vadfarmok körülzárása dupla kerítéssel

Magas kockázatú terület

(pirossal vagy sötét naranccsal jelölt a NÉBIH térképén)

  • Minden, amit a fenti közepes kockázatú területen tenni szükséges, kiegészítve az alábbiakkal:
  • Elhullott vaddisznó ártalmatlanítása helyben, és nem szállítással!
  • Kilőtt vaddisznóból vett minta szállítási korlátozás alá esik
  • Kilőtt vaddisznó zsigereit össze kell gyűjteni és ártalmatlanítani kell
  • Normál vadászat során kilőtt vaddisznók testét a negatív vizsgálati eredmény megérkezéséig nem lehet elszállítani a területről, utána is csak magyarországi rendeltetési helyre.
  • A szabadtéri vaddisznók fenntartó célú takarmányozása tilos, a vadászati célú etetés engedélyezett
  • Társas vaddisznó vadászat szervezése a megyei főállatorvos engedélyéhez kötött

Fertőzött terület

(lilával jelölt a NÉBIH térképén, minimum 2000 km2. A fertőzött területnek az minősül, ami körbeveszi a lentebb olvasható, Szigorúan Korlátozott Területet /SZKT/)

  • Minden, amit a fenti, magas kockázatú területen tenni szükséges, kiegészítve az alábbiakkal:
  • A fertőzott terület SZKT-n kívül eső részén tilos a vaddisznók társas és egyéni rendes vadászata, ezen felül más vadfajok társasvadászatát is ideiglenesen felfüggesztik.
  • Társas vadászat más fajokra, továbbá a csoportos diagnosztikai vaddisznó-kilövés a főállatorvos engedélyével történhet. Ezek feltétele a folyamatos mintaküldés az elhullott vaddisznókból.
  • A vaddisznótól eltérő vadfajra egyéni, vagy társas vadászatot csak Járványvédelmi Vadászképzésen részt vett vadász folytathat. Képzést nem végzett vendégvadász csak képzést elvégzett helyi vadász kíséretében vadászhat.
  • A fertőzött terület SZKT-n kívül eső részén a vaddisznóállomány gyérítését diagnoszitkai kilövéssel kell végrehajtani.
  • Minden kilőtt vaddisznót ártalmatlanítani kell, amiért állami kártalanítás jár a vadásztársaságoknak.
  • A fertőzött területről élő vaddisznó, vaddisznó test, vagy vaddisznó hús nem szállítható ki. Negatív ASP vizsgálatot követően a Járási Hivatal és/vagy a Helyi Járványvédelmi Központ Vezetője engedélyével lehet feldolgozni és elfogyasztani vaddisznó húst, de azt is csak helyben.
  • Szabadtéri vaddisznók fenntartó céló takarmányozása tilos, a gyérítés előkészítése céljából történő vadászati célú etetés korlátozás alá esik, havonta legfeljebb 10kg / négyzetkilométer takarmányt lehet kihelyezni a leshelyek közelében kialakított szórón, amiről nyilvántartást is kell vezetni (hova, mikor milyen takarmányt helyezett ki). Egyéb fajok etetését úgy kell megoldani, hogy a vaddisznó ne férhessen hozzá.

Szigorúan korlátozott terület

(rövidített nevén SZKT, a lila fertőzött területen belül piros kerettel jelölt terület a NÉBIH térképén, mely két részre oszlik: különösen ellenőrzött terület /KET/, ahol az ASP észlelés történt, és a minimum 5 km széles puffer zóna, ami a KET-et öleli körül. A szigorúan korlátozott terület minimum 300 km2, és minden vadásztársaság teljes területét az SZKT alá vonja, amelyet a min. 50 km2 kiterjedésű KET területe, és az azt körülvevő 3 km sugarú kör érint)

  • Minden, ami a fenti, fertőzött területen tenni szükséges, kiegészítve az alábbiakkal:
  • Elrendelésre kerül a vaddisznók egyedi diagnosztikai kilövése, mindaddig, amíg a vadásztársaság teljesíti a rendszeres mintaküldést az elhullott vaddisznókból.
  • Vaddisznótól eltérő vadfajok társas vadászát csak engedéllyel lehet folytatni, és akkor is csak úgy, ha a vadászatra kijelölt terület nem haladja meg a 300 hektárt, illetve azon nem található vaddisznó, vagy vaddisznók búvó- és élőhelye, tehát a vadászat nem okoz semmilyen zavarást a vaddisznó állományban.
  • Az elhullott vaddisznó tetemek szervezett keresését a Természetvédelmi Őrszolgálat, vagy más, szakértelemmel rendelkező, de nem a vadásztársaság alkalmazásában álló személy ellenőrzi, és annak aktív közreműködésével zajlik.
  • A KET határán egyértelmű jelzéssel fel kell hívni a tursiták figyelmét, hogy ASP miatt különösen ellenőrzött területre kívánnak belépni.

Mi a különbség a normál, vagy rendes vadászat, és a diagnosztikai célú kilövés között?

A leírásokból nem nagyon derül ki, hogy mi a különbség a rendes vadászat és a diagnosztikai kilövés között. Hiszen az ember kimegy disznóra vadászni, és ha jön, akkor meglövi, min múlik az, hogy azt most rendesen lőtte, vagy diagnosztikai céllal lőtte? Ilyen értelemben nincs különbség. A különbség a számokban, az engedélyekben és a tennivalókban rejlik. Rendes vadászatnak minősül az éves kilövési terv teljesítése, amit bármely az adott területen jogszerűen vadászó személy végezhet – legalábbis én így értelmeztem a leírásokból. Diagnosztikai céllal az éves kilövési terven felül kilőtt egyedek kerülnek elejtésre, csak a járványvédelmi képzést elvégzett személy lőhet diagnosztikai céllal, ráadásul szükség esetén kijelölhetnek a helyi vadásztársaság tagjain kívül más szakértő és vadászatra jogosult természetes személyeket is az állománygyérítés elvégzésére, és az ilyen formában kilőtt egyedekből mindig kötelező a mintavétel. A kilövési terven felül diagnosztikai céllal lőhető egyedek számai e cikk írásakor kocák esetén a tervben szereplő darabszám minimum 130%-a, malacok esetén 125%-a, süldők és kanok esetében pedig az éves terv 100%-a (tehát ha jól értelmezem, utóbbiak esetében az a minimum, hogy teljesítjük a tervben szereplő darabszámot). Ez a minimum, de indokolt esetben ennél magasabb minimumot is meghatározhatnak, és nyilván, ha ez a minimum, az azt jelenti, hogy lehet fölé is menni, csak alá nem. A diagnosztikai kilövés az egészséges(nek látszó) egyedekre vonatkozik, a beteg vagy gyanús esetek (megszokottól elétőren, bizonytalanul mozgó, bágyadtnak tűnő, kifejezetten senyvesnek látszó egyedek) kilövése nem számít bele a diagnosztikai keretszámokba (sem)! A diagnosztikai kilövés során elejtett egyedek után a vadásztársaságot állami kártalanítás illeti meg.

A fenti tájékoztató NEM TELJESKÖRŰ, nem tekinthető hivatalos információnak, csupán a NÉBIH a vadászok számára korábban kiadott információs anyagaiból, és az Országos Főállatorvos júliusban kiadott határozatából szedtem össze, amennyire a tudásom és időm engedte. Úgy gondolom a semminél ez is több, arra alkalmas, hogy a “sorsukat váró” vadásztársak országszerte valamennyire fel tudjanak készülni arra, mi vár rájuk. De ha beüt a “krach”, akkor javaslom, hogy mindenki tájékozódjon hivatalos forrásból, hogy pontosan mit kell csinálnia!

ÍRTA

Nem csak vadász és blogger, de fotós is...

Facebook

EZ IS ÉRDEKELHET

Vadászíjászat

Német vadászok mutatják be két videóban, milyen az, amikor a vendégvadásztatás Magyarországon íjjal zajlik gímbikára, muflonra, vaddisznóra és őzre.

Tudtad-e?

Zöldbe, barnába öltözünk, narancs láthatóságit veszünk fel, a lámpáknál, fényvetőknél meg arról vitatkozunk, hogy mit lát a vad, és mit nem. Ássunk egy kicsit...

Sztori

*Capitulatus – legfegyverző varázslat a Harry Potter sorozatban Örökké emlékezetes vadásznapon vagyunk túl. Így életem delén nem sok olyan dolog hoz már úgy lázba,...

Vélemény, ajánló

Futótűzként söpört végig a vadászok közt a tegnapi hír, hogy a NÉBIH új ASP-terve szerint 2025-ig olyan drasztikusan kell csökkenteni a vaddisznók állományát az...